Üdvözöllek, Vendég
Regisztrálnod kell, hogy üzenetet írhass a fórumba.

Felhasználónév
  

Jelszó
  





Keresés

(Bővített keresés)

Fórum statisztikák
» Tagok: 6,913
» Legújabb tag: ihalarhi
» Fórum témák: 3,321
» Fórum üzenetek: 108,423

Teljes Statisztika

Jelenlévő felhasználók
Jelenleg 52 felhasználó van itt.
» 0 Tag | 52 Vendég

Legfrissebb üzenetek
Gépkocsi elszámolás
Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel
Utolsó üzenet szerzője: Vica28
, 12:57
» Válaszok: 381
» Megtekintések: 37,271
végelszámolás
Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel
Utolsó üzenet szerzője: Elza
, 10:35
» Válaszok: 1,240
» Megtekintések: 79,084
Pénzmosási szabályzat
Fórum: Egyéb témakörök
Utolsó üzenet szerzője: PMarcsi
2018-01-19, 12:03
» Válaszok: 322
» Megtekintések: 27,958
Magánszemélynek adott köl...
Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel
Utolsó üzenet szerzője: misan
2018-01-17, 15:11
» Válaszok: 0
» Megtekintések: 93
Könyveljünk együtt
Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel
Utolsó üzenet szerzője: PMarcsi
2018-01-17, 09:20
» Válaszok: 20
» Megtekintések: 1,430
Segítség!
Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel
Utolsó üzenet szerzője: Mónika
2018-01-16, 17:35
» Válaszok: 5,427
» Megtekintések: 226,287
Jövedelem letiltás
Fórum: Munkaügy, bérszámfejtés, TB
Utolsó üzenet szerzője: könyvelés72
2018-01-15, 20:19
» Válaszok: 1
» Megtekintések: 147
08 as bevallások
Fórum: Munkaügy, bérszámfejtés, TB
Utolsó üzenet szerzője: nmrozika
2018-01-15, 15:09
» Válaszok: 7
» Megtekintések: 487
Dühöngő
Fórum: OffTopic
Utolsó üzenet szerzője: PMarcsi
2018-01-14, 13:32
» Válaszok: 1,452
» Megtekintések: 72,993
G.K.átalány
Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel
Utolsó üzenet szerzője: PMarcsi
2018-01-12, 14:23
» Válaszok: 18
» Megtekintések: 1,009

 
  FEOR szám több munkakör esetén
Szerző: hajnalcsillag - 2016-04-16, 16:29 - Fórum: Munkaügy, bérszámfejtés, TB - Válaszok (1)

Kedves Fórumozók !
EV ügyfelem szeretné a lányát heti 10 órában, munkaszerződéssel, munkaviszony keretében foglalkoztatni. Két teljesen eltérő feladata lenne, az egyik a 7216 feor szám alá tartozna,-ezt rendszeresen végezné- míg a másik a 3719-be, ezt alkalmanként, -visszatérő jelleggel- végezné. Hogy kell ilyenkor eljárni? Melyik FEOR számmal kell bejelenteni, amelyikben többet dolgozik? A munkaszerződésben, vagy a munkaköri leírásban célszerű kitérni arra hogy többféle munkakört látna el? Gondolom, van akinek volt már hasonló esete, megköszönném ha segítene. Smile

Nyomtatás

  Orvosi tevékenység könyvelése
Szerző: neva60 - 2016-04-14, 14:33 - Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel - Válaszok (3)

Sziasztok!
Lett egy orvos ügyfelem, akinek tevékenysége: általános járóbeteg ellátás. Ahogy rákerestem, ez tárgyi adómentes tevékenység, bevétele nem tartalmaz ÁFÁ-t, de mi van azzal az ÁFÁ-val, amit a gyógyításhoz vásárol?
Áfa fizetési kötelezettség: általános szabályok alapján állapítjuk meg, ezt találtam az ügyfélkapun a törzsadatokban.
Ha nem igényelhet vissza ÁFÁ-t, akkor a számlákat lekönyvelem, mintha visszaigényelhetné és utána az ÁFA összeget átvezetem a 8. számlára vissza nem igényelhető ÁFA-ként, mint ráfordítás?
Vagy a számla összegét költségként könyvelem ÁFÁ-val együtt?
Hát ez most feladta nekem a leckét, kérlek segítsetek, előre is köszönöm!

