Üdvözöllek, Vendég
Regisztrálnod kell, hogy üzenetet írhass a fórumba.

Felhasználónév
  

Jelszó
  





Keresés

(Bővített keresés)

Fórum statisztikák
» Tagok: 7,088
» Legújabb tag: Ginaaa33
» Fórum témák: 3,387
» Fórum üzenetek: 110,608

Teljes Statisztika

Jelenlévő felhasználók
Jelenleg 67 felhasználó van itt.
» 0 Tag | 67 Vendég

Legfrissebb üzenetek
NÉVNAP
Fórum: Hobbi, szabadidő
Utolsó üzenet szerzője: gugu7
2019-08-15, 12:33
» Válaszok: 1,888
» Megtekintések: 174,508
végelszámolás
Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel
Utolsó üzenet szerzője: potyi
2019-08-15, 11:26
» Válaszok: 1,335
» Megtekintések: 247,571
EVA segítség
Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel
Utolsó üzenet szerzője: eniko61
2019-08-12, 18:45
» Válaszok: 1,152
» Megtekintések: 125,099
Az a biztos ha megkérdem
Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel
Utolsó üzenet szerzője: potyi
2019-08-12, 12:08
» Válaszok: 4,439
» Megtekintések: 438,752
Adócsomag "tervezet"
Fórum: Egyéb témakörök
Utolsó üzenet szerzője: PMarcsi
2019-08-08, 13:08
» Válaszok: 145
» Megtekintések: 39,245
Osztalék
Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel
Utolsó üzenet szerzője: PMarcsi
2019-08-07, 09:20
» Válaszok: 47
» Megtekintések: 11,922
Pénztárgéphez napi összes...
Fórum: Dokumentumok, Segédletek
Utolsó üzenet szerzője: könyvelés72
2019-08-05, 19:58
» Válaszok: 1
» Megtekintések: 327
Segítség!
Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel
Utolsó üzenet szerzője: Balázs
2019-08-02, 08:28
» Válaszok: 5,658
» Megtekintések: 442,437
Cégkapu
Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel
Utolsó üzenet szerzője: gugu7
2019-08-01, 11:53
» Válaszok: 85
» Megtekintések: 12,470
Tankönyeket keresek
Fórum: Munkaügy, bérszámfejtés, TB
Utolsó üzenet szerzője: Kenderice
2019-07-25, 08:49
» Válaszok: 1
» Megtekintések: 422

 
  Pénztárgéphez napi összesítő táblázat
Szerző: Balázs - 2019-07-30, 11:01 - Fórum: Dokumentumok, Segédletek - Válaszok (1)

Sziasztok!
Remélem még nem késő és tudjátok használni.



Csatolt fájl(ok)
.xlsx   Másolat - Napi forgalom összesítő - MINTA.xlsx (Méret: 24.41 KB / Letöltések: 49)
Nyomtatás

  Megint átverős levél
Szerző: skorpio74 - 2019-07-15, 16:13 - Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel - Nincsenek válaszok

"Kedves Kollégák!

Ne dőljetek be az ilyeneknek, mint ez is, mert ez egy adatbázist építő vállalkozás, aki VAT (áfa) számokból építkezik, aki visszaküldi, az fizetési kötelezettséget is vállal ezzel !!! 
B@N Your Business@Net GmbH

Winterhuder Weg 29
22085 Hamburg
Germany

Telephone: +49 40 22858744
https://www.v-r-e.eu


Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az alábbit tette közzé ezzel kapcsolatban ( http://www.zmkik.hu/hu/zala-megyei-keres...vel-110030 )

"Figyelemfelhívás - Megtévesztő levél*

Megtévesztő levelével keresi fel a vállalkozásokat B @N Your Business@Net GmbH (Hamburg). A levél a vállalkozás adatainak egyeztetését, a hiányzó adatok megadását vagy a rosszul megadott adatok javítását kéri. Azonban a levél egy szerződéses ajánlat is egyben, így az adatok kitöltésével, a levél aláírásával és visszaküldésével a vállalkozás szerződést köt a hamburgi céggel.

