AktaForum a könyvelők szabad fóruma

Teljes verzió: MENEDZSERPRAXIS
Jelenleg könnyített verzióban tekinted meg a fórumot. Megtekintés teljes verzióban teljes formázással és grafikai elemekkel.
Szeretném megkérdezni, találkozott-e már velük valaki? Most kaptam egy ajánlatot, hogy online elvégezhetem a mérlegképes könyvelők továbbképzését, plusz valamilyen folyóiratot kapok egy évig, meg adatbázishoz hozzáférést. Az ár 24,000 + 1200 (ÁFA). Az online előadás érdekelne. Milyenek az előadók, az előadás végén, milyen nehézségű kérdésekre kell válaszolni! Szóval ilyenekre.
Szia Tamás,

én meg vagyok elégedve velük, bár kötelező továbbképzést máshol végeztem.
Viszont az év végi adóváltozások online előadása szuper, főleg egy hölgyet nagyon szeretek, élvezet őt hallgatni. Amit ezeken az év végi előadások elmondanak, eddig mindig úgy volt.
Én már az év elején online szereztem meg a pontokat.Jó az előadás,a teszt nem nehéz,ha végig is nézed,de utána lehet nézni a kitöltéskor is. Online küldik az igazolást is. nagyon jó a tudástáruk is,naprakész
üdv Éva
Sziasztok!

Hát nem tudtam hová tegyem ezt a kis segédletet,ha van valami külön topic ahol gyűjtögetjük akkor oda is feltölthetjük.

Pmarcsi
Köszönjük Pmarcsi!
Köszönjük Marcsi!
Dátum: 2019.03.27.
Kategória: TB, bérszámfejtés, cafeteria
Tárgy: munkaszemüveg
Kérdés: 2019. évben adható-e és ha igen, akkor hogyan adható a munkavállalónak támogatás a monitor előtti munkavégzéshez használt szemüveg vásárlásához. 2018. évre vonatkozóan találtam a NAV honlapján az alábbiakat: A juttatás tehát munkavállalónként a minimálisan szükséges szemüveg biztosítására terjedhet ki. A szemüveg juttatása - akkor is, amennyiben ez olyan módon történik, hogy a szemüveget a munkavállaló veszi meg, de a munkáltató nevére szóló számlában szereplő szemüveg vételárát a munkáltató megtéríti -természetbeni juttatásnak minősül, amelynek adójogi minősítése a következők szerint történhet. Mivel a szemüveg jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköznek, egészségvédelmi eszköznek minősül, az Szja. törvény 1. számú mellékletének 8.8. alpontja alapján ezen természetbeni juttatás adómentes. Az előzőektől eltérő jellegű és nagyobb értékű szemüveg adóköteles természetbeni juttatás. 2019 évben hogyan adható ez a juttatás?
Válasz:
A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz-használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeit valóban a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet tartalmazza. A rendelet hatálya kiterjed az egyéni védőeszköz munkahelyen történő használatának biztonsági és egészségvédelmi követelményei tekintetében minden munkáltatóra, aki szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat.
A képernyő előtti munkavégzés tekintetében minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet az irányadó. A hivatkozott jogszabályhely 6.§ értelmében, amennyiben a szemészeti szakvizsgálat alapján indokolt, illetve a munkavállalók által használt szemüveg vagy kontaktlencse a monitor előtti munkavégzéshez valamely okból nem megfelelő, akkor a foglalkoztató a foglalkoztatottakat köteles ellátni a minimálisan szükséges, a monitor előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveggel. A felmerülő költségeket a munkáltató viseli, amely költségeket a munkavállalókra nem terhelheti át. A leírtakhoz igazodóan a foglalkoztatónak egy belső szabályzat keretében kell meghatároznia a védőeszközök rendeltetésszerű használatát, azok kihordási idejét, selejtezését, pótlását. Az adómentességre vonatkozó törvényi hivatkozása helyesnek mondható, tehát a kérdés szerinti szemüveg biztosítása adómentes juttatás lesz.
Sziasztok!

Segítségül,


Az adórendszer akkor működik jól, ha minél egyszerűbb és átláthatóbb, valamint mindenkire vonatkozik – mondta a Világgazdaság konferenciáján az adóügyekért felelős államtitkár.

2019. október 01.

