12 órás munkarend

Minden olyan kérdést meg lehet itt vitatni, amely a munkaügyhöz, bérszámfejtéshez, járulékokhoz, magánnyugdíjpénztárakhoz stb. kapcsolódik

Moderátor: gugu7

Re: 12 órás munkarend

HozzászólásSzerző: havica » 2011.04.13, 14:11

Szia Kenderice!

Nagyon szépen köszönöm a segítséged. Ennek átböngészée után bízom benne, hogy tisztul a kép.
Még egyszer köszönöm.
Üdv: Havica
Avatar
havica
Törzstag
Törzstag
 
Hozzászólások: 51
Csatlakozott: 2009.01.08, 10:20

Re: 12 órás munkarend

HozzászólásSzerző: könyvelés72 » 2011.04.13, 10:13

Kenderice!

Igazbár engem most nem érint ez a téma, de kinyomtattam. Szerintem mások nevében is megköszönhetem ezt a remek összefoglalót!
könyvelés72
Master of bookkeeping
Master of bookkeeping
 
Hozzászólások: 1545
Csatlakozott: 2011.03.18, 15:39

Re: 12 órás munkarend

HozzászólásSzerző: Kenderice » 2011.04.13, 9:59

havica írta:Sziasztok!

Sütőipari cégnél most vezetik be a 12 órás munkarendet. Kéthavi munkaidőkeret van megállapítva.
Kérdéseim lennénnek ezzel kapcsolatban.
A munkavállaló dolgozhat-e egymás után 5 napon kersztül?
A betegszabadásgát hogyan állapítjuk mmeg helyesen?
Fizetett ünnepen dolgozó munkavállaló milyen díjazásban részesül?
Ha 12 órában dolgozik, akkor a szabadságát hány órában veszem figyelembe? Pl. 2 nap szabadság esetén, akkor 2 nap szabadságot írunk ki, vagy 3-t?
Bocsi, ha hülyeségeket kérdezek, de még nem volt ilyen esetem.
Ráadásul, nincs előre meghatározott munkaidő beosztás. Hasraütéssuerűen hívják be a dolgozókat munkavégzésre.
Segítsetek légyszí, hogy lássaqm egy kicsit az alagút végét!!!
Előre is köszönöm: Havica


A sok kérdés közül válasz az egyikre. Remélem a csatolt összefoglaló elolvasása után tisztább lesz a kép.

Üdv. :)

Szabadság kiadása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
2010-06-10

Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása bonyolulttá teheti a szabadság pontos kiadását. A precíz eljáráshoz időnként mintha a törvényt meghaladó ismeretekre lenne szükség…

A Munka Törvénykönyve (Mt.) mindösszesen két rövid bekezdésben határozza meg, hogy milyen speciális szabályok alkalmazandók a szabadság kiadásakor, ha a munkavállalókat egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatják. Eszerint: a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Annak a munkavállalónak, akinek a munkaidő-beosztása nem biztosít hetenként két pihenőnapot, úgy kell számítani a szabadságát, hogy azonos naptári időszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók [Mt. 135. § (2)–(3) bekezdés]. Érdemes azonban az idézett rendelkezéseket „mögé nézni”, mert a szabadság kiadása különös szabályainak gyakorlati alkalmazásához szükséges lehet némi – példákkal is szemléltetett – további útmutatás.


Kiadás és nyilvántartás – munkanapokban


Az egyik meghatározó kérdés az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatott szabadságának kiadásával kapcsolatban, hogy ha a munkavállaló nem napi nyolc órában, hanem például napi négy vagy tizenkét órában végez munkát, akkor egy nap szabadság alatt vajon hány óra távollétet kell érteni? Az Mt. alapján a munkavállalót megillető rendes szabadság munkanapokban kerül meghatározásra (Mt. 131–132. §). Ennek megfelelően a rendes szabadság kiadása (illetve igénybevétele) során is munkanapokban – és nem órákban – kell meghatározni és nyilvántartani a kiadott szabadság napjainak számát. Ezt támasztja alá a Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntése is, amelyben a bíróság kimondta, hogy „…a munkanapban meghatározott és kiadott szabadság nyilvántartása is értelemszerűen csak munkanapban történhet, mert a nyilvántartás a munkavállaló szabadsága megállapításának és kiadásának szabályszerű voltát hivatott igazolni.