A szerződés három évre szól, évi 711 euró kiadást jelent, és ha a lejárat előtt a vállalkozás nem mondja fel a szerződést, az automatikusan meghosszabbodik, vagyis újabb évekre terheli fizetési kötelezettséggel a vállalkozást. A hamburgi cég az évi 711 euró befizetése fejében azt vállalja, hogy a vállalkozás adatait rendszerében nyilván tartja és honlapján elérhetővé teszi. 

A fentiek alapján felhívjuk minden vállalkozó figyelmét, hogy ne töltse ki és ne küldje vissza a dokumentumot. Kérjük, hogy megfelelő körültekintéssel járjanak el az ilyen típusú levelek kézhezvételekor."


Üdvözlettel: 

Zara László
elnök"


Sziasztok!

Újabb átverés van forgalomban, már az adótanácsadók is foglalkoznak vele. Remélem nem gond, hogy Zara Úr észrevételét közzé teszem, hátha hozzátok is befut ilyen levél.

Nyomtatás

  Tankönyeket keresek
Szerző: b_alka - 2019-07-09, 15:30 - Fórum: Munkaügy, bérszámfejtés, TB - Válaszok (1)

Kedves Tagok!

Elsősorban budapesti átvétellel keresem az alábbi könyveket : 
(esetleg többet 1 helyről csomagautomatával)

Bérszámfejtés kottája 2019 Kökényesiné Pintér Ilona - Kissné Horváth Marianna - Greskóné Koller Krisztina (Saldokiado)
Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok
Egyenlőtlen munkaidő beosztás gyakorlati alkalmazása
Bérügyintézői ismeretek (PERFEKT)
Barabás Miklós Munkaügyi útmutató és bérszámfejtési példatár 2018
Barabás Miklós Munkaügyi útmutató és bérszámfejtési példatár 2019

Fenyvesiné Pintér Ágnes - Bérügyi szakfeladatok ellátása
Jakab Nóra - Bérügyi szakfeladatok ellátása (EFEB)
Harangi Andrea - Munkaerő-gazdálkodás 2018.,Kód 9334/2018,Szerkesztő: Dr. Herich György,Lektor: Dr. Bogdán Zsuzsanna
Orosz Péter - Munkaerő-gazdálkodás (EFEB)
Jakab Nóra -Munkaerő-gazdálkodás (EFEB)

Dr Futó Gábor - Társadalombiztosítás
HVG különszám - Társadalombiztosítás
Orosz Péter - Társadalombiztosítási szakfeladatok ellátása
Társadalombiztosítási ügyintézők kézikönyve (PERFEKT) (2014)(2016)
Társadalombiztosítás 2015 Penta Unio
Gubala Ferenc Társadalombiztosítási szakfeladatok ellátása (EFEB)

Farkasné Gondos Krisztina - Barabás Miklós Társadalombiztosítási és bérügyi kalauz 2019

Dr Herich György - Adótan 2019
     Adó 2019 Teszt és példatár
Dr Szilovics Adó 2019 magyarázatok


OKJ 51-344-01 Bérügyinéző bármilyen tananyag
OKJ 54-344-02 Vállalkozási és bérügyintéző bármilyen tananyag
OKJ 51-344-02 Társadalombiztosítási ügyintéző bármilyen anyag

Nyomtatás

  áfa visszaigénylés feltételei
Szerző: Florena - 2019-06-27, 17:29 - Fórum: Segélykérés - Válaszok (1)

Sziasztok!

Tudnátok-e segíteni áfa visszaigénylés témában. 
3 éve kezdő vállalkozásról van szó. Áfára bejelentkezett, mert beruházást hajt végre először, hogy aztán tudja végezni a gazdasági tevékenységét, amiből árbevétele lesz. A három év alatt még nem volt számla kibocsátás. A beruházás még nem fejeződött be. Áfa visszaigénylés már volt. 
Van-e olyan szabály érvényben, hogy csak annak lehet áfát visszaigényelni, akinek van árbevétele. Nem találom az áfa tv-ben. Vagy van-e időkorlát vagy értékhatár. Arra gondolok, hogy már 3 éve folyik a beruházás, de még nem volt árbevétel, mert nem fejeződött be a beruházás. Meddig lehet árbevétel nélkül áfát visszaigényelni beruházás, tárgyi eszköz beszerzés után? Beruházás befejezése után van-e az, hogy meghatározzák mennyi árbevételt kell teljesíteni a befejezést követően vagy hány évig. Én nem találtam ilyet. 

Előre is köszönöm ha válaszoltok. 
Florena

Nyomtatás

  Teendők FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉS gyanúja esetén
Szerző: Kenderice - 2019-05-13, 10:35 - Fórum: Dokumentumok, Segédletek - Nincsenek válaszok

A különböző TB-s fórumokon gyakran érdeklődnek arról, hogy hogyan kell eljárni foglalkozási megbetegedés esetén.

 
Ki, mikor, hogyan észleli, kinek kell az eljárást megindítani, ki fogja kivizsgálni, ki lesz az, aki a foglalkozási megbetegedés tényét elismeri, a biztosított milyen ellátásra jogosult, illetve az meddig folyósítható...


Nekik nyújthat segítséget az alábbi összefoglaló:

 
A TB jog ismeri az úti, illetve a munkabaleseten túl az úgynevezett foglalkozási megbetegedés fogalmát is.

Amíg a baleset egy hirtelen bekövetkező, egyszeri, külső hatás következménye, addig a foglalkozási megbetegedésnél az ártalom hosszabb időn keresztül (éveken, évtizedeken keresztül) alakul ki.

(Pl. bányászoknál a portüdő megbetegedés, vagy az azbesztgyárban dolgozóknál az azbesztózis, illetve a légkalapácsot használó dolgozóknál a vibrációs ártalom hatására kialakuló izületi kopás stb. /Szénpor, azbesztpor éveken át történő belélegzése és tüdőben történő lerakódása…/



De foglalkozási megbetegedés lehet a vadászoknál, vagy a gombavizsgálóknál a kullancs csípés, illetve annak következményei -lyme kór- is.)

További példák:

-Kémiai anyagok (gőzök, gázok, sav, lúg stb.) okozta megbetegedések.

-Fizikai behatások (zaj, sugárzás stb.) okozta megbetegedések. (Pl. keszonbetegség)

-Biológiai behatások okozta megbetegedések.

Pl. Gombák által okozott bőrbetegségek, Foglalkozással kapcsolatban keletkezett hepatitiszek, Kullancs-enkefalitisz, Tetanusz, Hivatalos külszolgálat során szerzett trópusi betegségek, Gyapot, len, kender, juta, szizál és cukornád porok és rostok belégzése által okozott tüdőbetegségek, Csontok, ízületek, izmok, inak túlzott, illetve egyoldalú igénybevétele által okozott betegségei, Váll bursitis, Az ínhüvely túlerőltetés által okozott betegségek.

Részletsebben lásd a rendelet 2. számú mellékletét.


A foglalkozási megbetegedés fogalma tehát nem más, mint a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben, hosszabb idő alatt bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás,  amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

 
A fokozott expozíció pedig nem más, mint a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben az 1. számú mellékletben meghatározott biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 dB halláscsökkenés bármely fülön;
 
 
 
A foglalkozási megbetegedés gyanúját a betegnek a házi/kezelő orvosa felé kell jelezni, aki az előírt formanyomtatványon a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál, mint munkavédelmi hatóságnál kezdeményezi a kivizsgálást.



Bejelentő orvos  tehát bármely orvosi gyakorlatot folytató orvos lehet, aki a foglalkozási megbetegedést (fokozott expozíciót) vagy annak gyanúját megállapította.
 
Látható, hogy szemben a munka és úti balesettel itt a körülményeket nem a munkáltatónak kell kivizsgálnia és a munkáltatónak jegyzőkönyv (üzemi, illetve munkabaleseti jegyzőkönyv) felvételi kötelezettsége sincs.



