A téma értékelése:
  • 0 szavazat - átlag 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
Számlázás
#26
Én úgy gondolom, hogy mehet a folyamatos sorszám a belföldivel együtt. "nem magyarországi adószám" a közösségi az magyarországi. remélem jól gondolom, mert nekem is vannak ilyen számláim.
Válasz idézéssel
#27
Sziasztok!

A 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet 8§ (2) bekezdése:
"A számlázó programnak az adóalany nem magyarországi adószámán történő számla kibocsátásához a belfölditől elkülönített sorszámtartományt kell biztosítania."

Ez azt jelenti, ha valaki közösségi adószámán árut értékesít közösségen belülre, akkor külön sorszám kell.Teszem azt, ha eddig formátum: 2015/SZ/000... Akkor legyen például: 2015/K/000...?
Vagy a közösségi adószám is magyarországi adószámnak minősül és mehet a folyamatos számlasorszám a belföldivel együtt?

A válaszokat előre is köszönöm.

Enikő
Válasz idézéssel
#28
Sziasztok !

A nap híre:
"Adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás" funkcióval kell ellátni a számlázprogramokat:
<!-- m --><a class="postlink" href="http://www.napigazdasag.hu/cikk/35318/">http://www.napigazdasag.hu/cikk/35318/</a><!-- m -->

Móni
Válasz idézéssel
#29
Sziasztok.
Én úgy emlékszem, hogy nem tiltja semmi azt, hogy mind a vevő, mind a szállító helyén pecsét szerepeljen.
Válasz idézéssel
#30
Én is úgy emlékszem,az lett a vége,hogy egyiket ki kell írni!
"Ne veszitsétek el a fejeteket.
Az élet még szeretné megsimogatni."
Válasz idézéssel
#31
Igen valamikor volt ez téma,de a végeredményt nem olvastam.Ez most jött elő vállalkozóknál megint.Tiltást nem találtam róla,de úgy voltam vele egy kérdést megér mert ebben a zűrzavarban nem biztos,hogy jól gondolom.
Válasz idézéssel
#32
ildi113 Írta:Már úgy értem,hogy egy számlán nem lehet az eladó és vevő pecsétje.

Úgy emlékszem valamikor volt már ez téma....
Akkor arra jutottunk, hogy nincs ilyen tiltás.
Móni
Válasz idézéssel
#33
Sziasztok!

Egy osztrák cég leszámlázott egy tanfolyamról költségeket (oktató óradíja stb), közösségiként. A tanfolyamon más cég dolgozója is részt vett, a rá eső költségeket ÁFA-san, vagy mentesen számlázom tovább?

Köszönöm a segítséget!
A mazochisztikus jellemvonás nem alapfeltétele annak, hogy könyvelő legyél. Ugyanakkor hihetetlenül sokat segít.

Kriszta
Válasz idézéssel
#34
Már úgy értem,hogy egy számlán nem lehet az eladó és vevő pecsétje.
Válasz idézéssel
#35
Én most hallottam erről a kétpecsétes számlázásról.Tudtok valami konkrétumot mondani ezzel kapcsolatosan?Ez létezik?
Válasz idézéssel
#36
köszönöm!
Válasz idézéssel
#37
Szia Csaba!
Csatolok egy láncügyletekről szóló részletes anyagot.
Végig kell alaposan nézni, a konkrét ügyleteteket értelmezni.
A háromszögügylet és a láncügylet közötti különbség a 19.oldalon megtalálható.
Üdv.Zs.
Válasz idézéssel
#38
Szia Zs!

Még egy kicsit bizonytalan vagyok a számlázásban, illetve abban, hogy konkrét esetben a mi ügyletünk háromszögügylet-e. Mi egy magyar cég kiállítunk egy számlát egy német cégnek (A), akinek német adószáma van, de az áru nem annak a német cégnek megy, hanem egy másik (B) német cégnek. Eddig úgy állítottuk ki a számlát, hogy B adószámát tüntettük fel, akinek az áru megy. Szerintem annak az adószámát kéne feltüntetni, akinek számlázunk, nem akinek küldjük az árut, de nem vagyok benne 100% biztos.
Csaba
Válasz idézéssel
#39
Bocsa Írta:Sziasztok!

Háromszögügylet esetén kinek az adószámát kell feltüntessem: akinek számlázok vagy akihez az áru érkezik?
A 60-as EU összesítőbe kinek az adószámát írjam?
Nagy vita van itt bent a munkahelyen, ha esetleg tudnátok egy paragrafust is mondani, nagyon hálás léennék.
Előre is köszönöm!
Üdv.: Csaba

Szia!
Csatolok egy cikket, ill. az apehes infó füzet kiemelt részét.
A 60-as kitöltési utasításában részletesen benne van, hogy hogyan kell jelenteni.
Üdv:Zs.
Válasz idézéssel
#40
Sziasztok!