Nyomtatás

  Váltottam
Szerző: Marika - 2016-04-10, 21:36 - Fórum: Hobbi, szabadidő - Válaszok (3)

Kedves Fórum Tagok ! Már biztosan kevesen emlékeznek rám, de anno az alapító tagok egyike voltam. Furcsa véletlen folytán ma belebotlottam Lundában a facebookon.
Kicsit nosztalgiáztam, aztán megkerestem a belépési adataimat.
Klári látom még mindig igazgatod, terelgeted a dolgokat.

Én már nem könyvelek, belefáradtam. Most olyat csinálok amitől vidám vagyok, imádom a munkám. Valódi virággal készítek egyedi kézműves ékszereket. Kézműves vásárokba járok, illetve most készül a webshopom.
Itt megnézhetitek munkáim ha valakit érdekel.

<!-- m --><a class="postlink" href="https://www.facebook.com/amarisflowellery/">https://www.facebook.com/amarisflowellery/</a><!-- m -->

Nagy virtuális ölelést küldök mindenkinek, és kitartást Nektek.

Nyomtatás

  Beruházás kérdés
Szerző: Ági007 - 2016-04-10, 13:47 - Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel - Válaszok (1)

Sziasztok,

Segítséget szeretnék kérni, hogyan kell befejezetlen beruházásként nyilvántartani, majd aktiválni egy bérelt iroda átalakításához és berendezéséhez kapcsolódó tételeket? Úgy értem, berendezési tárgyanként egyesével, vagy van lehetőség valamilyen összevonásra? Illetve az irodaépület kialakításának költségei ilyenkor külön beruházásként kell, hogy megjelenjenek?

A választ előre is köszönöm!
Ági

Nyomtatás

  kezesi teljesítés
Szerző: Lilla - 2016-04-07, 15:31 - Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel - Válaszok (7)

Sziasztok!

Most kaptam egy új céget, visszamenőleg 2015-re, és minden nap kapok valami új információt, amivel meg kell küzdenem.

Az egyik problémám, hogy a cégnek ingatlanvásárlási hitele van, és mivel rosszul áll anyagilag, az ügyvezető apukája (aki nincs benne a cégben) fizeti be a cég számlájára a hiteltörlesztés összegét kezesi teljesítés címén. Ezt miként kell nyilvántartanom. Ez nem tagi kölcsönnek minősül ugye, simán egy kötelezettség számlára teszem és majd valamikor visszafizetésre kerül? Ezt kamatostul kell majd visszafizetni, vagy eltekinthet a kamattól? Nem tudom, hogy mi a szabályos módja. Segítenétek ebben?


A másik problémám, hogy tulajdonképpen bérbeadással foglalkozik a cég és volt egy magánszemély, aki nem teljesítette a kötelezettségét, ezért 700.000 Ft tartozása lett a céggel szemben. A Kft megvette ennek a magánszemélynek az ingatlanrészét 700.000 Ft-ért 2015-ben, de majd most az idén visszavásárolja a magánszemély, ha összegyűlik a 700.000 Ft-ja.

Itt le kell könyvelnem ingatlanrész vásárlásként és écs.-t kell számolnom, majd az idén értékesítésként kell kezelnem, ha megkapja a Kft a követelését? Ebben az esetben fel kell számítani az ingatlanra az áfát? Vagy ezt egészen máshogy kell kezelni?