Az ettől eltérő, órákban való nyilvántartás nem felel meg a törvény hivatkozott rendelkezéseinek és azok betartásának ellenőrizhetőségét nem biztosítja.” [EBH2003. 972].

Összességében: ha például a munkavállaló munkaidejének mértéke napi nyolc óra, akkor – függetlenül attól, hogy egyes napokon munkaidő-beosztása szerint ténylegesen hány órát dolgozik (akár például tizenkettőt, de akár négyet is), egy nap szabadság egy munkanapnak, vagyis a napi munkaidő mértékével (8 óra) – és nem a ledolgozott, beosztás szerinti munkaidővel – alapul vett távollétnek felel meg.


Szabadságkiadás – heti kettőnél több pihenőnap esetén

Az Mt. 135. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Ez a szabály biztosítja, hogy az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint dolgozó munkavállaló a szabadság kiadása során azonos naptári időszakra mentesüljön a munkavégzés alól, mint az a munkavállaló, aki az általános (heti öt napos) munkarendben dolgozik. Ha tehát a munkavállaló hetente csak négy napon végez munkát, de szabadság jogcímén az egész hétre mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, akkor számára öt munkanap szabadságot kell kiadni.


Egy hétnél rövidebb szabadság


Amennyiben a munkáltató egy hétnél kevesebb időre ad ki szabadságot, a szabadság kiadása szempontjából szintén figyelemmel kell lenni az Mt. 135. §-ának (2) bekezdésében foglalt szabályra. Ezért nem csak a munkavállaló munkaidő-beosztás szerinti munkanapjára vonatkozóan kell a szabadságot kiadni és elszámolni, hanem – a szabadsággal nem érintett munkanapok kivételével – azokra a „kiegyenlítő” napokra (szabadnapokra) vonatkozóan is, melyek az adott hétre esnek, és amelyeken a munkavállaló nem végez munkát. „Szabadsággal nem érintett munkanapként” azt a napot kell figyelembe venni, amely a szabadsággal érintett első munkanapot megelőzi, illetve amely az utolsó szabadsággal érintett munkanapot követi.


Ha például a munkavállalót hétfőre, szerdára, csütörtökre és péntekre osztják be munkavégzésre egy adott héten, a kedd kiegyenlítő napnak (szabadnapnak), a szombat és a vasárnap pedig a heti pihenőnapnak tekintendő. Ha a munkavállalónak szerdára és csütörtökre akarnak szabadságot kiadni, ebben az esetben „szabadsággal nem érintett munkanapnak” a szerdát megelőző utolsó munkanap – a hétfő – minősül. Tehát a szerda és csütörtök mellett a kiegyenlítő napnak minősülő keddre is (összességében három munkanapra) szabadságot kell kiadni.

Amennyiben a munkavállalónak csak egy napra (pl. péntekre) kívánnak szabadságot kiadni, – figyelemmel arra, hogy a munkavállaló szombaton és vasárnap pihenőnapját tölti, a következő héten pedig a hétfő pedig szabadnapnak minősül – a péntek mellett számára az ezt követő hétfőre is szabadságot kell kiadni. Amennyiben a szabadsággal érintett munkanapot követő héten a munkavállaló más munkaidő-beosztásban dolgozik, és például a következő hét hétfője munkanap, úgy a munkavállaló számára csak az általa igényelt pénteki napra kell szabadságot kiadni és elszámolni.


Szabadságkiadás – kettőnél kevesebb pihenőnap esetén


Az Mt. 135. §-ának (3) bekezdése szerint annak a munkavállalónak, akinek a munkaidő-beosztása nem biztosít hetenként két pihenőnapot, úgy kell számítani a szabadságát, hogy azonos naptári időszakra mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók. Ez a szabály – csakúgy, mint az Mt. 135. §-ának (2) bekezdése – szintén azt szolgálja, hogy az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint dolgozó munkavállaló a szabadság kiadása során azonos naptári időszakra mentesüljön a munkavégzés alól, mint az, aki az általános – heti ötnapos – munkarendben dolgozik. Ha tehát a munkavállaló hetente hat napon végez munkát, de szabadság jogcímén az egész hétre mentesülni kíván a munkavégzési kötelezettség alól, akkor számára csak öt munkanap szabadságot kell kiadni.


