AktaForum a könyvelők szabad fóruma

Teljes verzió: MÓDOSULT A TB JOGORVOSLATI RENDSZERE
Jelenleg könnyített verzióban tekinted meg a fórumot. Megtekintés teljes verzióban teljes formázással és grafikai elemekkel.
2020.03.01-től módosult a TB jogorvoslati rendszere
 
 
2020.03.01-től módosult a TB jogorvoslati rendszere, az eddigi kétfokú jogorvoslatot felváltotta az egyfokú jogorvoslati rendszer, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jövőben a társadalombiztosítási kifizetőhely, és az egészségbiztosító (kormányhivatal egészségbiztosítási osztálya) által hozott határozat ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak (fellebbezésnek) helye nincs.

Amennyiben az ügyfél (biztosított) akár a határozat rendelkező részével (érdemi döntés) akár annak indokolásával nem ért egyet immár nem fordulhat a másodfokú (felettes) szervhez.

Az új szabály értelmében azok, akik nem értenek egyet a közigazgatási szerv, illetve a quasi közigazgatási szerv (kifizetőhely) döntésével közigazgatási pert kezdeményezhetnek.
 
A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény tartalmazza.

Ennek értelmében immár nem fellebbezést, hanem keresetlevelet kell benyújtani.

(A fellebbezésnek nem volt formája és nem voltak kötelező tartalmi elemei, a keresetlevéllel szemben viszont vannak alaki és tartalmi követelmények, azaz a jogorvoslathoz jutás nyilvánvalóan nehezebbé válik a nem jogvégzett állampolgárok számára.)

A keresetlevelet 30 napon belül kell előterjeszteni.

A keresetlevelet ahhoz a közigazgatási szervhez/kifizetőhelyhez kell benyújtani (megküldeni), amely szerv a vitatott határozatot hozta.

A pert akkor is az egészségbiztosító ellen kell megindítani, ha a döntést a kifizetőhely hozta.

A kifizetőhelynek a keresetlevelet nem a bírósághoz, hanem a felügyeletét ellátó kormányhivatalhoz (egészségbiztosító) kell továbbítani.

A kormányhivataloknál működő egészségbiztosítási osztályoknak és a rendvédelmi szervek kifizetőhelyeinek a keresetlevelet a MÁK KÖZPONT Egészségbiztosítási Főosztályához kell továbbítani.

Az egészségbiztosítónak, illetve a MÁK KÖZPONTNAK a keresetlevelet az ügy összes iratával együtt 30 napon belül kell továbbítania az illetékes bíróság (közigazgatási kollégiumot működtető törvényszék) részére akkor is, ha a keresetlevél hozzá elkésetten érkezik és a fél igazolási kérelmet nem terjesztett elő.
Bővebben lásd itt:

 
 
II.
IDEIGLENESEN VÁLTOZOTT A FIZETÉS NÉLKÜLI SZABADSÁGON LÉVŐ SZEMÉLYEK JOGÁLLÁSA
 
Főszabály, hogy, aki fizetés nélküli szabadságon van, annak szünetel a biztosítása és köteles erre az időre egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie maga után. (Vannak kivételek, pl, a GYED, GYES miatti fizetés nélküli szabadságban részesülő személyek.)
 
VÁLTOZÁS, hogy a koronavírus veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságra küldött személyek erre az időre egészségügyi szolgáltatásra jogosultak, illetve az egészségügyi szolgáltatási járulékot nem nekik, hanem a munkáltatónak kell megfizetni.
 
Ezzel kapcsolatban a 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet 20. szakasza ekként rendelkezik:
 
6. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság fennállása
20. § (1) A veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult.
 
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben 2020. május 1-jétől a munkáltató – a tárgyhót követő hónap 12. napjáig – egészségügyi szolgáltatási járulékot állapít meg, vall be és fizet meg az (1) bekezdés szerinti munkavállaló után.
 
(3) Az állami adó- és vámhatóság a munkáltató kérelmére engedélyezi, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék (2) bekezdés szerint megállapított és bevallott összegét a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg.


III.

Hogyan alakul a jogorvoslathoz való jog, ha az igényt alakszerű közigazgatási határozat meghozatala nélkül bírálják el?
 
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és a végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.) néhány esetben (pl. táppénz megállapításakor) lehetővé teszi azt, hogy az igényelbíráló szerv (kormányhivatal/TB kifizetőhely) az igényt alakszerű közigazgatási határozat meghozatala nélkül (határozathozatal mellőzésével hozott döntés) bírálja el.
 
Felvetődik a kérdés, hogy ezekben az esetekben az ügyfélnek (biztosítottnak) van-e joga, illetve lehetősége jogorvoslati eljárást kezdeményezni.
 
Amennyiben igen hol, hogyan, milyen formában, mennyi időn belül?
 
Ezekre a kérdésekre –egy konkrét eset kapcsán– a Magyar Államkincstár Egészségbiztosítási Főosztálya az alábbi választ/állásfoglalást adta:
 
 
A Vhr. 39. § (1) bekezdése valóban lehetővé teszi az egészségbiztosítási szervek számára, hogy a jogszabályhelyben foglalt feltételek fennállása esetén mellőzzék a határozathozatalt.
 
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az ügyfél ilyenkor megfosztásra kerülne egy őt megillető alkotmányos alapjogtól, vagyis attól, hogy a döntéssel szemben jogorvoslatot kezdeményezzen.
 
Tekintettel arra, hogy alakszerű határozat a Vhr. 39. § (1) bekezdésének az alkalmazásakor nem születik, ezért ezekben az esetekben a hatóság döntése magának az ellátásnak a folyósítása.
 
Amennyiben a folyósított ellátás összegével a biztosított nem ért egyet, úgy lehetősége van jogorvoslati kérelmet benyújtani az alakszerű határozathoz képest azzal az eltéréssel, hogy a jogorvoslati határidőt nem a döntés közlésének a napjától, hanem az ellátás kiutalásától kezdődően kell számítani.
 
Vagyis a határozathozatal mellőzésével hozott, a táppénz kiutalásában testet öltő döntéssel szemben az ellátás kiutalásától számított 30 napon belül közigazgatási per kezdeményezésére nyílik mód.
 
Mivel a határozathozatal mellőzésével hozott döntések esetében a biztosított nem feltétlenül van birtokában azoknak az információknak, hogy milyen tények, adatok alapján is került sor az ő részére az ellátás megállapítására, ezért az ügyfelek tájékoztatását elősegítendő a Vhr. 39. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a pénzbeli ellátás iránti kérelmet elbíráló kifizetőhely vagy kormányhivatal a pénzbeli ellátás jogosultját - kérelmére - tájékoztatja a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.
 
Ez azt jelenti, hogy az ügyfeleknek (biztosítottaknak) joguk van a kormányhivataltól/kifizetőhelytől azt kérni, hogy tájékoztassák őket arról, hogy a táppénz ellátásukat hogyan (milyen jövedelem, irányadó időszak, osztószám, számítási módszer stb. figyelembe vételével) állapították meg, illetve az ilyen irányú kérelmekre a kormányhivatal/kifizetőhely köteles teljes körű, érdemi választ adni.
 


 
 
Köszönjük a hasznos összefoglalókat!
Szívesen.

"Az úttörő ahol tud, segít és önként szolgálja a közösséget." Smile