AktaForum a könyvelők szabad fóruma
Teendők FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉS gyanúja esetén - Nyomtatható verzió

+- AktaForum a könyvelők szabad fóruma (http://aktaforum.hu)
+-- Fórum: Aktafórum.hu (http://aktaforum.hu/forumdisplay.php?fid=3)
+--- Fórum: Dokumentumok, Segédletek (http://aktaforum.hu/forumdisplay.php?fid=12)
+--- Téma: Teendők FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉS gyanúja esetén (/showthread.php?tid=3847)



Teendők FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉS gyanúja esetén - Kenderice - 2019-05-13

A különböző TB-s fórumokon gyakran érdeklődnek arról, hogy hogyan kell eljárni foglalkozási megbetegedés esetén.

 
Ki, mikor, hogyan észleli, kinek kell az eljárást megindítani, ki fogja kivizsgálni, ki lesz az, aki a foglalkozási megbetegedés tényét elismeri, a biztosított milyen ellátásra jogosult, illetve az meddig folyósítható...


Nekik nyújthat segítséget az alábbi összefoglaló:

 
A TB jog ismeri az úti, illetve a munkabaleseten túl az úgynevezett foglalkozási megbetegedés fogalmát is.

Amíg a baleset egy hirtelen bekövetkező, egyszeri, külső hatás következménye, addig a foglalkozási megbetegedésnél az ártalom hosszabb időn keresztül (éveken, évtizedeken keresztül) alakul ki.

(Pl. bányászoknál a portüdő megbetegedés, vagy az azbesztgyárban dolgozóknál az azbesztózis, illetve a légkalapácsot használó dolgozóknál a vibrációs ártalom hatására kialakuló izületi kopás stb. /Szénpor, azbesztpor éveken át történő belélegzése és tüdőben történő lerakódása…/



De foglalkozási megbetegedés lehet a vadászoknál, vagy a gombavizsgálóknál a kullancs csípés, illetve annak következményei -lyme kór- is.)

További példák:

-Kémiai anyagok (gőzök, gázok, sav, lúg stb.) okozta megbetegedések.

-Fizikai behatások (zaj, sugárzás stb.) okozta megbetegedések. (Pl. keszonbetegség)

-Biológiai behatások okozta megbetegedések.

Pl. Gombák által okozott bőrbetegségek, Foglalkozással kapcsolatban keletkezett hepatitiszek, Kullancs-enkefalitisz, Tetanusz, Hivatalos külszolgálat során szerzett trópusi betegségek, Gyapot, len, kender, juta, szizál és cukornád porok és rostok belégzése által okozott tüdőbetegségek, Csontok, ízületek, izmok, inak túlzott, illetve egyoldalú igénybevétele által okozott betegségei, Váll bursitis, Az ínhüvely túlerőltetés által okozott betegségek.

Részletsebben lásd a rendelet 2. számú mellékletét.


A foglalkozási megbetegedés fogalma tehát nem más, mint a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben, hosszabb idő alatt bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás,  amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

 
A fokozott expozíció pedig nem más, mint a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben az 1. számú mellékletben meghatározott biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 dB halláscsökkenés bármely fülön;
 
 
 
A foglalkozási megbetegedés gyanúját a betegnek a házi/kezelő orvosa felé kell jelezni, aki az előírt formanyomtatványon a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál, mint munkavédelmi hatóságnál kezdeményezi a kivizsgálást.



Bejelentő orvos  tehát bármely orvosi gyakorlatot folytató orvos lehet, aki a foglalkozási megbetegedést (fokozott expozíciót) vagy annak gyanúját megállapította.
 
Látható, hogy szemben a munka és úti balesettel itt a körülményeket nem a munkáltatónak kell kivizsgálnia és a munkáltatónak jegyzőkönyv (üzemi, illetve munkabaleseti jegyzőkönyv) felvételi kötelezettsége sincs.



Amennyiben a behatást foglalkozási megbetegedésként elismerik, úgy írásban, a rendelet 6. számú melléklete szerinti nyomtatványon értesítik a táppénz folyósító szervet, amely szerv azt társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetté köteles nyilvánítani. Fontos hogy köteles, tehát a tb. szervnek nincs mérlegelési lehetősége.

Ezen határozat alapján a beteg jogosult
lehet –bizonyos esetekben a munkaviszony megszűnése esetén is– legfeljebb 1 évig- 100%-os baleseti táppénzre, majd ezt követően baleseti járadékra, és/vagy baleseti rokkantsági járadékra.



Részletesen lásd az NM rendeletet és a MÁK honlapján elérhető OEP kifizetőhelyi tájékoztató 7.1.2. fejezetét. (215-216 oldal) .

(Természetesen nem garantálható, hogy  minden bejelentett, a beteg, vagy a háziorvos által annak tartott, az évek hosszú során kialakuló betegséget foglalkozási megbetegedésnek elismernek.)


A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet rendelkezik ekként:

A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciók bejelentése

3. § (1) Az orvosi tevékenység körében észlelt, a 2. számú mellékletben szereplő foglalkozási betegséget a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz, mint munkavédelmi hatósághoz be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és elfogadásuk esetén nyilvántartásba kell venni.