A szabadságra járó távolléti díj – a munkaidőkeretből még hátralévő idő

A szabadság kiadása során fizetendő távolléti díj, illetve a szabadság kiadását követően a munkaidőkeretből még hátralévő munkaidő számítása vonatkozásában az Mt. 118/A. §-ának (5) bekezdésére kell figyelemmel lenni. Eszerint munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő számításakor az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében megjelölt távolléteket, így például a szabadság kiadásakor a távolléttel érintett napokat vagy figyelmen kívül kell hagyni vagy a munkavállalóra irányadó napi munkaidő (teljes munkaidő esetén a napi nyolc, részmunkaidő esetén a munkaszerződésben megállapított részmunkaidő) mértékével kell figyelembe venni. Ennek megfelelően – valamint összhangban azzal, hogy a szabadságot munkanapokban kell megállapítani – a munkavállaló számára a kiadott szabadságnapokra – függetlenül attól, hogy a munkavállaló a beosztása szerint az egyes napokon hány órát dolgozik (négy vagy akár tizenkét órát) – a napi teljes- vagy részmunkaidő alapulvételével (vagyis nyolc órára vagy például négy órás részmunkaidő esetén négy órára) kell a távolléti díjat fizetni. A munkaidőkeret hátralévő részében még rendelkezésre álló munkaidő mértékéből pedig annyiszor nyolc órát (illetve a munkavállalóra irányadó részmunkaidő mértékének megfelelő órát) kell levonni, ahány napot a munkavállaló távol volt, vagy úgy kell tekinteni, mintha a munkaidőkeretben annyival kevesebb munkanap lett volna, ahány munkanapot a munkavállaló szabadságon töltött.

Az eredeti munkaidő-beosztás és az előzőek szerint elszámolt idő különbözeteként jelentkező munkaidőt (ha például napi tizenkét órára volt beosztva, akkor a „maradék” négy órát) a munkaidőkeret tartama alatt a munkáltató ledolgoztathatja. Ha a különbözet ledolgozására nincs lehetőség, a különbözetre a munkavállalót az állásidőre járó díjazás (személyi alapbér) illeti meg.


Dr. Magyar Éva
Tanácsos, Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Forrás:

http://munkajogportal.hu/cikkek/szabadsagfokok
"Kenderice Ákos is volt gyerek..."
Avatar
Kenderice
Rendszeres tanácsadó
Rendszeres tanácsadó
 
Hozzászólások: 198
Csatlakozott: 2010.04.23, 7:11
Tartózkodási hely: Budapest

12 órás munkarend

HozzászólásSzerző: havica » 2011.04.13, 8:38

Sziasztok!

Sütőipari cégnél most vezetik be a 12 órás munkarendet. Kéthavi munkaidőkeret van megállapítva.
Kérdéseim lennénnek ezzel kapcsolatban.
A munkavállaló dolgozhat-e egymás után 5 napon kersztül?
A betegszabadásgát hogyan állapítjuk mmeg helyesen?
Fizetett ünnepen dolgozó munkavállaló milyen díjazásban részesül?
Ha 12 órában dolgozik, akkor a szabadságát hány órában veszem figyelembe? Pl. 2 nap szabadság esetén, akkor 2 nap szabadságot írunk ki, vagy 3-t?
Bocsi, ha hülyeségeket kérdezek, de még nem volt ilyen esetem.
Ráadásul, nincs előre meghatározott munkaidő beosztás. Hasraütéssuerűen hívják be a dolgozókat munkavégzésre.
Segítsetek légyszí, hogy lássaqm egy kicsit az alagút végét!!!
Előre is köszönöm: Havica
Avatar
havica
Törzstag
Törzstag
 
Hozzászólások: 51
Csatlakozott: 2009.01.08, 10:20


Vissza: Munkaügy, bérszámfejtés, TB

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég