Üdvözöllek, Vendég
Regisztrálnod kell, hogy üzenetet írhass a fórumba.

Felhasználónév
  

Jelszó
  





Keresés

(Bővített keresés)

Fórum statisztikák
» Tagok: 7,070
» Legújabb tag: földes gitta
» Fórum témák: 3,383
» Fórum üzenetek: 110,435

Teljes Statisztika

Jelenlévő felhasználók
Jelenleg 67 felhasználó van itt.
» 0 Tag | 67 Vendég

Legfrissebb üzenetek
hiba jelzés
Fórum: Javaslatok, hibajelzések
Utolsó üzenet szerzője: hajnalcsillag
2019-05-24, 08:21
» Válaszok: 31
» Megtekintések: 30,878
..csak úgy beszélgetnék
Fórum: Hobbi, szabadidő
Utolsó üzenet szerzője: könyvelés72
2019-05-22, 17:00
» Válaszok: 2,472
» Megtekintések: 219,126
Segítség!
Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel
Utolsó üzenet szerzője: PMarcsi
2019-05-22, 14:09
» Válaszok: 5,617
» Megtekintések: 394,566
családi adókedvezmény
Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel
Utolsó üzenet szerzője: Balázs
2019-05-16, 11:38
» Válaszok: 4
» Megtekintések: 248
Szerintetek?
Fórum: Egyéb témakörök
Utolsó üzenet szerzője: Mónika
2019-05-15, 14:30
» Válaszok: 144
» Megtekintések: 38,268
Az a biztos ha megkérdem
Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel
Utolsó üzenet szerzője: ruzsmi
2019-05-13, 12:10
» Válaszok: 4,400
» Megtekintések: 387,213
Teendők FOGLALKOZÁSI MEGB...
Fórum: Dokumentumok, Segédletek
Utolsó üzenet szerzője: Kenderice
2019-05-13, 10:35
» Válaszok: 0
» Megtekintések: 865
Táppénz
Fórum: Munkaügy, bérszámfejtés, TB
Utolsó üzenet szerzője: placebo
2019-05-13, 09:38
» Válaszok: 397
» Megtekintések: 85,728
Ügyfélkapu !
Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel
Utolsó üzenet szerzője: hajnalcsillag
2019-05-09, 07:49
» Válaszok: 1,082
» Megtekintések: 156,107
Fejlesztési tartalék
Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel
Utolsó üzenet szerzője: placebo
2019-05-08, 19:32
» Válaszok: 192
» Megtekintések: 51,141

 
  Teendők FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉS gyanúja esetén
Szerző: Kenderice - 2019-05-13, 10:35 - Fórum: Dokumentumok, Segédletek - Nincsenek válaszok

A különböző TB-s fórumokon gyakran érdeklődnek arról, hogy hogyan kell eljárni foglalkozási megbetegedés esetén.

 
Ki, mikor, hogyan észleli, kinek kell az eljárást megindítani, ki fogja kivizsgálni, ki lesz az, aki a foglalkozási megbetegedés tényét elismeri, a biztosított milyen ellátásra jogosult, illetve az meddig folyósítható...


Nekik nyújthat segítséget az alábbi összefoglaló:

 
A TB jog ismeri az úti, illetve a munkabaleseten túl az úgynevezett foglalkozási megbetegedés fogalmát is.

Amíg a baleset egy hirtelen bekövetkező, egyszeri, külső hatás következménye, addig a foglalkozási megbetegedésnél az ártalom hosszabb időn keresztül (éveken, évtizedeken keresztül) alakul ki.

(Pl. bányászoknál a portüdő megbetegedés, vagy az azbesztgyárban dolgozóknál az azbesztózis, illetve a légkalapácsot használó dolgozóknál a vibrációs ártalom hatására kialakuló izületi kopás stb. /Szénpor, azbesztpor éveken át történő belélegzése és tüdőben történő lerakódása…/



De foglalkozási megbetegedés lehet a vadászoknál, vagy a gombavizsgálóknál a kullancs csípés, illetve annak következményei -lyme kór- is.)

További példák:

-Kémiai anyagok (gőzök, gázok, sav, lúg stb.) okozta megbetegedések.

-Fizikai behatások (zaj, sugárzás stb.) okozta megbetegedések. (Pl. keszonbetegség)

-Biológiai behatások okozta megbetegedések.

Pl. Gombák által okozott bőrbetegségek, Foglalkozással kapcsolatban keletkezett hepatitiszek, Kullancs-enkefalitisz, Tetanusz, Hivatalos külszolgálat során szerzett trópusi betegségek, Gyapot, len, kender, juta, szizál és cukornád porok és rostok belégzése által okozott tüdőbetegségek, Csontok, ízületek, izmok, inak túlzott, illetve egyoldalú igénybevétele által okozott betegségei, Váll bursitis, Az ínhüvely túlerőltetés által okozott betegségek.

Részletsebben lásd a rendelet 2. számú mellékletét.


A foglalkozási megbetegedés fogalma tehát nem más, mint a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben, hosszabb idő alatt bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás,  amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

 
A fokozott expozíció pedig nem más, mint a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben az 1. számú mellékletben meghatározott biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 dB halláscsökkenés bármely fülön;
 
 
 
A foglalkozási megbetegedés gyanúját a betegnek a házi/kezelő orvosa felé kell jelezni, aki az előírt formanyomtatványon a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál, mint munkavédelmi hatóságnál kezdeményezi a kivizsgálást.



Bejelentő orvos  tehát bármely orvosi gyakorlatot folytató orvos lehet, aki a foglalkozási megbetegedést (fokozott expozíciót) vagy annak gyanúját megállapította.
 
Látható, hogy szemben a munka és úti balesettel itt a körülményeket nem a munkáltatónak kell kivizsgálnia és a munkáltatónak jegyzőkönyv (üzemi, illetve munkabaleseti jegyzőkönyv) felvételi kötelezettsége sincs.



Amennyiben a behatást foglalkozási megbetegedésként elismerik, úgy írásban, a rendelet 6. számú melléklete szerinti nyomtatványon értesítik a táppénz folyósító szervet, amely szerv azt társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetté köteles nyilvánítani. Fontos hogy köteles, tehát a tb. szervnek nincs mérlegelési lehetősége.

Ezen határozat alapján a beteg jogosult
lehet –a munkaviszony megszűnése esetén is– legfeljebb 1 évig- 100%-os baleseti táppénzre, majd ezt követően baleseti járadékra, és/vagy baleseti rokkantsági járadékra.



Részletesen lásd az NM rendeletet és a MÁK honlapján elérhető OEP kifizetőhelyi tájékoztató 7.1.2. fejezetét. (215-216 oldal) .

(Természetesen nem garantálható, hogy  minden bejelentett, a beteg, vagy a háziorvos által annak tartott, az évek hosszú során kialakuló betegséget foglalkozási megbetegedésnek elismernek.)


A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet rendelkezik ekként:

A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciók bejelentése

3. § (1) Az orvosi tevékenység körében észlelt, a 2. számú mellékletben szereplő foglalkozási betegséget a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz, mint munkavédelmi hatósághoz be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és elfogadásuk esetén nyilvántartásba kell venni.



A foglalkozási betegség és a fokozott expozíciós eset körülményeinek kivizsgálása

5. § (1) A foglalkozási megbetegedés és a fokozott expozíciós eset keletkezésének körülményeit a munkavédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti személyek és szervek bevonásával vizsgálja ki.

(2) a foglalkozási megbetegedés körülményeinek kivizsgálásába a minisztérium orvos végzettségű kormánytisztviselőjét is minden esetben be kell vonni.


(3) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell kezdeni, valamint a bejelentés napjától számított legkésőbb 30 napon – különösen bonyolult esetekben 60 napon – belül intézkedni kell a további foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében.

(4) A kivizsgálás során figyelembe kell venni az Eüak. 4. § (4) bekezdésében, illetve 33. § (1) bekezdésében foglaltakat.

(9) Betegség esetén, annak foglalkozási megbetegedésként történő elfogadásáról az OTH 30 napon belül tájékoztatja a munkavédelmi hatóságot. A munkavédelmi hatóság a 6. számú melléklet szerinti nyomtatványon értesíti a társadalombiztosítási kifizetőhelyet, ennek hiányában az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt.

(10) A munkavédelmi hatóság az OTH (9) bekezdés szerinti tájékoztatásának kézhezvétele után a vizsgálati lap egy-egy példányát a munkáltatónak, a munkavállalónak (halált okozó foglalkozási megbetegedés esetén a hozzátartozónak), a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának, továbbá taj-számmal ellátva és a bejelentőlappal, valamint az OTH tájékoztatásával együtt az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal részére küldi meg.

(11) Amennyiben a bejelentés nem a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosától érkezett, a vizsgálat vezetője köteles értesíteni a bejelentő orvost a kivizsgálás eredményéről.



6. § A munkaegészségügyi szabálytalanságok megszüntetésére, a hasonló esetek előfordulásának megelőzésére a munkavédelmi hatóság szükség esetén intézkedik. Közegészségügyi-járványügyi szabálytalanság észlelése esetén a munkavédelmi felügyelőség értesíti a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalt.

 
Az OEP Főigazgatójának tájékoztatója pedig így szól:

7.1.2. Foglalkozási betegség fogalma

Baleseti táppénz nem csak üzemi baleset, hanem foglalkozási betegség esetén is
jár.

Az Ebtv. 52. § (3)-(4) bekezdése szerint foglalkozási betegség az a betegség,
amely a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett.

Magyarázat:

• A foglalkozási megbetegedés tényét a fővárosi/megyei kormányhivatal
Munkavédelmi és Munkaügyi szakigazgatási szervének Munkavédelmi
Felügyelősége állapítja meg, és az előírt nyomtatványon értesíti a
társadalombiztosítási kifizetőhelyet, illetve ennek hiányában az illetékes
EPSZSZ-t. (a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek
bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 5. §
(9) bek.)

Ha a biztosított foglalkozási betegség alapján jogosult baleseti táppénzre, az
üzemi baleset napjának a foglalkozási betegség orvosilag megállapított napját
kell tekinteni.

A balesetek és a foglalkozási betegségek között egyes esetekben (pl.: ipari
mérgezésnél) nem lehet éles határvonalat húzni, mert kivételesen előfordulhat
az is, hogy a foglalkozási betegség is hirtelen heveny formában alakul ki.

Ezért tehát például a széndioxid által okozott mérgezés a körülményektől függően éppen úgy lehet baleset, mint foglalkozási betegség. Ha egy adott esetben az elhatárolásnak gyakorlati jelentősége van, a minősítés tekintetében csak alapos vizsgálattal lehet állást foglalni.

A baleseti táppénznél az elhatárolásnak csak
elméleti jelentősége van, ezért a továbbiakban - ha eltérő szabály nincs - üzemi
baleseten foglalkozási betegséget, sérültön pedig foglalkozási betegségben
megbetegedett személyt is érteni kell.




Amennyiben a kifizetőhely kézhez kapja a foglalkozási betegségek és fokozott
expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.)
NM rendelet 6. sz. melléklete szerinti „Értesítést”, úgy az abban foglaltak
szerint kell, hogy meghozza döntését, mérlegelési lehetősége nincs.

Előfordul, hogy a biztosított keresőképtelenségének ideje alatt derül ki, hogy a
keresőképtelenségét foglalkozási megbetegedés okozza.
A keresőképtelenség kezdetén fel sem merül, hogy foglalkozási megbetegedésről van szó, így egyéb keresőképtelenségi kód alapján — amennyiben a jogosultsági feltételek
fennállnak — táppénzt folyósítanak részére.

Amennyiben a keresőképtelenség idején, vagy azt követően megérkezik az „Értesítés”, mely alapján a baleset üzemiségét el kell ismerni, úgy meg kell állapítani a foglalkozási megbetegedés orvosilag megállapított napját.
Ilyen esetekben meg kell keresni a
fővárosi/megyei Munkavédelmi és Munkaügyi szakigazgatási szervének
Munkavédelmi Felügyelőséget és rá kell kérdezni a foglalkozási megbetegedés
lehetséges kezdő napjára.
 
 

Nyomtatás

  Családtámogatási lehetőségek A-tól Z-ig 2019-ben
Szerző: Kenderice - 2019-05-02, 10:01 - Fórum: Dokumentumok, Segédletek - Nincsenek válaszok

Javaslom mindenkinek az alábbi linken található Családi kisokos ÖSSZEFOGLALÓ-t
(Minden egy helyen, 59 oldalon)


Családtámogatási lehetőségek A-tól Z-ig 2019-ben

https://miskolcitorvenyszek.birosag.hu/sites/default/files/news/csaladi_kisokos_2019.pdf



Témák:
  • GYÁP (gyermekápolási táppénz)
  • CSED (csecsemőgondozási díj)
  • GYED (gyermekgondozási díj)
  • GYET (gyermeknevelési támogatás)
  • CSOK (családi otthonteremtési kedvezmények)
  • CSP (családi pótlék)
  • Anyasági támogatás
  • Diplomás GYED
  • Gyermekek után járó szabadság
  • Első házasok kedvezménye
  • Családi adókedvezmény
  • Étkezési térítési díjkedvezmény
  • Tankönyvtámogatás
  • Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
  • Fiatalok életkezdési támogatása
  • Diákhitel esetén gyermekvállalással kapcsolatos kedvezmények
Igénylés módja, helye, időtartama, a jogosultsági feltételek, az ellátás mértéke...

Letölthető itt:
https://miskolcitorvenyszek.birosag.hu/sites/default/files/news/csaladi_kisokos_2019.pdf

(A Miskolci Törvényszék kiadványa)

Nyomtatás

  Az ANYA JOGÁLLÁSA, BIZTOSÍTOTTSÁGA HA AZ APA KAPJA A GYED-et
Szerző: Kenderice - 2019-05-02, 09:23 - Fórum: Dokumentumok, Segédletek - Nincsenek válaszok

AZ ANYA JOGÁLLÁSA, BIZTOSÍTOTTSÁGA HA AZ APA KAPJA A GYED-et



Az utóbbi időben egyre többen érdeklődnek arról, hogy a csecsemőgondozási díj (CSED) lejártát követően az anya helyett igénybe veheti-e a jobban kereső apa a gyermekgondozási díjat (GYED) úgy, hogy mellette tovább dolgozik, fizetést kap, ugyanakkor a gyermekkel továbbra is az anya lenne otthon, aki ez időszak alatt továbbra is fizetés nélküli szabadságon lenne.
 
Amennyiben igen, ezzel éri-e valamilyen hátrány a családot.
 
Nekik nyújthat segítséget az alábbi összefoglaló:
(Készült a 2019.04.30-án hatályos jogszabályok alapján.)
 
Igen, ha az apa a jogosultsági feltételekkel rendelkezik, azaz biztosított és a szülést megelőző két éven belül rendelkezik 365 biztosításban töltött nappal, az  Ebtv. 39. § értelmében a szülők dönthetnek (választhatnak) úgy, hogy a gyed ellátást nem az anya, hanem a jobban kereső apa veszi igénybe.

Munkajogilag annak sincs akadálya, hogy ez időszak alatt (többnyire a szülést követő 169. naptól a gyermek 2 éves koráig) az anya továbbra is otthon maradjon fizetés nélküli szabadságon és Ő gondozza a gyermeket.

Jó azonban tudni, hogy ha az anya veszi igénybe a gyermekgondozási díjat, azaz Ő kapja a GYED-et, úgy ez időszak alatt hiába van fizetés nélküli szabadságon társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak minősül.

Más a helyzet akkor, ha nem az anya veszi igénybe a gyed-et, hanem az apa.

Ez időszak alatt hiába van az anya munkajogilag fizetés nélküli szabadságon társadalombiztosítási szempontból, a Tbj. 8. § értelmében a feleség (anya) nem minősül Tbj. 5. § szerinti biztosítottnak, (szünetel a biztosítása) azaz ha ez időszak alatt megbetegszik táppénzre nem lesz jogosult és egy következő baba esetén a CSED-hez szükséges 365 biztosításban töltött napba ezt az időszakot nem lehet majd figyelembe venni, sőt –ha más jogcímen nem mentesül– annak ellenére, hogy nincs jövedelme, azaz nem kap sem munkabért, sem gyed-et köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie. Ennek havi összege 2019-ben 7.500 forint.

Tbj. 39. §  (2) Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)–p) és s)–w) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
 
A Tbj.  39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7500 forint (napi összege 250 forint).

Tbj. 8. § Szünetel a biztosítás:
a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha
aa) a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy…
 
Aki tehát úgy van fizetés nélküli szabadságon, hogy erre az időre nem Ő kapja a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatást annak szünetel a biztosítása, azaz nem biztosított.


Itt kell megjegyezni azt is, hogy sokan azt hiszik a havi 7.500 forint megfizetésével biztosítottá válnak, ami tévedés, hiszen ezen összeg megfizetése nem keletkeztet Tbj. 5. § szerinti biztosítási jogviszonyt és nem jogosít pénzbeli ellátásra, azzal csak eü-i szolgáltatásra (orvosi ellátás) szereznek jogosultságot.

 
Összegezve:
 
Előfordulhat ugyan, hogy az anya helyett érdemesebb a jobban kereső apának megigényelni a gyermekgondozási díjat, azonban érdemes azzal is számolni, hogyha az anya nem megy vissza dolgozni, hanem marad otthon fizetés nélküli szabadságon, akkor

-egyrészt keletkezik (keletkezhet) egy 7.500 forintos havi járulékfizetési kötelezettség,

-másrészt pedig egy következő baba érkezése esetén kérdéses, hogy a CSED és az azt követő GYED ellátáshoz  az anyának meglesz-e a jogosultsághoz szükséges 365 biztosítotti napja.  
 

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény

Mentesülés:
-Egyrészt lásd a Tbj. 16. §  taxatív felsorolását.
-Másrészt:
 
Ki és hogyan mentesülhet az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alól
 
Az, aki nem biztosított (azt, hogy ki minősül biztosítottnak az 1997. évi LXXX. törvény 5. § tartalmazza) és más módon sem mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alól (azt, hogy biztosítás hiányában ki jogosult egészségügyi szolgáltatásra külön járulékfizetés nélkül 1997. évi LXXX. törvény 16. § tartalmazza)  az kérheti a járási hivataltól, hogy a részére állítson ki egy olyan, egy évig érvényes hatósági bizonyítványt, amely mentesíti az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alól.

A bizonyítvány kiállítása az egy év letelte után ismét kérhető.

Azt, hogy ki minősül rászorultnak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény  tartalmazza.
 
54. § (1) A járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,

a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át,

b) aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át
nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.
 
(2) A szociális rászorultság igazolásáról a járási hivatal hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány hatályossága 1 év. A bizonyítvány tartalmazza a rászoruló személy nevét, lakcímét - tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén szálláshelyét -, társadalombiztosítási azonosító jelét, a rászorultság tényét, valamint az igazolás hatályosságát.  A bizonyítvány az (1) bekezdésben megjelölt feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható.

(3) A szociálisan rászorult személyekről a járási hivatal nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé.
 
4. § b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek

ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy

bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik,az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;
 
 
 
 
 
 
 

Nyomtatás

  online könyvelés
Szerző: thekla - 2019-04-28, 20:22 - Fórum: Egyéb témakörök - Válaszok (1)

Szeretném megkérdezni a véleményeteket az online könyvelésről. Amennyit megtudtam az internetről, az online könyvelés esetén az ügyfél rögzíti fel a számláit felhőben tárolt programba. Persze nem kontíroz, csak kiválasztja a menüből, hogy a bizonylat milyen tranzakciót tartalmaz. Pl. anyagvásárlás, áramszámla, stb. A programban előre be van rögzítve, milyen tranzakció, milyen kontírozást igényel, így a könyvelőnek nem kell adatokat rögzíteni. Természetesen écs, bérszámfejtés, bank, stb. könyvelése marad, de már ez is jelentős munkától mentesít. Egyből rögzítésre kerül a bizonylat, az ügyfél azonnal látja a fizetendő ÁFÁ-t, a pénztár aktuális egyenlegét, főkönyvi kivonatát. Szóval, ha van valaki, aki így könyvel, megoszthatná a tapasztalatát. Főleg a program maga érdekelne, mert eladó könyvelői programoknál nem találtam ilyet. Gyanítom, egyedi fejlesztés. Akit bővebben érdekel a téma, üsse be a keresőbe az "online könyvelés"-t.

Nyomtatás

  1958 bevallás
Szerző: potyi - 2019-04-27, 06:51 - Fórum: Munkaügy, bérszámfejtés, TB - Válaszok (5)

Sziasztok!
Sorra jönnek a felszólítások olyan egyéni vállalkozóknak akiknek van máshol főállása, hogy adjam le a 1958 bevallást, lehet el vagyok maradva, de ezt mióta kell leadni nem elég az Ny amit már rég leadtam?


Sziasztok!
Most nézem a 1958 bevallást ott nem is tudom beadni annak aki heti 40 órás munkaviszonyban van máshol és nem evás.
Akkor mit kérhetnek?

Nyomtatás

  családi adókedvezmény
Szerző: ILDI2481 - 2019-04-18, 16:12 - Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel - Válaszok (4)

Sziasztok!