Nyomtatás

  FELLEBBEZÉS AZ OEP NEM HAJLANDÓ A MUNKÁLTATÓT KÖTELEZNI A ..
Szerző: Kenderice - 2016-03-25, 10:36 - Fórum: Dokumentumok, Segédletek - Válaszok (1)

FELLEBBEZÉS AZ OEP NEM HAJLANDÓ A MUNKÁLTATÓT KÖTELEZNI A FOGLALKOZTATÓI IGAZOLÁS KIÁLLÍTÁSÁRA

A különböző fórumokon egyre többen panaszkodnak az alábbiakról:



Egy kis segítségre volna szükségem, mert tanácstalan vagyok, hogy merre tovább? Tavaly szeptember 7-től betegállományban vagyok. Sajnos a munkáltatóm nem küldte be a táppénzes papírjaimat az OEP-hez, ezért panasszal fordultam az illetékes egészségbiztosítóhoz.
Tegnap kaptam egy elutasító határozatot az OEP-től. Az indokolás lényege, hogy nevezett cég felszólításuk ellenére sem állította ki a jogszabály által előírt Foglalkoztatói igazolást, sőt a NAV-hoz sem küldtek be a cég jövedelméről bevallást, ezért nem tudják számomra számfejteni a táppénzt. Most itt ülök és fogalmam sincs, hogy mit tegyek. Sem a munkáltatómat, sem OEP-et nem érdekli a problémám. Munkaszerződéssel rendelkezem, a tényleges munkavégzést tanúkkal tudom bizonyítani. Köszönöm, ha valakinek lenne valamilyen ötlete, hogy ezek után mit lehet tenni annak érdekében, hogy az engem megillető táppénzhez hozzájuthassak.


Az Ő és a hasonló helyzetben lévőknek segíthet az alábbi fellebbezés minta.


Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Főigazgatója
Budapest
Váci u. 73/A
1139
E-mail: <!-- e --><a href="mailto:oep@oep.hu">oep@oep.hu</a><!-- e -->

Tárgy: jogorvoslati kérelem



Tisztelt Főigazgató Asszony/Úr!




Hivatkozva a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. szakaszában foglaltakra, amely szerint az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet, a fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja, valamint az Alaptörvény XXVIII. Cikk (7) bekezdésében foglaltakra, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan közigazgatási döntés ellen, amely a jogát, vagy jogos érdekét sérti a Kormányhivatal Társadalombiztosítási Főosztálya által …-án keltezett, de csak …-án, kézbesített, a kormánymegbízott nevében ….. Asszony/Úr által kiadmányozott, …. ügyintéző által készített …… iktatószámú határozatot mint megalapozatlant és mint iratellenest

m e g f e l l e b b e z e m.

A fenti határozatnak a rendelkező részét, valamit annak rendkívül rövid, az Alaptörvénnyel, az egészségbiztosítási és a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvénnyel ellentétes indokolását elfogadni nem áll módomban ezért kérem, hogy a lenti indokaim alapján az elsőfokon eljáró közigazgatási szerv döntését megváltoztatni, munkáltatómnál a biztosítási jogviszony fennállását közigazgatási hatósági ellenőrzés keretében vizsgálni, annak létrejöttét határozattal megállapítani, a bejelentésemre és az előírt közterhek megfizetésére kötelezni, a jogszabálysértés miatt annak társadalomra való veszélyességével arányos módon szankcionálni szíveskedjen!


Jogorvoslati kérelmemet az alábbiakra alapozom.


Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdése értelmében anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.


Az Ebtv. 5. § értelmében az egészségbiztosító segítséget nyújt a biztosítottnak az igénye érvényesítéséhez.

A Vhr. 38. § (1) bekezdésében foglaltak szerint ha a foglalkoztatónál kifizetőhely nincs, a foglalkoztató a csecsemőgondozási díjra, a gyermekgondozási díjra, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó kérelem elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás”-t állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt – csecsemőgondozási díj iránti kérelem, illetve gyermekgondozási díj iránti kérelem esetén az OEP főigazgatója által a kérelem benyújtására rendszeresített nyomtatvánnyal együtt – öt napon belül a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak megküldi. A foglalkoztató a kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni.


A Ket. 20. § (1) értelmében a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés alapján köteles eljárni.


