| Üdvözöllek, Vendég |
Regisztrálnod kell, hogy üzenetet írhass a fórumba.
|
| Jelenlévő felhasználók |
Jelenleg 111 felhasználó van itt.
» 0 Tag | 111 Vendég
|
| Legfrissebb üzenetek |
Egyéni vállalkozó szolgál...
Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel
Utolsó üzenet szerzője: Mónika
5 óra óta
» Válaszok: 1
» Megtekintések: 29
|
járulék könnyítések
Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel
Utolsó üzenet szerzője: Mónika
5 óra óta
» Válaszok: 8
» Megtekintések: 160
|
MINTA ÁLLÁSFOGLALÁS KÉRÉ...
Fórum: Dokumentumok, Segédletek
Utolsó üzenet szerzője: Kenderice
, 12:46
» Válaszok: 0
» Megtekintések: 21
|
CSED FELLEBBEZÉS MINTA
Fórum: Dokumentumok, Segédletek
Utolsó üzenet szerzője: Kenderice
, 12:36
» Válaszok: 0
» Megtekintések: 16
|
Szakmai hírek
Fórum: Egyéb témakörök
Utolsó üzenet szerzője: Alba
2020-04-03, 09:48
» Válaszok: 11
» Megtekintések: 331
|
ÁNYK program
Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel
Utolsó üzenet szerzője: PMarcsi
2020-04-02, 17:19
» Válaszok: 1
» Megtekintések: 1,633
|
munkaszerződés módosítása
Fórum: Munkaügy, bérszámfejtés, TB
Utolsó üzenet szerzője: PMarcsi
2020-04-02, 16:09
» Válaszok: 3
» Megtekintések: 1,132
|
ÁFA
Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel
Utolsó üzenet szerzője: gugu7
2020-04-02, 14:06
» Válaszok: 2,441
» Megtekintések: 441,813
|
Dühöngő
Fórum: OffTopic
Utolsó üzenet szerzője: gugu7
2020-04-02, 11:14
» Válaszok: 1,512
» Megtekintések: 380,244
|
végelszámolás
Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel
Utolsó üzenet szerzője: NOVILL
2020-04-02, 09:58
» Válaszok: 1,371
» Megtekintések: 364,104
|
|
|
| Egyéni vállalkozó szolgáltatás cégeknek |
|
Szerző: daniel.szerb - , 17:14 - Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel
- Válaszok (1)
|
 |
Kedves fórumozók!
Meglévô fôállásom mellett szeretnék weblap fordító szolgáltatást nyújtani néhány cégnek.
Mivel a fordítói tevékenység (TEÁOR 743001) egy fordítói vizsgával jár ami legkorábban ôsszel lesz legközelebb, ezért alternatív megoldást keresek.
Van valakinek tapasztalata abban hogy milyen más tevékenységgel szokás végez ehhez hasonló szolgáltatást?
Illetve a tapasztalatok alapján mire lehet számítani téves tevékenységgel végzett szolgáltatás esetében?
|
|
|
| MINTA ÁLLÁSFOGLALÁS KÉRÉSHEZ TÁPPÉNZ CSED ALAP... |
|
Szerző: Kenderice - , 12:46 - Fórum: Dokumentumok, Segédletek
- Nincsenek válaszok
|
 |
Kérdés:
Melyik jogviszonyból származó jövedelem figyelembevételével kell megállapítani a táppénz és a csed ellátását annak a biztosítottnak, aki
1) 2019.02.19-től 2020.01.17-ig „A” munkáltatónál közfoglalkoztatotti jogviszonyban, majd
2) 2020.01.18-tól jelenleg is ugyanannál az „A” munkáltatónál, viszont nem közfoglalkoztatotti, hanem munkajogviszonyban van/volt foglalkoztatva?
3) A keresőképtelenség/csed kezdete 2020.
A munkáltató álláspontja szerint kizárólag a 2020.01.18-tól jelenleg is fennálló munkajogviszonyban elért keresetéből kell kiszámolni a táppénz és a csed összegét.