Amennyiben a behatást foglalkozási megbetegedésként elismerik, úgy írásban, a rendelet 6. számú melléklete szerinti nyomtatványon értesítik a táppénz folyósító szervet, amely szerv azt társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetté köteles nyilvánítani. Fontos hogy köteles, tehát a tb. szervnek nincs mérlegelési lehetősége.

Ezen határozat alapján a beteg jogosult
lehet –bizonyos esetekben a munkaviszony megszűnése esetén is– legfeljebb 1 évig- 100%-os baleseti táppénzre, majd ezt követően baleseti járadékra, és/vagy baleseti rokkantsági járadékra.



Részletesen lásd az NM rendeletet és a MÁK honlapján elérhető OEP kifizetőhelyi tájékoztató 7.1.2. fejezetét. (215-216 oldal) .

(Természetesen nem garantálható, hogy  minden bejelentett, a beteg, vagy a háziorvos által annak tartott, az évek hosszú során kialakuló betegséget foglalkozási megbetegedésnek elismernek.)


A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet rendelkezik ekként:

A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciók bejelentése

3. § (1) Az orvosi tevékenység körében észlelt, a 2. számú mellékletben szereplő foglalkozási betegséget a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz, mint munkavédelmi hatósághoz be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és elfogadásuk esetén nyilvántartásba kell venni.



A foglalkozási betegség és a fokozott expozíciós eset körülményeinek kivizsgálása

5. § (1) A foglalkozási megbetegedés és a fokozott expozíciós eset keletkezésének körülményeit a munkavédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti személyek és szervek bevonásával vizsgálja ki.

(2) a foglalkozási megbetegedés körülményeinek kivizsgálásába a minisztérium orvos végzettségű kormánytisztviselőjét is minden esetben be kell vonni.


(3) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell kezdeni, valamint a bejelentés napjától számított legkésőbb 30 napon – különösen bonyolult esetekben 60 napon – belül intézkedni kell a további foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében.

(4) A kivizsgálás során figyelembe kell venni az Eüak. 4. § (4) bekezdésében, illetve 33. § (1) bekezdésében foglaltakat.

(9) Betegség esetén, annak foglalkozási megbetegedésként történő elfogadásáról az OTH 30 napon belül tájékoztatja a munkavédelmi hatóságot. A munkavédelmi hatóság a 6. számú melléklet szerinti nyomtatványon értesíti a társadalombiztosítási kifizetőhelyet, ennek hiányában az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt.

(10) A munkavédelmi hatóság az OTH (9) bekezdés szerinti tájékoztatásának kézhezvétele után a vizsgálati lap egy-egy példányát a munkáltatónak, a munkavállalónak (halált okozó foglalkozási megbetegedés esetén a hozzátartozónak), a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának, továbbá taj-számmal ellátva és a bejelentőlappal, valamint az OTH tájékoztatásával együtt az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal részére küldi meg.

(11) Amennyiben a bejelentés nem a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosától érkezett, a vizsgálat vezetője köteles értesíteni a bejelentő orvost a kivizsgálás eredményéről.



6. § A munkaegészségügyi szabálytalanságok megszüntetésére, a hasonló esetek előfordulásának megelőzésére a munkavédelmi hatóság szükség esetén intézkedik. Közegészségügyi-járványügyi szabálytalanság észlelése esetén a munkavédelmi felügyelőség értesíti a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalt.

 
Az OEP Főigazgatójának tájékoztatója pedig így szól:

7.1.2. Foglalkozási betegség fogalma

Baleseti táppénz nem csak üzemi baleset, hanem foglalkozási betegség esetén is
jár.

Az Ebtv. 52. § (3)-(4) bekezdése szerint foglalkozási betegség az a betegség,
amely a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett.

Magyarázat:

• A foglalkozási megbetegedés tényét a fővárosi/megyei kormányhivatal
Munkavédelmi és Munkaügyi szakigazgatási szervének Munkavédelmi
Felügyelősége állapítja meg, és az előírt nyomtatványon értesíti a
társadalombiztosítási kifizetőhelyet, illetve ennek hiányában az illetékes
EPSZSZ-t. (a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek
bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 5. §
(9) bek.)

Ha a biztosított foglalkozási betegség alapján jogosult baleseti táppénzre, az
üzemi baleset napjának a foglalkozási betegség orvosilag megállapított napját
kell tekinteni.

A balesetek és a foglalkozási betegségek között egyes esetekben (pl.: ipari
mérgezésnél) nem lehet éles határvonalat húzni, mert kivételesen előfordulhat
az is, hogy a foglalkozási betegség is hirtelen heveny formában alakul ki.

Ezért tehát például a széndioxid által okozott mérgezés a körülményektől függően éppen úgy lehet baleset, mint foglalkozási betegség. Ha egy adott esetben az elhatárolásnak gyakorlati jelentősége van, a minősítés tekintetében csak alapos vizsgálattal lehet állást foglalni.

A baleseti táppénznél az elhatárolásnak csak
elméleti jelentősége van, ezért a továbbiakban - ha eltérő szabály nincs - üzemi
baleseten foglalkozási betegséget, sérültön pedig foglalkozási betegségben
megbetegedett személyt is érteni kell.




Amennyiben a kifizetőhely kézhez kapja a foglalkozási betegségek és fokozott
expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.)
NM rendelet 6. sz. melléklete szerinti „Értesítést”, úgy az abban foglaltak
szerint kell, hogy meghozza döntését, mérlegelési lehetősége nincs.

Előfordul, hogy a biztosított keresőképtelenségének ideje alatt derül ki, hogy a
keresőképtelenségét foglalkozási megbetegedés okozza.
A keresőképtelenség kezdetén fel sem merül, hogy foglalkozási megbetegedésről van szó, így egyéb keresőképtelenségi kód alapján — amennyiben a jogosultsági feltételek
fennállnak — táppénzt folyósítanak részére.

Amennyiben a keresőképtelenség idején, vagy azt követően megérkezik az „Értesítés”, mely alapján a baleset üzemiségét el kell ismerni, úgy meg kell állapítani a foglalkozási megbetegedés orvosilag megállapított napját.
Ilyen esetekben meg kell keresni a
fővárosi/megyei Munkavédelmi és Munkaügyi szakigazgatási szervének
Munkavédelmi Felügyelőséget és rá kell kérdezni a foglalkozási megbetegedés
lehetséges kezdő napjára.
 
 

Nyomtatás

  Családtámogatási lehetőségek A-tól Z-ig 2019-ben
Szerző: Kenderice - 2019-05-02, 10:01 - Fórum: Dokumentumok, Segédletek - Nincsenek válaszok

Javaslom mindenkinek az alábbi linken található Családi kisokos ÖSSZEFOGLALÓ-t
(Minden egy helyen, 59 oldalon)


Családtámogatási lehetőségek A-tól Z-ig 2019-ben

https://miskolcitorvenyszek.birosag.hu/sites/default/files/news/csaladi_kisokos_2019.pdf



Témák:
  • GYÁP (gyermekápolási táppénz)
  • CSED (csecsemőgondozási díj)
  • GYED (gyermekgondozási díj)
  • GYET (gyermeknevelési támogatás)
  • CSOK (családi otthonteremtési kedvezmények)
  • CSP (családi pótlék)
  • Anyasági támogatás
  • Diplomás GYED
  • Gyermekek után járó szabadság
  • Első házasok kedvezménye
  • Családi adókedvezmény
  • Étkezési térítési díjkedvezmény
  • Tankönyvtámogatás
  • Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
  • Fiatalok életkezdési támogatása
  • Diákhitel esetén gyermekvállalással kapcsolatos kedvezmények
Igénylés módja, helye, időtartama, a jogosultsági feltételek, az ellátás mértéke...