Ugyanezen jogszabály 22. § (2) értelmében hatáskör vagy illetékesség hiányában a hatóság a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat – az ügyfél egyidejű értesítése mellett – haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem megérkezésétől, folyamatban levő ügyben a hatáskör és illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc napon belül átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.

A Ket. 51. § (1) alapján az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen.


50. § (1) A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le.

(4) A hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és a tárgyi bizonyíték.

(6) A hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.


52. § (1) A hatóság a tényállás megállapítása céljából felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására, vagy ezek beszerzése érdekében a 26. § (1) bekezdésének c) pontja alapján más szervet is megkereshet.

53. § (1) Az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható.

62. § (1) A hatóság tárgyalást tart, ha ( ) a tényállás tisztázásához ( ) szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására.

68. § (1) Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Ez a jog akkor is megilleti az ügyfelet, ha korábban nem vett részt az eljárásban.

72. § (1) A határozatnak tartalmaznia kell
e) az indokolásban
ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,
eb) az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,

88. § A hatóság – a hatáskörének keretei között – ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását.


89. § A hatósági ellenőrzés eszközei:
a) adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés,
b) helyszíni ellenőrzés.


94. § (1) Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette,
a) és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére.


Az Ebtv. 81. § (1) értelmében az egészségbiztosító szak- és pénzügyi ellenőrzése kiterjed az egészségbiztosítás pénzbeli, illetőleg baleseti ellátásaival összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak és szolgáltatásoknak a jogosultak részére történő megállapítására, folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli feladatok ellátására. Az ehhez szükséges nyilvántartásokat, egészségügyi szolgáltatói jelentéseket, könyvelési és egyéb okmányokat, illetőleg adatokat rendelkezésre kell bocsátani.

(2) Az egészségbiztosító a pénzbeli ellátás és a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálása, valamint ellenőrzési eljárása során kérheti annak igazolását, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem bevallására kötelezett ezen kötelezettségének eleget tett. Ha a kérelem elbírálása vagy az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a bevallásra kötelezett nem teljesítette bevallási kötelezettségét, az egészségbiztosító felhívja a bevallásra kötelezettet, hogy 10 napon belül mulasztását pótolja, annak elmaradása esetén értesíti az állami adóhatóságot.

A Tbj. 54. § (1) szerint az igazgatási szervek – jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva – ellenőrzik a 46. § (1) bekezdésében előírt nyilvántartást, a biztosítási kötelezettség elbírálását és a 46. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság utólagos megállapítása, törlése tárgyában a határozat meghozatalára
a) a járulék utólagos megállapítása nélkül az egészségbiztosítási szerv,
b) a járulék utólagos megállapítása mellett az állami adóhatóság jogosult. A határozat elleni jogorvoslatra a Tny. tv., az Eb. tv., illetőleg az Art. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott igazgatási szervek – igényelbírálási eljárásuk során – ellenőrizhetik a járulékfizetési kötelezettség teljesítését és a mulasztásról értesítik az állami adóhatóságot.


Az Ebtv. 80. § (2) értelmében az egészségbiztosító felhívására a társadalombiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat tizenöt napon belül kell közölni.

(6) Az e törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy késedelmesen teljesítő, annak nem az előírt módon eleget tevő vagy valótlan adatokat közlő
a) természetes személy
10 ezertől 100 ezer forintig,


b) a Tbj. 4. § a) pontjában meghatározott foglalkoztató, és a Tbj. 4. § b) pontjában meghatározott egyéni vállalkozó 10 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő összegű,
az elkövetett mulasztással arányos mulasztási bírság fizetésére kötelezhető.



A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 44. § (2) értelmében a kormánytisztviselő kinevezésekor az alábbi esküt teszi:
„Én, .............................................. becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom.”


A fent hivatkozott jogszabályok alapján -álláspontom szerint- az elsőfokon eljáró közigazgatási szerv a jogszabályban előírt kötelezettségeinek nem, nem az előírt módon, illetve nem teljeskörűen tett eleget ezért a határozat felülvizsgálata mellett kérem a mulasztó kormánytisztviselők felelősségre vonását is.


Szeretném leszögezni hogy jelen esetben egy, az évek óta tartó járulékfizetésért cserébe, a biztosítási esemény bekövetkezésekor törvény által garantált ellátásról van szó, amelynek elmaradása a létfenntartásomat veszélyezteti, a munkáltató mulasztása, vagy jogsértése nem eredményezheti azt, hogy a kiszolgáltatott munkavállaló ellátás nélkül maradjon csak azért, mert a jólfizetett kormánytisztviselők nem hajlandóak helyszíni hatósági eljárást indítani, bizonyítási eljárást lefolytatni, tanúkat meghallgatni, a bemutatott iratokat (munkaszerződés, munkaköri leírás, jelenléti ív) értékelni, majd ezt követően a biztosítási jogviszony fennállását határozattal megállapítani, a jogszabálysértő munkáltató ellen fellépni, azt szankcionálni, illetve a jogkövető magatartásra kényszeríteni.

Elfogadhatatlan, hogy az egészségbiztosító ügyintézői, ellenőrei az Alaptörvényben és a Ket-ben is rögzített tisztességes eljárás lefolytatása helyett megelégednek azzal, hogy a jogsértő munkáltatót egyszer felszólítják, majd válasz hiányában a kérelmemet elutasítják ezzel pedig azon túl, hogy a létfenntartásomat veszélyeztetik a jogsértő foglalkoztatót (foglalkoztatókat) tevőlegesen támogatják.

Álláspontom szerint az eljáró ügyintéző és felettesei mulasztottak akkor, amikor:


-Nem indítottak helyszíni vizsgálatot is magában foglaló hatósági ellenőrzést, miközben azt mind a Ket., mind pedig az Ebtv. 81. és a Tbj. 54. szakasza számukra nemcsak lehetővé teszi, de kötelezően elő is írja.

-Nem hallgatták meg a tényleges munkavégzésemet igazoló, általam megjelölt tanúkat, valamint főnökeimet, munkatársaimat.

-Nem vették figyelembe az általam tett nyilatkozatot, nem vették figyelembe a munkaszerződésemben és a munkaköri leírásomban foglaltakat, nem vizsgálták meg a jelenléti íveket, azaz figyelmen kívül hagyták az általam bemutatott okiratokat ezzel pedig megsértették a Ket. 50. § bizonyítékokra és bizonyítási eszközökre vonatkozó előírásait.


-A határozat indokolásában nem tértek ki az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyításra és a mellőzés indokaira, ezzel pedig megsértették a Ket. 72. szakaszának kógens előírásait.

-A jogsértésről nem értesítették az állami adóhatóságot, a hatáskörükbe tartózó részben elmulasztották az áttételt és a szignalizációt ezzel pedig megsértették az Ebtv. 81. § (2) előírásait.

-Nem tartottak tárgyalást, illetve elmulasztották a tényállás tisztázását, a bizonyítási eljárás lefolytatását, ezzel pedig megsértették a Ket. 50. § kógens előírását.

-Ugyancsak nem tettek eleget a bizonyítékok egyenként és összességükben történő, Ket. 50. §. szerinti értékellési kötelezettségüknek.


-Nem tettek eleget a biztosítási jogviszony Tbj. 54. szakasza által előírt, határozattal történő megállapítási kötelezettségüknek.


-Nem kötelezték a munkáltatót a Vhr. 38. § szerinti Foglalkoztatói igazolás elnevezésű nyomtatvány kiállítására, illetve annak észlelését követően annak elmulasztása miatt a foglalkoztatót nem marasztalták.


-A kiszolgáltatott munkavállaló (biztosított) részére nem adták meg az igény érvényesítéséhez szükséges segítséget (nem kényszerítették a munkáltatót jogkövető magatartásra) ezzel pedig megsértették az Ebtv. 5. § előírásait.

-Esküjükkel ellentétben nem csak hogy nem tartották be, de másokkal sem tartatták be a jogszabályokat.



Elfogadhatatlan, hogy a hatóság egyes kormánytisztviselői, miközben kiemelt bérezésben és egyéb jelentős külön juttatásokban részesülnek következmények nélkül, tartósan ilyen színvonal alatti munkát végezzenek, elfogadhatatlan, hogy a kiszolgáltatott munkavállalók védelme helyett –állami pénzből- a bűncselekményt elkövető, (feketén foglalkoztató) személyeket támogassa.

Fentiek alapján a panaszolt államigazgatási szervnél, illetve szervezeti egységnél (Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály) javaslom egy soron kívüli felügyeleti és egy soron kívüli belső ellenőrzés elrendelését, illetve etikai és fegyelmi eljárás kezdeményezését.


Egyben kérem, hogy a határozatot felülvizsgálni, a tényállást teljeskörűen feltárni, a bizonyítékokat értékelni, a Tbj. 5. § szerinti biztosítási jogviszony fennállását a Tbj. 54. § (2) előírásainak megfelelően határozattal megállapítani, az elmaradt járulékokat a foglalkoztatómmal megfizettetni, az esetleges további jogsértések elkerülése érdekében munkáltatómat szankcionálni, számomra kedvező döntést hozni, az engem megillető társadalombiztosítási ellátást kamataival együtt kifizettetni, a mulasztó közigazgatási szervet a Ket. 33/A § alapján az általános tételű eljárási illeték központi költségvetésbe történő megfizetésére kötelezni, illetve a fenti kéréseimnek helyt adni szíveskedjen.


Egyben jelzem, hogy kérelmem elutasítása esetén kérni fogom a határozat bírósági felülvizsgálatát, illetve a jogsértő gyakorlatot jelzem mind az ombudsmannak, mind pedig az ügyészségnek.


Köszönettel

Dátum

aláírás
Adataim:
Elérhetőségeim:


Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről
Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról



A jogorvoslati kérelem szerkeszthető, word formátumban az alábbi linkre kattintva érhető el.
Itt:

Nyomtatás

  PANASZ MINTA A MUNKÁLTATÓ A TÁPPÉNZ ELŐTERJESZTÉSÉT MEGTAGAD
Szerző: Kenderice - 2016-03-21, 13:14 - Fórum: Dokumentumok, Segédletek - Válaszok (1)

A különböző TB-s fórumokon egyre többen panaszkodnak arról, hogy a munkáltató a táppénz iránti igény előterjesztését (egészségbiztosítóhoz / járási hivatalhoz történő továbbítását) megtagadja.

Nekik nyújthat segítséget az alábbi minta.


……  Megyei Kormányhivatal
…..  Kormánymegbízott Asszony/Úr részére
Város
Utca, házszám
Irányítószám


Tárgy: Panasz, a táppénz iránti igény
előterjesztésének megtagadása miatt


Tisztelt Kormánymegbízott Asszony/Úr!

Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy munkáltatómnál  (neve:…., címe:….. adószáma……, telefonszáma:…….)  eljárni, a jogszabályokban előírt kötelezettségének teljesítésérére (Foglalkoztatói igazolás kiállítására és igényem Önökhöz/Járási Hivatalhoz történő továbbítására) kötelezni szíveskedjen az alábbiak miatt.


20…..-tól dolgozom a fenti foglalkoztatónál.

20……-tól háziorvosom keresőképtelen állományba vett, amelyről a nagyalakú orvosi igazolást  és a további orvosi igazolásokat 20……-án közvetlen felettesemnek, ……….   műszakvezetőnek átadtam.

Ezen okmányokon az orvos 20….-ig, összesen 14 napra igazolt keresőképtelenséget.

A tárgyévre járó 15 munkanap betegszabadságot korábban már kimerítettem, így álláspontom szerint jelen keresőképtelenség teljes tartamára táppénz illetne meg.

A munkáltatómnál társadalombiztosítási kifizetőhely nem működik, a táppénzemet eddig mindig a Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztálya folyósította.

A foglalkoztató az okmányok  átvételéről  igazolást nem adott, viszont annak leadásakor jelen volt XY nevű kolléganőm.

Kérelmem hosszadalmas elbírálásának okáról többször (dátum, mód) érdeklődtem, ügyfélszolgálatuk és/vagy szakosztályuk válasza (XY ügyintéző) szerint munkáltatóm a fenti időre táppénz iránti igényt nem terjesztett elő.

Ezt követően megkerestem YY nevű ügyvezetőt, aki panaszomra érdemi választ nem adott, az igényemnek a Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztálya / Járási Hivatala felé történő továbbítását hitelt érdemlően nem igazolta, attól elzárkózott.

Tekintettel arra, hogy az igényem elő nem terjesztésével a foglalkoztató a létfenntartásomat veszélyezteti, egyben figyelemmel az alábbi jogokra és jogszabálysértésekre kérem, hogy munkáltatómnál eljárni, a jogkövető magatartás tanúsítására felszólítani, amennyiben szükséges munkáltatómnál helyszíni, hatósági eljárást kezdeményezni, végső esetben az igény mielőbbi előterjesztése érdekében munkáltatómat eljárási bírsággal sújtani szíveskedjen.


Álláspontom szerint az eljárás során az alábbi jogok illetnek meg, illetve munkáltatóm az alábbi jogi normákat sértette meg:

Az Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdése értelmében anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Az Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.


Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)


Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának/ járási hivatalnak továbbítani. (Vhr. 38. § )

A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya / járási hivatala köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Az Ebtv. 69. § szerint ha az egészségbiztosító/kifizetőhely ezen kötelezettségének nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.)

Az Ebtv. 81. § (1) Az egészségbiztosító szak- és pénzügyi ellenőrzése kiterjed az egészségbiztosítás pénzbeli, illetőleg baleseti ellátásaival összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak és szolgáltatásoknak a jogosultak részére történő megállapítására, folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli feladatok ellátására. Az ehhez szükséges nyilvántartásokat, egészségügyi szolgáltatói jelentéseket, könyvelési és egyéb okmányokat, illetőleg adatokat rendelkezésre kell bocsátani.


Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Köszönettel  

Dátum, aláírás

Elérhetőségeim: (Tel., mail.)

Adataim: (Név, TAJ, lakcím, telefonszám)

Nyomtatás

  E.v. apport
Szerző: Pannis - 2016-03-12, 13:37 - Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel - Válaszok (2)

Kérlek, ha tudtok segítsetek.

Egyéni vállalkozó tulajdonában álló vidéki ingatlanja után, amit raktárfélének (nem bejelentett telephely) használ esetleges vidéki munkákhoz, milyen feltételek fennállása mellett számolhatnánk el értékcsökkenést? Bevonhatunk ingatlanokat apportként a vállalkozásba?
Meglepve azt tapasztaltam, hogy a jogászok és a pénzügyi szakemberek véleménye ebben a témában igencsak ellentmondásos.
Ti mit gondoltok az ev. ingatlan apportról?

Köszönöm szépen a segítséget! Szép napot mindenkinek!

Üdv: Pannis

Nyomtatás

  Mérleg átfordítás 2015-ről 2016-ra
Szerző: Balázs - 2016-03-09, 18:58 - Fórum: Dokumentumok, Segédletek - Válaszok (1)

Sziasztok!
Ezt a mérleg átfordítást 2015-ről 2016-ra én is kaptam.

Nyomtatás

  KATA vagy vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adózás
Szerző: Feri2012 - 2016-03-08, 16:33 - Fórum: Adózás, adók, bevallások, számvitel - Válaszok (2)

Sziasztok!

Ha egy magánszemélynek van heti 40 órás munkaviszonya és mellette alapít egy egyéni vállalkozást, és féléven keresztül semmi bevétele nincsen, akkor ha jól értem erre a félévre a "normál" vállalkozói személyi jövedelem adózásban nem kell fizetni semmilyen járulékot, míg ha KATA-ba belépne akkor 25e Ft/hó járulékot kellene mindenképpen fizetnie?

Nagyon köszönöm előre is a segítséget.

Feri

Nyomtatás