Ehhez képest a kormányhivatal az alacsonyabb, közfoglalkoztatotti jövedelméből számolta ki mindkét ellátást.
Mivel a munkáltató és a biztosított véleménye szerint a hivatal álláspontját és gyakorlatát a hatályos jogszabályok normaszövege nem támasztja alá, ezért az alábbi állásfoglalást kérő levelet terjesztették elő.
[b]Magyar Államkincstár[/b]
[b]Egészségbiztosítási Főosztály[/b]
Dr. ...... főosztályvezető részére
Budapest
Hold utca 4.
1054
E-mail: elnok@allamkincstar.gov.hu
Tárgy:[b] Állásfoglalás kérése[/b]
[b] [/b]
Tisztelt Főosztályvezető Asszony!
Alulírott XY, mint a …….. (a továbbiakban: munkáltató) (cím:……., adószám: ………) ügyvezetője azzal kéréssel fordulok Önhöz, hogy a munkáltatónál munkajogviszonyban álló [b]Paula Rezovits (Mézga Gézáné) (szül: Budapest, ……... anyja neve: ……., lakcím: ……..., adóazonosító jel: ……………, TAJ: ………) 2020. ……-jén induló keresőképtelenségével összefüggésben a táppénz alapjának, illetve összegének megállapításával kapcsolatban [/b]
[b] [/b]
[b]á l l á s f o g l a l á s t[/b]
[b] [/b]
[b]szíveskedjen adni.[/b]
Indokolás:
Nevezett munkavállalónk táppénz igényét elbíráló [b]……….. ügyintéző (….. Megyei Kormányhivatal) telefonon azt a tájékoztatást adta részemre, hogy a munkavállaló táppénzét az ugyanezen foglalkoztatónál (munkáltatónál) korábban fennálló jogviszonyának jövedelméből számították ki, amely eljárás álláspontom szerint ellentétes a hatályos jogszabályok rendelkezéseivel.[/b]
Tény, hogy nevezett 2020.01.18-tól jelenleg is a munkáltatónál áll munkajogviszonyban.
Ugyancsak tény, hogy nevezett ezt megelőzően ugyanezen munkáltatónál volt foglalkoztatva a 2019.02.19.-2019.02.28., valamint 2019.03.01.-2020.01.17-ig terjedő időszakban, [b]azonban a jogviszony jellege eltért, ugyanis ebben az időszakban nem a Munka Törvénykönyve[1]hatálya alá tartozó munkajogviszonyban, hanem egy speciális jogviszonyban, közfoglalkoztatotti jogviszonyban[2]volt foglalkoztatva.[/b]
[b] [/b]
[b]Álláspontom szerint a 217/1997. (XII.1.) kormányrendelet 28. § (5) bekezdésének rendelkezése alapján – figyelemmel arra, hogy foglalkoztatására nem ugyanolyan jogviszonyban került sor – a korábbi, közfoglalkoztatotti jogviszonyban elért keresetét a jelen, munkajogviszonyban igényelt táppénze megállapításakor figyelembe venni nem lehet.[/b]
A hivatkozott jogszabályi rendelkezés ekként szól:
Vhr. 28. § (5) bek. A fennálló biztosítási jogviszony kezdőnapjának a pénzbeli ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napja minősül. Az Ebtv. 39/A. § (1) bekezdésének, 42. § (4b) bekezdésének, 42/D. § (6) bekezdésének és 48. § (8) bekezdésének alkalmazásánál a fennálló biztosítási jogviszony kezdő napja nem változik, ha az ellátásra jogosult a biztosítási jogviszony megszűnését követő harminc napon belül ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanolyan jogviszony alapján ismét biztosítottá válik.
[b] [/b]
Tekintettel arra, hogy [b]a jogszabályban előírt feltétel nem áll fenn, hiszen a jogviszony jellege változott, ezért álláspontom szerint jelen esetben ezen rendelkezés nem alkalmazható, ellátásait (táppénz, CSED, GYED) kizárólag a jelen munkajogviszonyban elért keresete alapján lehet kiszámolni/megállapítani.[/b]
Ezen észrevételemet telefonon jeleztem a fent nevezett ügyintézőn túl [b]…… revizor (….. Megyei Kormányhivatal) felé is, aki azt a tájékoztatást adta részemre, hogy mivel a jelen esetben felmerülő mindkét jogviszony (munkajogviszony és közfoglalkoztatotti jogviszony) az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontjába tartozik, így ugyanolyan jogviszonynak minősül, amellyel állítással szintén nem értek egyet.[/b]
[b]Álláspontom szerint a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt jogviszonyok különböző jogviszonyok, hiszen mindegyikről külön törvény rendelkezik. [/b]
[b] [/b]
Álláspontom szerint, [b]ha a jogalkotó szándéka az lett volna, hogy a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak egy tekintet alá essenek, akkor Vhr. 28. § (5) bekezdése így lenne kodifikálva, azaz abban ez lenne leírva. Ilyen rendelkezést azonban sem a Vhr. ezen, sem más szakasza nem tartalmaz, ezért véleményem szerint a szakosztály álláspontja jogilag megalapozatlan. [/b]
Megjegyzem, hogy a Tbj. 5. § nem a jogviszonyokat hivatott csoportosítani, hanem a biztosítottakat sorolja fel.
[b]Véleményem szerint a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontjában nevesített Mt. szerinti munkajogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, a politikai szolgálati jogviszony, az ügyészségi szolgálati jogviszony, nevelőszülői jogviszony, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, közfoglalkoztatási jogviszony stb. különböző jogviszonyok, amelyből következik, hogy ………….. igényelbíráló és …………. revizor álláspontját a hatályos jogszabályok nem támasztják alá.[/b]
Tekintettel arra, hogy a táppénz ellátás megállapítása nem alakszerű határozattal történik, és így a jogorvoslathoz való jog sem biztosított, illetve [b]mivel a hivatal és munkáltató álláspontja (jogértelmezése) eltér, valamint mivel a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, illetve mivel a nemzetgazdasági miniszter 28/2017. (X. 31.) NGM utasításának (MÁK SZMSZ) 46. § (2) bek. 10. értelmében a Magyar Államkincstár az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatosan tájékoztatja a biztosítottakat, valamint segítséget nyújt az igény
érvényesítéséhez, lakossági megkeresés alapján szakmai tájékoztatást nyújt kérem, hogy tájékoztatni szíveskedjen arról, hogy a ….. Megyei Kormányhivatal illetékes szakosztályának jogértelmezése és gyakorlata megfelel-e a hatályos jogszabály rendelkezéseinek, illetve a jogalkotói szándéknak.[/b]
[b] [/b]
Amennyiben nem, úgy kérem, hogy felügyeleti ellenőrzés keretében a szükséges intézkedéseket megtenni, a dolgozót megillető különbözetet munkavállalónk számára kiutaltatni szíveskedjen.
Megértésüket és segítségüket köszönve várom mielőbbi érdemi válaszukat.
Budapest, 2020…………
Tisztelettel:
ügyvezető
[1]2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről
[2]2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról
|
|
|
|
| CSED FELLEBBEZÉS MINTA |
|
Szerző: Kenderice - , 12:36 - Fórum: Dokumentumok, Segédletek
- Nincsenek válaszok
|
|
Kérdés:
Melyik jogviszonyból származó jövedelem figyelembevételével kell megállapítani a táppénz és a csed ellátását annak a biztosítottnak, aki
1) 2019.02.19-től 2020.01.17-ig „A” munkáltatónál közfoglalkoztatotti jogviszonyban, majd
2) 2020.01.18-tól jelenleg is ugyanannál az „A” munkáltatónál, viszont nem közfoglalkoztatotti, hanem munkajogviszonyban van/volt foglalkoztatva?
3) A keresőképtelenség/csed kezdete 2020.
A munkáltató álláspontja szerint kizárólag a 2020.01.18-tól jelenleg is fennálló munkajogviszonyban elért keresetéből kell kiszámolni a táppénz és a csed összegét.