Adott egy apuka aki 1 gyermek után veszi igénybe a családi kedvezményt, viszont nem dolgozta végig az évet, csak 5 hónapot .
A kedvezmény egész évre járna, ilyenkor ugye nem csak az 5 havit veheti igénybe ami a munkáltatói igazolásán szerepel, hanem a 12 havit, és így visszaigényelheti a 7 havi " fel nem használt" kedvezményt?

Nyomtatás

  iratőrzés helyének bejelentése
Szerző: potyi - 2019-04-17, 07:40 - Fórum: Egyéb témakörök - Válaszok (2)

Sziasztok! Ti az iratőrzés helyének mit irtok be a 2019 évi adatlapon jelenteném, de nem tiszta. Az iratokat minden évben visszaadom, de viszont a gépem meg nálam vannak, azért vagyok bizonytalan. 
Tudom ez többségében mindenkinél így van és volt már ebből probléma.

Nyomtatás

  A nyugdíjbiztosító igazolása a korábbi jogviszonyokról
Szerző: Kenderice - 2019-04-15, 12:16 - Fórum: Dokumentumok, Segédletek - Nincsenek válaszok

A nyugdíjbiztosító igazolása a korábbi jogviszonyokról (Van ilyen?*)



Sokak aggodalma, hogy mire nyugdíjba mennek az a munkáltató, ahol jelenleg dolgoznak, vagy korábban dolgoztak már nem lesz meg, megszűnik, csődbe megy, felszámolják stb.
 
-Mások attól félnek, hogy mi lesz ha a munkaviszony megszűnésekor kapott „Igazolás a munkaviszony megszűnésekor” elnevezésű irat az évek alatt elvész, vagy megsemmisül.
 
-Megint mások állítják, hogy ilyet Ők nem is kaptak.
 
 -Ki és hogyan fogja akkor 10, 20, 30 év elteltével a munkában töltött időt elismerni?
 
Ezen túlmenően jelentős azon állampolgárok száma is, akik egy korábbi jogviszonyukat a nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól kérik leigazolni.
 

Nekik nyújthat segítséget az alábbi összefoglaló.
 
Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy a nyugdíj szolgálati időt elsősorban a TB szerv nyilvántartása alapján -és nem a biztosított által benyújtott okmányok alapján- kell megállapítani. (Tny. 43. § (2) bek. )
 
Ehhez a munkáltatók régebben évente egyszer MUNYI, NYENYI stb. lapokon szolgáltattak adatot, ma pedig a NAV felé elküldött havi bevallás képezi ezen adatszolgáltatás alapját.
 
Igen, van!*
(Azaz igen, a nyugdíjbiztosító az adategyeztetési eljárás végén, egy alakszerű közigazgatási határozatban leigazolja a biztosított eddigi összes jogviszonyának tartamát és az azokban elért nyugdíjalapot képező keresetet)

Kevesen tudják, hogy a hatályos nyugdíjtörvény (1997. évi LXXXI. törvény) lehetőséget biztosít bárki számára, hogy évente egyszer a volt jogviszonyai (pl. munkaviszony) tárgyában adategyeztetési eljárást kezdeményezzen a nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál.
 
A nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás célja, hogy az ügyfél a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban található valamennyi bejelentési adatáról (pl. munkáltató neve, a jogviszony típusa, a jogviszony kezdete és vége, a járulékalapot képező jövedelme stb.) hiteles és hivatalos tájékoztatást kapjon, továbbá hogy az esetlegesen hiányos, téves adatok javítására, törlésére, beszerzésére is sor kerüljön.
 
 
Az eljárás kérelemre és kizárólag elektronikus úton indítható.
 
A kérelmet az ügyfélkapu regisztrációval rendelkező személyek az erre a célra rendszeresített nyomtatvány letöltésével nyújthatják be.

A nyomtatvány itt érhető el: https://kiertesites.onyf.hu/
 
 Az ügyintézési idő 75 nap.
 
Az eljárás határozattal zárul, amely okmány közokiratnak minősül, azaz az abban foglaltakat ellenkező bizonyításig mindenki köteles elfogadni és  amely tartalmazza az eddigi összes szolgálati időt / munkaviszony tartamát, valamint az elért keresetet (nyugdíjárulék alapot képező jövedelmet).
 