Letölthető itt:
https://miskolcitorvenyszek.birosag.hu/sites/default/files/news/csaladi_kisokos_2019.pdf

(A Miskolci Törvényszék kiadványa)

Nyomtatás

  Az ANYA JOGÁLLÁSA, BIZTOSÍTOTTSÁGA HA AZ APA KAPJA A GYED-et
Szerző: Kenderice - 2019-05-02, 09:23 - Fórum: Dokumentumok, Segédletek - Nincsenek válaszok

AZ ANYA JOGÁLLÁSA, BIZTOSÍTOTTSÁGA HA AZ APA KAPJA A GYED-et



Az utóbbi időben egyre többen érdeklődnek arról, hogy a csecsemőgondozási díj (CSED) lejártát követően az anya helyett igénybe veheti-e a jobban kereső apa a gyermekgondozási díjat (GYED) úgy, hogy mellette tovább dolgozik, fizetést kap, ugyanakkor a gyermekkel továbbra is az anya lenne otthon, aki ez időszak alatt továbbra is fizetés nélküli szabadságon lenne.
 
Amennyiben igen, ezzel éri-e valamilyen hátrány a családot.
 
Nekik nyújthat segítséget az alábbi összefoglaló:
(Készült a 2019.04.30-án hatályos jogszabályok alapján.)
 
Igen, ha az apa a jogosultsági feltételekkel rendelkezik, azaz biztosított és a szülést megelőző két éven belül rendelkezik 365 biztosításban töltött nappal, az  Ebtv. 39. § értelmében a szülők dönthetnek (választhatnak) úgy, hogy a gyed ellátást nem az anya, hanem a jobban kereső apa veszi igénybe.

Munkajogilag annak sincs akadálya, hogy ez időszak alatt (többnyire a szülést követő 169. naptól a gyermek 2 éves koráig) az anya továbbra is otthon maradjon fizetés nélküli szabadságon és Ő gondozza a gyermeket.

Jó azonban tudni, hogy ha az anya veszi igénybe a gyermekgondozási díjat, azaz Ő kapja a GYED-et, úgy ez időszak alatt hiába van fizetés nélküli szabadságon társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak minősül.

Más a helyzet akkor, ha nem az anya veszi igénybe a gyed-et, hanem az apa.

Ez időszak alatt hiába van az anya munkajogilag fizetés nélküli szabadságon társadalombiztosítási szempontból, a Tbj. 8. § értelmében a feleség (anya) nem minősül Tbj. 5. § szerinti biztosítottnak, (szünetel a biztosítása) azaz ha ez időszak alatt megbetegszik táppénzre nem lesz jogosult és egy következő baba esetén a CSED-hez szükséges 365 biztosításban töltött napba ezt az időszakot nem lehet majd figyelembe venni, sőt –ha más jogcímen nem mentesül– annak ellenére, hogy nincs jövedelme, azaz nem kap sem munkabért, sem gyed-et köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie. Ennek havi összege 2019-ben 7.500 forint.

Tbj. 39. §  (2) Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)–p) és s)–w) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
 
A Tbj.  39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7500 forint (napi összege 250 forint).

Tbj. 8. § Szünetel a biztosítás:
a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha
aa) a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy…
 
Aki tehát úgy van fizetés nélküli szabadságon, hogy erre az időre nem Ő kapja a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatást annak szünetel a biztosítása, azaz nem biztosított.


Itt kell megjegyezni azt is, hogy sokan azt hiszik a havi 7.500 forint megfizetésével biztosítottá válnak, ami tévedés, hiszen ezen összeg megfizetése nem keletkeztet Tbj. 5. § szerinti biztosítási jogviszonyt és nem jogosít pénzbeli ellátásra, azzal csak eü-i szolgáltatásra (orvosi ellátás) szereznek jogosultságot.

 
Összegezve:
 
Előfordulhat ugyan, hogy az anya helyett érdemesebb a jobban kereső apának megigényelni a gyermekgondozási díjat, azonban érdemes azzal is számolni, hogyha az anya nem megy vissza dolgozni, hanem marad otthon fizetés nélküli szabadságon, akkor

-egyrészt keletkezik (keletkezhet) egy 7.500 forintos havi járulékfizetési kötelezettség,

-másrészt pedig egy következő baba érkezése esetén kérdéses, hogy a CSED és az azt követő GYED ellátáshoz  az anyának meglesz-e a jogosultsághoz szükséges 365 biztosítotti napja.  
 