Ehhez képest a kormányhivatal az alacsonyabb, közfoglalkoztatotti jövedelméből számolta ki mindkét ellátást.
Mivel a munkáltató és a biztosított véleménye szerint a hivatal álláspontját és gyakorlatát a hatályos jogszabályok normaszövege nem támasztja alá, ezért az alábbi észrevételt, fellebbezést, illetve állásfoglalást kérő levelet terjesztették elő.
….. Megyei Kormányhivatal
Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály
Dr. …… főosztályvezető és
….. osztályvezető részére
Budapest
…… tere …..
…….
Tárgy: Jogorvoslati kérelem
Tisztelt Főosztályvezető Asszony!
Tisztelt Osztályvezető Asszony!
Alulírott Paula Rezovits (Mézga Gézáné) (szül: ……. anyja neve: ……, lakcím: ……., adóazonosító jel: ……, TAJ: ……), mint a …. KFT. (a továbbiakban: munkáltató) (cím:., adószám: …..) munkavállalója a ……. osztályvezető asszony által 2020……-én kiadmányozott, ……. ügyintéző által készített ……../2020 iktatószámú CSED megállapító határozatot, mint jogilag megalapozatlant –hivatkozva az Alaptörvény XXVIII. cikkének (7) bekezdésére, amely szerint
mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti-
m e g f e l l e b b e z e m.
Vitatom a határozatban szereplő ellátás alapjának és napi összegének helyességét.
Vitatom, hogy a csecsemőgondozási díjam (a továbbiakban: CSED) kiszámítása során a hatályos jogszabályok előírásai szerint jártak el, illetve hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket helyesen értelmezték.
Álláspontom szerint az első fokon eljáró közigazgatási szerv a 217/1997. (XII.1.) kormányrendelet 28. § (5) bekezdésének rendelkezését tévesen értelmezte, illetve azzal ellentétes gyakorlatot folytat.
Sérelmezem, hogy a határozat a jogorvoslat módjára és határidejére vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, annak ellenére, hogy az ahhoz való jogot az Alaptörvény alapjogként definiálja.
A határozatban valótlanul állítják (valótlanul hivatkoznak arra), hogy a kérelmemnek teljes egészében helyt adtak, hiszen annak sem az alapja, sem az összege nem felel meg a hatályos jogszabály előírásainak, amellyel jelentős anyagi hátrányt okoztak, veszélyeztetve ezzel mind az én, mind pedig az újszülött létfenntartását.
Indokolás:
…… ügyintéző (…… Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénzellátások Osztálya) munkáltatómnak telefonon azt a tájékoztatást adta, hogy a CSED ellátásomat az ugyanezen foglalkoztatónál korábban fennálló jogviszonyom jövedelméből számították ki, amely eljárás álláspontom szerint ellentétes a hatályos jogszabályok rendelkezéseivel.
Tény, hogy 2020.01.18-tól jelenleg is a …. KFT-nél állok munkajogviszonyban.
Ugyancsak tény, hogy ezt megelőzően ugyanezen munkáltatónál voltam foglalkoztatva a 2019.02.19.-2019.02.28., valamint 2019.03.01.-2020.01.17-ig terjedő időszakban, azonban a jogviszony jellege eltért, ugyanis ebben az időszakban nem a Munka Törvénykönyve[1]hatálya alá tartozó munkajogviszonyban, hanem egy speciális jogviszonyban, közfoglalkoztatotti jogviszonyban[2]voltam foglalkoztatva.
Álláspontom szerint a 217/1997. (XII.1.) kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.) 28. § (5) bekezdésének rendelkezése alapján – figyelemmel arra, hogy foglalkoztatásomra nem ugyanolyan jogviszonyban került sor – a korábbi, közfoglalkoztatotti jogviszonyban elért keresetemet a jelen, munkajogviszonyban igényelt CSED ellátásom megállapításakor figyelembe venni nem lehet.