A határozatot -ha az valamilyen korábbi jogviszonyt nem tartalmaz- illeték és költségmentesen (azaz ingyenesen) meg lehet fellebbezni, a fellebbezéshez csatolni kell mindazokat a bizonyítékokat, amelyek a kérdéses (vitatott) jogviszony fennállását igazolják.
 
Ilyen lehet különösen a munkaszerződés, jelenléti ív, munkatársak írásos nyilatkozata/tanúvallomása stb.



 
Biztosítási jogviszony (pl. munkaviszony) utólagos elismerése
 
Ezzel kapcsolatban jó tudni, hogy a NAV jogosult egy jogviszony létrejöttét (fennállását) utólag, határozattal elismerni, amelyet azonban kérni kell. A kérelemben hivatkozni kell az 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban Tbj.) 54. szakaszára, amely ekként rendelkezik:  
 
 (1) Az igazgatási szervek – jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva – ellenőrzik a 46. § (1) bekezdésében előírt nyilvántartást, a biztosítási kötelezettség elbírálását és a 46. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetését.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság utólagos megállapítása, törlése tárgyában a határozat meghozatalára
a) a járulék utólagos megállapításával ... az állami adóhatóság jogosult.

 



Az adategyeztetési eljárás lehetőségét és főbb szabályait a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény tartalmazza ekként. (2019.04.15-i állapot)



A nyilvántartás adatainak egyeztetése és a szolgálati idő, jogosultsági idő igazolása

96/B. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított, volt biztosított biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira és kereseteire, jövedelmeire vonatkozó, nyilvántartásba bejelentett adatokat az öregségi nyugdíjasnak nem minősülő biztosítottal, volt biztosítottal hatósági eljárás keretében egyezteti.
 
 
(2) Az egyeztetési eljárás a biztosított, volt biztosított elektronikus úton benyújtott kérelmére vagy hivatalból indul. A biztosított, volt biztosított egyeztetési eljárás lefolytatását naptári évenként egyszer kérelmezheti.
 
(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az egyeztetési eljárás hivatalbóli megindítását megelőzően a biztosítottat, volt biztosítottat értesíti az eljárás menetéről, továbbá részletes kimutatást küld az általa nyilvántartott következő adatokról:
 
a) a biztosításban töltött időszakok, egyéb szolgálati idők, nők esetében a 18. § (2b)–(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idők, valamint a korhatár előtti ellátás, az átmeneti bányászjáradék és a táncművészeti életjáradék igénybevételéhez szükséges, foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító idők,
b) a foglalkoztatók adatai,
c) az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem,
d) az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által levont, befizetett nyugdíjjárulék, és
e) azok a szolgálati időnek minősülő időszakok, amelyek után nem történt járulék-, illetve nyugdíjjárulék-fizetés.
 
(4) A biztosított, volt biztosított a (3) bekezdés szerinti értesítés vele való közlését követő hatvan napon belül nyilatkozik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek azokról az általa ismert, (3) bekezdés a)–e) pontja szerinti adatokról, amelyeket a nyilvántartás nem tartalmaz, vagy amelyek nem egyeznek meg a nyilvántartott adatokkal. A biztosított, volt biztosított az általa közölt adatokat igazoló, rendelkezésére álló okiratokat megküldi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek.
 
(5) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított, volt biztosított (4) bekezdés szerinti nyilatkozatának beérkezését, ennek hiányában a (4) bekezdés szerinti határidő leteltét követő öt napon belül hivatalból megindítja az egyeztetési eljárást.
 
(6) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az egyeztetési eljárás során bizonyítási eljárást folytathat le, e törvény alapján ellenőrzés lefolytatását kezdeményezheti, és az állami adóhatóságnál adategyeztetést, illetve adóhatósági eljárást kezdeményezhet.
 
(7) Az egyeztetési eljárás ügyintézési határideje hetvenöt nap.
 
(8) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az egyeztetési eljárást határozattal zárja le. A határozatban fel kell tüntetni az adatmódosításokat, illetve a kért adatmódosítások megtagadásának okát, továbbá a biztosítottnak, volt biztosítottnak az egyeztetési eljárást követően nyilvántartott valamennyi, (3) bekezdés szerinti adatát.
 