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény

Mentesülés:
-Egyrészt lásd a Tbj. 16. §  taxatív felsorolását.
-Másrészt:
 
Ki és hogyan mentesülhet az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alól
 
Az, aki nem biztosított (azt, hogy ki minősül biztosítottnak az 1997. évi LXXX. törvény 5. § tartalmazza) és más módon sem mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alól (azt, hogy biztosítás hiányában ki jogosult egészségügyi szolgáltatásra külön járulékfizetés nélkül 1997. évi LXXX. törvény 16. § tartalmazza)  az kérheti a járási hivataltól, hogy a részére állítson ki egy olyan, egy évig érvényes hatósági bizonyítványt, amely mentesíti az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alól.

A bizonyítvány kiállítása az egy év letelte után ismét kérhető.

Azt, hogy ki minősül rászorultnak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény  tartalmazza.
 
54. § (1) A járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,

a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át,

b) aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át
nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.
 
(2) A szociális rászorultság igazolásáról a járási hivatal hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány hatályossága 1 év. A bizonyítvány tartalmazza a rászoruló személy nevét, lakcímét - tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén szálláshelyét -, társadalombiztosítási azonosító jelét, a rászorultság tényét, valamint az igazolás hatályosságát.  A bizonyítvány az (1) bekezdésben megjelölt feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható.

(3) A szociálisan rászorult személyekről a járási hivatal nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé.
 
4. § b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek

ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy

bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik,az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;
 
 
 
 
 
 
 

Nyomtatás

  online könyvelés
Szerző: thekla - 2019-04-28, 20:22 - Fórum: Egyéb témakörök - Válaszok (1)

Szeretném megkérdezni a véleményeteket az online könyvelésről. Amennyit megtudtam az internetről, az online könyvelés esetén az ügyfél rögzíti fel a számláit felhőben tárolt programba. Persze nem kontíroz, csak kiválasztja a menüből, hogy a bizonylat milyen tranzakciót tartalmaz. Pl. anyagvásárlás, áramszámla, stb. A programban előre be van rögzítve, milyen tranzakció, milyen kontírozást igényel, így a könyvelőnek nem kell adatokat rögzíteni. Természetesen écs, bérszámfejtés, bank, stb. könyvelése marad, de már ez is jelentős munkától mentesít. Egyből rögzítésre kerül a bizonylat, az ügyfél azonnal látja a fizetendő ÁFÁ-t, a pénztár aktuális egyenlegét, főkönyvi kivonatát. Szóval, ha van valaki, aki így könyvel, megoszthatná a tapasztalatát. Főleg a program maga érdekelne, mert eladó könyvelői programoknál nem találtam ilyet. Gyanítom, egyedi fejlesztés. Akit bővebben érdekel a téma, üsse be a keresőbe az "online könyvelés"-t.

Nyomtatás

  1958 bevallás
Szerző: potyi - 2019-04-27, 06:51 - Fórum: Munkaügy, bérszámfejtés, TB - Válaszok (5)

Sziasztok!
Sorra jönnek a felszólítások olyan egyéni vállalkozóknak akiknek van máshol főállása, hogy adjam le a 1958 bevallást, lehet el vagyok maradva, de ezt mióta kell leadni nem elég az Ny amit már rég leadtam?


Sziasztok!
Most nézem a 1958 bevallást ott nem is tudom beadni annak aki heti 40 órás munkaviszonyban van máshol és nem evás.
Akkor mit kérhetnek?

Nyomtatás

  családi adókedvezmény
Szerző: ILDI2481 - 2019-04-18, 16:12 - Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel - Válaszok (4)

Sziasztok!

Adott egy apuka aki 1 gyermek után veszi igénybe a családi kedvezményt, viszont nem dolgozta végig az évet, csak 5 hónapot .
A kedvezmény egész évre járna, ilyenkor ugye nem csak az 5 havit veheti igénybe ami a munkáltatói igazolásán szerepel, hanem a 12 havit, és így visszaigényelheti a 7 havi " fel nem használt" kedvezményt?

Nyomtatás