A hivatkozott jogszabályi rendelkezés ekként szól:
Vhr. 28. § (5) bek. A fennálló biztosítási jogviszony kezdőnapjának a pénzbeli ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napja minősül. Az Ebtv. 39/A. § (1) bekezdésének, 42. § (4b) bekezdésének, 42/D. § (6) bekezdésének és 48. § (8) bekezdésének alkalmazásánál a fennálló biztosítási jogviszony kezdő napja nem változik, ha az ellátásra jogosult a biztosítási jogviszony megszűnését követő harminc napon belül ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanolyan jogviszony alapján ismét biztosítottá válik.
Tekintettel arra, hogy a jogszabályban előírt feltétel nem áll fenn, hiszen a jogviszony jellege változott, ezért álláspontom szerint, jelen esetben ezen rendelkezés nem alkalmazható, ellátásaimat (táppénz, CSED, GYED) kizárólag a jelen munkajogviszonyban elért keresetem alapján kellett volna kiszámolni/megállapítani.
Ezt munkáltatóm telefonon jelezte a fent nevezett ügyintézőn túl …… revizor (…… Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénzellátások Osztálya) felé is, aki azt a tájékoztatást adta, hogy mivel a jelen esetben felmerülő mindkét jogviszony (munkajogviszony és közfoglalkoztatotti jogviszony) az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontjába tartozik, így ugyanolyan jogviszonynak minősül, amely állítással szintén nem értek egyet.
Álláspontom szerint a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt jogviszonyok különböző jogviszonyok, hiszen mindegyikről külön törvény rendelkezik, mindegyik speciális jogviszony.
Álláspontom szerint, ha a jogalkotó szándéka az lett volna, hogy a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak egy tekintet alá essenek, akkor Vhr. 28. § (5) bekezdése így lenne kodifikálva, azaz abban ez lenne leírva. Ilyen rendelkezést azonban sem a Vhr. ezen, sem más szakasza nem tartalmaz, ezért véleményem szerint a szakosztály álláspontja jogilag megalapozatlan.
Tekintettel arra, hogy a Tbj. 5. § nem a jogviszonyokat hivatott csoportosítani, hanem a biztosítottakat sorolja fel (taxatív felsorolás), ezért álláspontom szerint a hivatal gyakorlata nem csak hogy aggályos, de jogszabályellenes is.
A Vhr. 28. § (5) bekezdésében ugyanis nincs olyan utalás, amely szerint a jogviszonyokat a Tbj. 5. § (1) bekezdés alpontjai szerint kell megkülönböztetni, azaz a hivatal felhatalmazás nélkül, számára kedvező, de a biztosítottak számára kedvezőtlen módon, jogellenesen, kiterjesztőleg értelmezi a Vhr. és a Tbj. fenti rendelkezéseit, amely gyakorlattal nem értek egyet.
Véleményem szerint a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontjában nevesített jogviszonyok, azaz az Mt. szerinti munkajogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, a politikai szolgálati jogviszony, az ügyészségi szolgálati jogviszony, nevelőszülői jogviszony, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, közfoglalkoztatási jogviszony stb. különböző jogviszonyok, amelyből következik, hogy az első fokon eljáró hatóság álláspontját a hatályos jogszabályok nem támasztják alá.
Jogilag nonszensz, és nyilvánvalóan téves egy ügyészségi szolgálati és egy nevelőszülői jogviszonyt ugyanolyan jogviszonynak minősíteni csak azért, mert azok mindegyike a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontjában egymás után vannak felsorolva.
Ugyancsak nonszensz és nyilvánvalóan téves egy kormányzati szolgálati jogviszonyt és egy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony ugyanolyan jogviszonynak minősíteni csak azért, mert azok mindegyike a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontjában egymás után vannak felsorolva.
Fenti analógia alapján ugyancsak nonszensz és nyilvánvalóan téves egy közfoglalkoztatotti jogviszonyt és egy munkajogviszonyt ugyanolyan jogviszonynak minősíteni csak azért, mert azok mindegyike a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontjában egymás után vannak felsorolva arról nem is beszélve, hogy mindegyikről külön törvény rendelkezik.