(9) A kérelemre indult egyeztetési eljárásra a (3), (4), (6), (7) és (8) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) a (3) bekezdés szerinti értesítést az eljárás megindítását követő öt napon belül kell a kérelmezőnek megküldeni,
b) a kérelmező a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatát a (3) bekezdés szerinti értesítés vele való közlését követő harminc napon belül teheti meg.


A szolgálati idő igazolása


43. § (1) A szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni. Ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet számításba venni.

(2) A szolgálati időt a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján kell számításba venni. A társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati időket – ha jogszabály másként nem rendelkezik – abban az esetben kell figyelembe venni, ha azokat az igénylő
a) a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirattal (igazolással) vagy hiteles másolatával, vagy
b) a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, vagy
c) egyéb hitelt érdemlő módon
bizonyítja.

(3) A kereseti, jövedelmi adatokat a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása alapján kell számításba venni. A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban nem szereplő keresetre, jövedelemre vonatkozó adatokat a foglalkoztatónak vagy jogutódjának az egykorú munkaügyi, bérszámfejtési, könyvelési nyilvántartásai alapján kiállított írásbeli igazolásával, ennek hiányában más egykorú okirattal – így különösen a Tbj. 47. § (3) bekezdése vagy 50. § (6) bekezdése szerinti foglalkoztatói igazolással, a személyi jövedelemadó megállapításához a foglalkoztató által kiadott igazolással, a kereset, jövedelem kifizetését, elszámolását igazoló bizonylattal, munkakönyvvel, személyijövedelemadó-bevallással – lehet igazolni.

 


Milyen előnyei vannak az adategyeztetési eljárásnak?

-Az ügyfél hozzájut egy közokirathoz, amely igazolja az eddigi jogviszonyait  (munkáltató neve, a jogviszony típusa, a jogviszony kezdete és vége, a járulékalapot képező jövedelme stb.)  azaz a biztosítási/szolgálati idejét.

-Nyugdíjba vonuláskor már nem kell foglalkozni a határozathozatal előtti időszakkal, hiszen annak legfontosabb elemeit (időtartam, jövedelem) már okiratban rögzítették.

Nyomtatás

  sztornó számla előjele
Szerző: hajnalcsillag - 2019-04-09, 08:11 - Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel - Válaszok (6)

Kedves Kollégák !
Lehet hogy a hiba az én készülékemben van, de olyannal szembesültem, amivel hosszú pályám során soha.  Havi áfa bevalló mg-i EV februárban és márciusban egy nagy értékű mg-i gépre előleget fizet a szállítónak. Márciusban a gépbeszerzés átmegy zárt végű pü-i lízingbe, így a szállító sztornózza az előleg számlákat, és átutalja a pénzt a lízingbe adónak. Ez eddig rendben. Azonban  a szállító cég az előlegekről a sztornó számlát nem negatív előjellel állítja ki !
A számlák  adattartalma ugyanaz mint az előleg számláké ,- ill. a febr-i előlegszámlától a teljesítési dátum eltér, mert a sztornó számlák telj.dátuma megegyezik azzal amikor a pénzt a szállító továbbutalta és a lízingbe adó kiállította a lízingről a számlát. Mindössze annyi eltérés van hogy a számlán fel van tüntetve :  Előleg számla sztornója és Eredeti számlaszám .


Szerintetek jó ez így?  Fogalmam sincs hogy lehet ezt könyvelni, bevallani. Elvileg a februári számla sztornója az ÁFA bevallás 31.sorába menne, a márciusi pedig 0 egyenleget eredményezne  (előleg, és annak sztornója) mivel ott nem utólag, az adómegállapítási időszak után csökken a felszámított adó?

S ha előjel nélküli a számla, akkor hogy lehet helyesen kitölteni a 1965M-02-K Módosító lapot?

Ismét számítok a segítségetekre, melyet előre is hálásan köszönök.

Nyomtatás

  Őstermelők szochója
Szerző: Ivettke04 - 2019-04-05, 12:35 - Fórum: Munkaügy, bérszámfejtés, TB - Válaszok (26)

Tudtátok, hogy a nem biztosított őstermelőknek is be kell adni az 58-as bevallást a negyedéves szoc.hó előlegről? (Kivéve azokat az őstermelőket, akik az SZJA bevallásban a 4 millió alatti bevételről nyilatkozatot töltöttek ki.) A nullás bevallást is be kell adni a családi gazdaság tagjainak is, beleértve a kiskorú tagokat.

Nyomtatás