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a Világgazdaság „Magyar vállalatok, családi vállalatok” című konferenciáján a hazai adópolitika főbb építő elemei közé
• a bérterhek és az adóelvonás csökkentését (az adószerkezet fokozatos átalakítása),
• a beruházás, innováció ösztönzését (alacsony társasági adó, célzott ösztönzők),
• a gazdaságfehérítést (nemzetközi szabályok átültetése, elektronikus pénzmozgások ösztönzése, célzott áfaintézkedések),
• az adminisztrációs terhek csökkentését,
• és a kkv-k fejlődésének elősegítését (egyszerű, kedvező adónemek, célzott ösztönzők)
sorolta, hozzátéve a nemzetközi adózási környezetet, ami főként ellenőrzést és az információcserét jelenti.



Olyan adószerkezet-átalakítást valósítottunk meg, amely révén adóterhelés csökkenése közel a GDP 2 százalékára tehető – mondta az államtitkár.



Úgy szedtünk be több adót, hogy azok kulcsai nem nőttek – hangsúlyozta Izer Norbert.



Ahogy fehérítettük a gazdaságot, a megmaradó összeget adócsökkentésre tudtuk fordítani, amivel tovább tudtuk csökkenteni a szürke- és a feketegazdaság mértékét – tette hozzá. A GDP-arányos adóelvonás jelenleg kissé alacsonyabb, mint a válság előtt.



Cél a versenyképesség növelése



Uniós szinten általában adóemelés volt az elmúlt években, az adóelvonás mértékét Magyarország tudta a leginkább csökkenteni – fogalmazott az államtitkár. Magyarország adócentralizációs rátája 2017-ben 38,4 százalék volt, míg egy évvel korábban 39,3 százalék volt – tehát csökkent, míg az Európai Unióban ez a ráta 39,9 százalékról 40,2-re nőtt. A csökkenés 2018-ban is folytatódott. Elmondta, hogy az a céljuk, hogy a munkát terhelő adók terén Magyarország legyen versenyképes a régióban.



Az egyes vállalkozások adminisztrációs terheiről szólva kiemelte, hogy minél kisebb egy cég, annál nagyobb az adminisztrációs terhe.



Egy kutatás szerint a mikrovállalkozásoknál az árbevétel uniós szinten átlagosan 2,5 százalékára rúg az adminisztrációs teher. Ez a magyar iparűzési adónál is nagyobb teher. „Emiatt az adminisztrációs terhek csökkentését folyamatosan napirenden tartjuk” – fűzte hozzá. Szerinte az adórendszer akkor működik jól, ha minél egyszerűbb és átláthatóbb, valamint mindenkire vonatkozik.



A kkv-knak se biztos, hogy a társasági adónál kell megtalálniuk a számításaikat: Izer Norbert szerint sokkal célszerűbb a katát vagy a kivát választaniuk. Ez minimális adminisztrációs terhet jelent a vállalkozásoknak – a bevételi nyilvántartáson túl nincs nagyon más teendőjük. 12 millió forintig nincs teendő az adózással – húzta alá az államtitkár. Elmondta, hogy a katát használók száma ma már 360 ezer felett van, így ma ez a legnépszerűbb adónem Magyarországon.



Ugyanakkor ennek is vannak korlátai: nehezen fog egy katás a 12 milliós plafonból kitörni, így egy fejlődési potenciállal rendelkező vállalkozásnak a kiva lehet a jó választás (egészen 3 milliárd forintos árbevételig választható) – több mint 40 ezren már így adóznak.



Maradtak még teendők



A 2019-től indult intézkedések közül kiemelte a csoportos tao-alanyiság bevezetését, a fejlesztési tartalék szabályainak lazítását, a helyi beruházási kedvezmény lehetőségét a Hipa-ban, a kiva igénybevételi korlátainak további enyhítését, illetve az alanyi áfamentesség határának 12 millió forintra emelését.



A gazdaságvédelmi akcióterv részeként a szochó mértéke 2019 közepétől 17,5 százalékra csökkent, a kiva kulcsa 12 százalékra csökken 2020-tól, csökken a fejlesztési adókedvezmény kkv-jogcímének beruházási értékhatára, csökken a szálláshely szolgáltatás áfakulcsa, megszűnik az eva – sorolta az államtitkár.



A jövőt érintő teendők közül kiemelte, hogy a legnagyobb terhet jelentő adatszolgáltatásokat felül kell vizsgálni.



Úgy gondoljuk, az adók száma egyenes arányban áll az adminisztráció nagyságával – hangsúlyozta Izer Norbert, hozzátéve, hogy az a kormányzati szándék, hogy tovább csökkentik az adók számát. Az is a tervek között van, hogy a jövőben a kkv-k többségének az adóhatóság készítse el az adóbevallását, de fejlesztik a személyre szabott szolgáltatásokat, illetve a gazdaságfehérítésen belül törekednek az adatvagyon újszerű hasznosítására is.



Pmarcsi
Segítségül!
Segítségül.
Köszi!
Köszönjük  Smile