Összegezve:
Álláspontom szerint ….. Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénzellátások Osztályának jogértelmezése és gyakorlata nem csak aggályos, de jogszabályellenes is, ezért kérem, hogy az első fokon eljáró hatóság határozatát felülvizsgálni, részemre az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokat (táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a hatályos jogszabály előírásainak megfelelően, a jelen munkajogviszonyban elért keresetem alapján megállapítani és az engem megillető különbözetet is kiutalni/kiutaltatni szíveskedjen.
Megértésüket és segítségüket köszönve várom mielőbbi érdemi válaszukat.
Budapest, 2020……..
Tisztelettel:
biztosított
[1]2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről
[2]2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról
|
|
|
|
| Fizetés nélküli szabadság |
|
Szerző: potyi - 2020-03-27, 14:40 - Fórum: Munkaügy, bérszámfejtés, TB
- Válaszok (6)
|
|
Sziasztok!
Van egy csomó ügyfelem akiknek nem engedik meg a jelenlegi helyzetben a járulék fizetési könnyítéseket.
Ilyenek pl antikvárium, ékszerbolt, de bezárva vannak.
Gondoltam , hogy az alkalmazottak fizetés nélküli szabijával könnyíttek egy kicsit, de végigolvasva ez nem igazán jó megoldás, mert nem jár akkor a tb ellátás.
Mit lehet ilyenkor tenni, kevesebb órára jelentsem be őket?
Ti mit javasoltok, mert sajnos sokan kerültek nehéz helyzetbe.
Köszönöm
|
|
|
|
| Szüneteltetés SZJA |
|
Szerző: ILDI2481 - 2020-03-26, 16:17 - Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel
- Válaszok (1)
|
|
Sziasztok! Szünetelő egyéni vállalkozónak lejárt az 5 év szünetelése, nem indította újra a vállalkozást. NAV nem küldött értesítést, technikai megszűntként szerepel a törzsadatokban. Az SZJA bevallásban a vállalkozói részt is be kell küldeni jelen esetben nullásan, /nem volt semmi mozgása a vállalkozásnak/ ? A szünetelése lejárt 11.25-én. A 13-03 lapon a bevallási időszak 01.01 -11.25 lesz
ugye ? Köszönöm és vigyázzatok magatokra!
|
|
|
|
| Szakmai hírek |
|
Szerző: PMarcsi - 2020-03-24, 11:37 - Fórum: Egyéb témakörök
- Válaszok (11)
|
|
A rendelet pontosítja azoknak a tevékenységeknek a körét, amelyeket folytatók adó- és járulékfizetési kedvezményekben részesülnek.
A könnyítések a következő TEÁOR és TESZOR-számmal azonosított tevékenységet tényleges főtevékenységként végzőkre – ide nem értve a költségvetési szerv kifizetőket – terjednek ki:
a) taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),
b) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),
c) vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),
d) alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
e) sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
f) szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),
g) film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),
h) konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),
i) napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
j) folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14) és
k) műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60).
Tényleges főtevékenységnek e rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka származott.
Szochofizetés
Nem kell szochót fizetnie az említett tevékenységeket folytató
a) kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében,
b) egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel, és
c) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerinti társas vállalkozónak, e jogállására tekintettel.
Járulékfizetés
A járulékfizetési kötelezettséget a Tbj. szabályaitól eltérően az említett tevékenységek szerinti
a) foglalkoztatónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy,
b) egyéni vállalkozó és
c) a Tbj. szerinti társas vállalkozó
esetében úgy kell teljesíteni, hogy a járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forint összeget kell megfizetni.
A szocho-, illetve a járulékfizetési kötelezettség alóli mentesülést a 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozó kötelezettség esetében kell alkalmazni.
A járulékfizetési mentesség nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.
Szakképzési hozzájárulás
Az érintett körbe tartozóknak nem keletkezik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény szerinti szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségük 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan.
Rehabilitációs hozzájárulás
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezettek esetében a rehabilitációs hozzájárulás mértéke az Mmtv. 23. paragrafusának (5) bekezdése szerinti hozzájárulás mértékének a kétharmada. A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett a rehabilitációs hozzájárulásra előleget nem fizet.
