|
Lehetőségek, ha valakit „ingyen próbahétre” vesznek fel dolgozni
Az utóbbi időben a különböző fórumokon egyre gyakoribb panasz, hogy a munkáltató a munkavállalót egy hét un. „ingyen próbahétre” alkalmazza, azaz nem jelenti be, nem köt vele munkaszerződést és ebből következően munkabért sem fizet.
Nekik nyújthat segítséget az alábbi összefoglaló.
Egy lehetséges panasz: Két hete volt egy interjúm egy asszisztensi állásra, egy újonnan alakult cégnél… Másnapi kezdéssel, egy próbahét munkában egyeztünk meg a cégtulajdonosokkal szóban. Munkaszerződésnek nyomát sem láttam. Ilyet a többi ott dolgozó sem kapott még. … megvártam, hogy bejöjjön a cégvezető és közöltem vele, hogy nem szeretném ezt az állást, és elmegyek. Kértem, hogy azonnal fizesse ki a három végigdolgozott munkanapomat. Azt mondta, hogy most nem tud kifizetni, beszél a cégtulajdonossal, aki egy külföldi. Az elmúlt két hétben többször telefonáltam, írtam neki e-maileket. A válasz az volt hogy a külföldi tulajt a cégvezető nem tudja meggyőzni, hogy engem kifizessen. Mit tehetek, hogy megkaphassam a munkámért járó harmincezer forintot?
Lehetőségek:
A fenti gyakorlat (bejelentési, járulékfizetési kötelezettség elmulasztása, ingyen foglalkoztatás) ugyan előfordul, de jogellenes.
A munkajog nem ismeri az "ingyen próbahét" fogalmát. Ha valaki mégis ilyen helyzetbe kerül a következőket teheti.
I.
Egyrészt panaszával megkeresheti a Nemzeti Adó-és Vámhivatalt, ugyanis a bejelentési és nyilvántartási kötelezettség elmulasztásának ellenőrzése a NAV hatáskörébe tartozik.
A panasz részletes ismertetése után kérje, hogy a Tbj. 54. § (2) alapján a biztosítási kötelezettség létrejöttét határozattal állapítsák meg, illetve a munkáltatót kötelezzék az utólagos bejelentésre, a munkabér kifizetésére és a közterhek megfizetésére.
A NAV ugyanis jogosult a munkaviszonyhoz szorosan kötődő biztosítási jogviszony létrejöttét határozattal megállapítani.
Tbj. 54. § (1) Az igazgatási szervek (azaz az egészségbiztosító, a nyugdíjbiztosító és a NAV)– jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva – ellenőrzik a 46. § (1) bekezdésében előírt nyilvántartást, a biztosítási kötelezettség elbírálását és a 46. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetését.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság utólagos megállapítása, törlése tárgyában a határozat meghozatalára
-a járulék utólagos megállapítása nélkül az egészségbiztosítási szerv,
-a biztosítottat terhelő járulék, foglalkoztatottnak minősülő biztosított esetében a foglalkoztatót terhelő járulék utólagos megállapítása mellett az állami adóhatóság jogosult.
Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb. ellátásokról és azok fedezetéről
II.
Másrészt panaszával megkeresheti a kormányhivatalt, ezen belül is a munkaügyi felügyelőséget is, ugyanis:
-a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is), továbbá a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire és a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére (ideértve a jogosultnak az Mt. 297. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettségét is) vonatkozó rendelkezések,
-a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség megtörtének a vizsgálatára,
-a foglalkoztatásra irányuló jogviszony (pl. munkaviszony) megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megtartására (azaz, hogy a dolgozó megkapta-e az Őt megillető munkabért, végkielégítést, szabadságmegváltást és egyéb juttatásokat).
A panasz részletes ismertetése után javasolt konkrétan leírni, hogy mit kér a közigazgatási szervtől.
Pl. kérem, hogy a munkáltatót kötelezzék a munkabérem kifizetésére és a szükséges igazolások (Igazolás a munkaviszony megszűnésekor, TB igazolvány, Igazolás az álláskeresési járadék megállapításához, Igazolás arról, hogy letiltása nincs stb.) kiadására.