A foglalkozási betegség és a fokozott expozíciós eset körülményeinek kivizsgálása

5. § (1) A foglalkozási megbetegedés és a fokozott expozíciós eset keletkezésének körülményeit a munkavédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti személyek és szervek bevonásával vizsgálja ki.

(2) a foglalkozási megbetegedés körülményeinek kivizsgálásába a minisztérium orvos végzettségű kormánytisztviselőjét is minden esetben be kell vonni.


(3) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell kezdeni, valamint a bejelentés napjától számított legkésőbb 30 napon – különösen bonyolult esetekben 60 napon – belül intézkedni kell a további foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében.

(4) A kivizsgálás során figyelembe kell venni az Eüak. 4. § (4) bekezdésében, illetve 33. § (1) bekezdésében foglaltakat.

(9) Betegség esetén, annak foglalkozási megbetegedésként történő elfogadásáról az OTH 30 napon belül tájékoztatja a munkavédelmi hatóságot. A munkavédelmi hatóság a 6. számú melléklet szerinti nyomtatványon értesíti a társadalombiztosítási kifizetőhelyet, ennek hiányában az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt.

(10) A munkavédelmi hatóság az OTH (9) bekezdés szerinti tájékoztatásának kézhezvétele után a vizsgálati lap egy-egy példányát a munkáltatónak, a munkavállalónak (halált okozó foglalkozási megbetegedés esetén a hozzátartozónak), a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának, továbbá taj-számmal ellátva és a bejelentőlappal, valamint az OTH tájékoztatásával együtt az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal részére küldi meg.

(11) Amennyiben a bejelentés nem a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosától érkezett, a vizsgálat vezetője köteles értesíteni a bejelentő orvost a kivizsgálás eredményéről.



6. § A munkaegészségügyi szabálytalanságok megszüntetésére, a hasonló esetek előfordulásának megelőzésére a munkavédelmi hatóság szükség esetén intézkedik. Közegészségügyi-járványügyi szabálytalanság észlelése esetén a munkavédelmi felügyelőség értesíti a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalt.

 
Az OEP Főigazgatójának tájékoztatója pedig így szól:

7.1.2. Foglalkozási betegség fogalma

Baleseti táppénz nem csak üzemi baleset, hanem foglalkozási betegség esetén is
jár.

Az Ebtv. 52. § (3)-(4) bekezdése szerint foglalkozási betegség az a betegség,
amely a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett.

Magyarázat:

• A foglalkozási megbetegedés tényét a fővárosi/megyei kormányhivatal
Munkavédelmi és Munkaügyi szakigazgatási szervének Munkavédelmi
Felügyelősége állapítja meg, és az előírt nyomtatványon értesíti a
társadalombiztosítási kifizetőhelyet, illetve ennek hiányában az illetékes
EPSZSZ-t. (a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek
bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 5. §
(9) bek.)

Ha a biztosított foglalkozási betegség alapján jogosult baleseti táppénzre, az
üzemi baleset napjának a foglalkozási betegség orvosilag megállapított napját
kell tekinteni.

A balesetek és a foglalkozási betegségek között egyes esetekben (pl.: ipari
mérgezésnél) nem lehet éles határvonalat húzni, mert kivételesen előfordulhat
az is, hogy a foglalkozási betegség is hirtelen heveny formában alakul ki.

Ezért tehát például a széndioxid által okozott mérgezés a körülményektől függően éppen úgy lehet baleset, mint foglalkozási betegség. Ha egy adott esetben az elhatárolásnak gyakorlati jelentősége van, a minősítés tekintetében csak alapos vizsgálattal lehet állást foglalni.

A baleseti táppénznél az elhatárolásnak csak
elméleti jelentősége van, ezért a továbbiakban - ha eltérő szabály nincs - üzemi
baleseten foglalkozási betegséget, sérültön pedig foglalkozási betegségben
megbetegedett személyt is érteni kell.




Amennyiben a kifizetőhely kézhez kapja a foglalkozási betegségek és fokozott
expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.)
NM rendelet 6. sz. melléklete szerinti „Értesítést”, úgy az abban foglaltak
szerint kell, hogy meghozza döntését, mérlegelési lehetősége nincs.

Előfordul, hogy a biztosított keresőképtelenségének ideje alatt derül ki, hogy a
keresőképtelenségét foglalkozási megbetegedés okozza.
A keresőképtelenség kezdetén fel sem merül, hogy foglalkozási megbetegedésről van szó, így egyéb keresőképtelenségi kód alapján — amennyiben a jogosultsági feltételek
fennállnak — táppénzt folyósítanak részére.

Amennyiben a keresőképtelenség idején, vagy azt követően megérkezik az „Értesítés”, mely alapján a baleset üzemiségét el kell ismerni, úgy meg kell állapítani a foglalkozási megbetegedés orvosilag megállapított napját.
Ilyen esetekben meg kell keresni a
fővárosi/megyei Munkavédelmi és Munkaügyi szakigazgatási szervének
Munkavédelmi Felügyelőséget és rá kell kérdezni a foglalkozási megbetegedés
lehetséges kezdő napjára.