Kiva
Az említett meghatározott tevékenységek valamelyikét főtevékenységként folytató, kisvállalati adózást választó vállalkozásoknak e tevékenységükkel összefüggésben a 2020. március, április, május és június hónapra történő kisvállalati adókötelezettségük megállapításánál nem kell kisvállalati adóalapnak tekinteniük a személyi jellegű kifizetések összegét.
Katások
Azok a katás vállalkozások, amelyek
1. taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932),
2. fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602),
3. festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334),
4. egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690),
5. villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321),
6. fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604),
7. előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001),
8. víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322),
9. szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622),
10. épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332),
11. sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551),
12. tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391),
13. általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621),
14. padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333),
15. fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623),
16. előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002),
17. egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319),
18. fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610),
19. konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230),
20. üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520),
21. testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313),
22. egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629),
23. egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590),
24. szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR9200),
25. idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810) és
26. szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510)
tevékenységet folytatnak (a továbbiakban: mentesített tevékenységet folytatók) 2020. március, április, május és június hónapra tekintettel mentesülnek a kisadózó után a katatörvény szerinti tételes adó megfizetése alól.
Az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét.
Fontos, hogy e rendelkezést az a katatörvény hatálya alá tartozó mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozás alkalmazhatja, amely e tevékenysége tekintetében 2020. február hónapban is katás volt.
A kisadózó vállalkozás a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált Katv. szerinti adótartozását a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben – az egyes részleteket a tárgyhó 12. napjáig – fizetheti meg. Az állami adóhatóság a 2020. március 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónapig és a részletfizetés időtartamára az adótartozásra pótlékot nem számít fel.
Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor az e bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságát elveszíti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére – a 2020. március 1-jéig terjedő időszakra felszámított késedelmi pótlékon felül – 2020. március 1-jétől késedelmi pótlékot számít fel.
Turizmusfejlesztési hozzájárulás
Annak a turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettnek, amelynek a turizmusfejlesztési hozzájárulást
a) negyedévente kell bevallania, a 2020. április 20-áig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti,
b) évente kell bevallania, a 2021. február 25-éig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti és a 2020. július 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozó turizmusfejlesztési hozzájárulást kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.
Kapcsolódó cikkeink:
[b]Kihirdették: ezekben az ügyekben szünetelnek az adóhatósági végrehajtási eljárások[/b]
|
|
|
|
| KATA adózó |
|
Szerző: nagus - 2020-02-24, 22:07 - Fórum: Dokumentumok egyéb forrásból
- Válaszok (5)
|
|
Sziasztok!
2019-ben induló KATA-s adózó a Munkaügyi Központtól vállalkozóvá válási támogatást kapott, 5 hónapon keresztül 149.000 Ft-ot. Megkapta az igazolást a kifizetett támogatásról és zárójelben megjegyezték, hogy ez vállalkozói bevétel. Megpróbáltam a neten utánanézni, hogy ez KATÁS bevétel-e, de nem kaptam egyértelmű információt. Ha ezzel az összeggel megemelem a bevétel összegét, akkor sem lépi túl a havi egymillió forintos határt, de a a HIPÁ-nál ez már többletfizetést okozna. Segítenétek? Köszönöm
|
|
|
|
| Külföldi Áfa visszaigénylés módosítása |
|
Szerző: Andikönyvelő - 2020-02-20, 17:12 - Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel
- Válaszok (2)
|
|
Sziasztok!
Tudna valaki segíteni. Külföldi ÁFA visszaigénylést adtam be ,sajnos rosszul, nem bontottam alá a kódokat a 19ELEK ÁFA bevallásban. Elutasították, azt mondták módosítsam a bevallást. De sajnos nem tudom hogyan .Beadtam jól alábontva a kódokat, és visszautasították, hogy ez nem módosítás. Valahogy jelölnöm kellene. Járt már valaki így esetleg?
|
|
|
|
|