Fontos, hogy minden egyes közigazgatási szerv kizárólag a hatáskörébe tartozó ügyekben járhat el, ezért a panaszt/kérelmet/közérdekű bejelentést célszerű minden hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervnek (NAV, kormányhivatal) megküldeni.
Ugyancsak fontos, hogy minden olyan bizonyítékot, ami az állítását (munkaviszony létrejöttét) alátámasztja, azt mellékelje. Ilyen lehet a munkaszerződés, egyéb írásbeli megállapodás, munkaköri leírás, a jelenléti ívről készített fényképfelvétel, az üzem/irodaépület területére való belépésre jogosító igazolványról készített fényképfelvétel, vagy bármilyen, a munkáltató által kiadott okmány, valamint az állításait alátámasztó munkatársak (tanúk) adatai és elérhetőségei stb. Ugyancsak javasolt megjelölni azokat a dokumentumokat, amelyeket a jogviszony alatt készített, vagy aláírt. (Pl. bolti eladóként kiállított ÁFÁ-s számlát, megrendelőlapot, szállítólevelet stb.)
Segíti a bizonyítási eljárást az is, ha a levélben leírja, lerajzolja, hogy az irodaépület/gyár területén belül pontosan hol dolgozott, melyik osztály hol található, hogyan volt kifestve, berendezve az irodája, merre található a mosdó/öltöző/étkező stb., hiszen az eljáró ellenőrök vizsgálják az életszerűséget is. (A munkáltató arra fog hivatkozni, hogy sosem dolgozott náluk a panaszos, amit megcáfol, ha ilyen részletezettséggel ismerteti a környezetét, főnökét, munkatársait, vagy ha az általa készített dokumentum a munkáltatónál fellelhető.)
Ezzel kapcsolatban jó tudni, hogy főszabály szerint mind a hatósági, mind pedig a bírósági eljárásban annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a hatóság, vagy a bíróság valósnak fogadja el (ezt nevezi a Pp. bizonyítási érdeknek), továbbá hogy a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ez a fél viseli. (Pp. 265. §)
Jogait közigazgatási úton, a közigazgatási szervek (hatóság) segítségével a fentiek szerint érvényesítheti. Van azonban egy másik út is, a bírói út.
III.
A jogok kikényszerítése érdekében lehetőség van bírósághoz is fordulni.
285. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyból vagy az e törvényből származó igényét bíróság előtt érvényesítheti.
Ez az átlagember számára bonyolultnak tűnhet, azonban kevesen tudják, hogy a jogok érvényesülése érdekében a Pp. 246. szakasza lehetővé teszi azt, hogy a panaszos kérését -ügyvéd igénybevétele nélkül- a bíróságon szóban is előadja:
246. § (2) A felperes a keresetet a lakóhelye, székhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes járásbíróságon, a bíróság elnöke által jogszabályban foglaltak szerint erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben, szóban is előadhatja, melyet a bíróság az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít.
A kereset/keresetlevél az átlagember számára szintén idegennek tűnhet, pedig nem más, mint egy kérelem, amiben azt írjuk le, hogy pontosan mit kérünk a bíróságtól. (Természetesen leírjuk benne azt is, hogy milyen jogaink sérültek és azt mivel/kivel tudjuk bizonyítani, alátámasztani.) Ehhez nyújt segítséget ügyfélfogadási időben a bíróság kijelölt, jogvégzett munkatársa.
Általános tapasztalat, hogy a munkáltatók nem szeretik sem a hatósági ellenőrzést, sem pedig bírósági eljárást, ezért miután a munkavállaló kilátásba helyezi, hogy amennyiben a munkáltató nem tanúsít jogkövető magatartást, -azaz haladéktalanul nem fizet, nem ad munkaszerződést, nem tesz eleget a bejelentési és járulékfizetési kötelezettségének- élni fog a fenti lehetőségekkel a munkáltató változtat az álláspontján.
|
