Icuska írta:Szaisztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy van egy munkáltató akinek az alkalmazottja táppénzre ment, mert terhes. Én úgy tudom, hogy táppénz ideje alatt nem lehet elküldeni a munkavállalót. De a munkáltató ragaszkodik hozzá, erősködik, hogy ha közös megegyezéssel megszüntetik a munkaviszonyt akkor úgy el lehet küldeni. Szerintetek ez járható út így, vagy mit kell tenni?
Szia!
Az Mt. (1992. évi XX. Tv.) 87.§ taxatíve felsorolja, hogy a munkajogviszonyt milyen módokon lehet megszüntetni.
A 90.§ pedig arról rendelkezik, hogy rendes felmondással mely esetekben nem szüntethető meg a munkaviszony.
Fentiekből következik, hogy a táppénz ideje alatt a munkaviszony közös megegyezéssel (azaz mindkét fél egyező akaratával) megszüntethető, azonban azt a munkáltató egyoldalúan, rendes felmondással nem mondhatja fel.
Lásd:
1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 87. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a munkaviszony milyen módok szerint szüntethető meg. Ezek:
a) a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével;
b) rendes felmondással;
c) rendkívüli felmondással;
d) azonnali hatállyal a próbaidő alatt;
e) a 88. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint.
Lényeges előírás, hogy ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint: A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni.
A (3) bekezdés értelmében: Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.
90. § (1) A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:
a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság,.....
A Legf. Bír. Mfv. E. 10.587/2003. sz. ítéletében (BH2004. 521) foglalkozik a terhesség miatti felmondási védelemmel.
Ezen döntés szerint: A rendes felmondás közlésekor a terhességre tekintettel fennálló felmondási tilalom objektív jellegű
(Az adott esetben azonban az első- és a másodfokú bíróság a per adataiból helytállóan következtetett a rendes felmondás jogellenességére a felperes terhessége alapján fennálló felmondási tilalom miatt.)
További, az üggyel kapcsolatos BH. : BH2009. 217
A rendes felmondás közlésekor fennálló keresőképtelen állapot az intézkedés jogellenességét alapozza meg (1992. évi XXII. törvény 90. §).
"Az eljáró bíróságok az Mt. 90. § (1) bekezdés a) pontja, illetve 90. § (2) bekezdés b) pontja alapján helytállóan jutottak arra a megállapításra, hogy a felmondási védettség a keresőképtelenség idejére (legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évre) illeti meg a munkavállalót, és ez a védelem nem a táppénzes időszak tartamához igazodik. Mindebből következően a felperes 2005. január 31-ét követően is keresőképtelennek számított, így a felmondási védettség részére a keresőképtelenség tartamára megállapítható.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az 1952. évi III. törvény (Pp.) 275. §-ának (3) bekezdése alapján a másodfokú bíróság jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. " (Legf. Bír. Mfv. I. 10.158/2008.)