Háromszögügylet esetén kinek az adószámát kell feltüntessem: akinek számlázok vagy akihez az áru érkezik?
A 60-as EU összesítőbe kinek az adószámát írjam?
Nagy vita van itt bent a munkahelyen, ha esetleg tudnátok egy paragrafust is mondani, nagyon hálás léennék.
Előre is köszönöm!
Üdv.: Csaba
Válasz idézéssel
#41
Mónika, az én KP-s számlatömbömben pontosan az szerepel felül: értéke, mely ... % Áfát tartalmaz.
Alul pedig: az áthárított adó százalékértéke (s nem a mértéke). Lehet, hogy más nyomdában más szöveggel készült?
Mindkét helyre 21,26 %-ot irok, mert anno úgy tanították, miszerint ez arra szolgál, hogy végösszegből az ÁFA abszolút értékét (azaz a forintösszegét) kiszámíthassuk. Ha 127-ért vettem valamit, s az Áfa összegét kell kiszámolni, akkor 127 * 0,2126= 27 Ft.
Válasz idézéssel
#42
Gajda! Azért te is beláthatod hogy a két meghatározás
"a számla végösszege .... % adót tartalmaz", valamint az "áthárított adó mértéke...%" nem teljesen egyformán értelmezhető.
Ezért írtam hogy biztosan elindul egy vita, mert szerintem pedig az áthárított adó mértéke 27% jelenleg, viszont a számla végösszege valóban 21,26%. És ez mindkettő Kp fizetési számlatömbön szerepel.
Üdv: Mónika!
Válasz idézéssel
#43
>> az egyikben azt írta a NAV hogy mindkét helyre 21,26% a helyes,
a másik iránymutatásba hogy mindkét helyen 27% a helyes >>

A készpénzfizetéses számlákon csak az áfával növelt végösszeget tüntetjük fel (bruttó érték), ilyen esetben a 21,26 % a helyes.
Ha átutalásos a számla, akkor kiindulásként a nettó + Áfa összeget szerepeltetjük, ilyenkor a 27 % a helyes. Ha a matekórán tanultakra visszagondoltok, ezt a % számításoknál anno gyakoroltuk is. (mondjuk, aki gyermekével otthon gyakorlásképp matekozik, az talán ma is jól tudja ezt)
Válasz idézéssel
#44
Igen Mónika. Nehéz kérdés. Én az alapján szoktam eldönteni ( bár számlázó progit használok), de a bejövő számlákon illetve az ügyfelek számláin azt szoktam, hogy a számla végére mi van írva: "A számla végösszege.....% általános forgalmi adót tartalmaz"
A másikra " az áthárított adó mértéke.....%"
Annyira kusza minden hogy csak csuda. :-)
Válasz idézéssel
#45
Hihetetlen egyébként hogy aminek olyan egyszerűnek kéne lennie mint egy pofon még az is agyon van bonyolítva , mert hiszen alapvető dolog--szerintem a legalapvetőbb dolog.
Miért nem teszi az apeh azt pl, hogy egységesíti hogy milyen szöveg lehet a számlatömbökön és meghatározza azt hogy ezekre a szövegekre melyik % érték szerepeljen az alulról számított vagy felülről számított érték
Válasz idézéssel
#46
Szia!
A Kp fizetési tömbbel kapcsolatban: nekem is"egyszerűsített Kp fizetési számla" van ráírva, múlt héten is vásároltam és nem egyszerűsített adattartalmú számla a megnevezése tehát még ha tavalyi is a számlatömb biztonsággal használhatod.

% értékről: én is olvastam hogy a NAV állítólag azért is büntetett ha nem ugyanaz a % érték szerepel mindkét helyen, hát nem tudom nekem még soha nem kifogásolták ellenőrzésen hogy olyan számlát fogadtak be a vállalkozók ahol minden variáció szerepel: mindkét helyen 27%. vagy mindkét helyen 21,26% vagy felül egyik alul a másik.
Másik fórumon is volt ez téma és ott két nav állásfoglalását is feltették, az egyikben azt írta a NAV hogy mindkét helyre 21,26% a helyes, a másik iránymutatásba hogy mindkét helyen 27% a helyes. /Két különböző megyei NAV iránymutatása volt és pont az ellentétesség miatt tették fel/.
Szerintem, -bár most biztos vita indul -e miatt- mindkét helyre 27% megnevezés a helyes, és én így is töltöm ki.
Bár számlatömbje is válogatja mert az egyikre az van írva alul: "A számla végösszege.....% általános forgalmi adót tartalmaz"
A másikra " az áthárított adó mértéke.....%"
Szóval én is kíváncsi vagyok mások gyakorlatára ebben a mindennapos, egyszerűnek, rutinnak tűnő dologban.
Üdv: Mónika!
Válasz idézéssel
#47
Számlázásról kérdeznék van korábbi évekből készpénzfizetési számla nevezetű tömb. Az áfa törvényben ezt már egyszerűsített adattartalmú számlának hívják, ha jól tudom. Remélem használható még ez a tömb most is.
Egyszerű dolgot kérdezek bár nagyon közérdekű és sehol nem találtam rá egyértelmű utalást pedig alapvető dolog ( az apeh információs füzetet is megnéztem a 18-as).
A számlatömbön felül van az a szöveg hogy ----értéke mely ......% áfát tartalmaz. Alul az, hogy ---- az áthárított adó % értéke. 27%-os áfa esetén mindkét helyre 21,26 % -ot kell írni ? Az információs füzetben valami ilyesmi van . Persze ez a két megfogalmazás --ami alul meg felül van a számlában-- megint olyan bikkfanyelv ami jellemző a magyar bürokrata társadalom egészére , hogy semmi nem egyértelmű.
Láttam olyan adóügyi kérdést itt a neten ahol azt írta az illető, hogy azért büntette meg az apeh, mert a hivataluk szerint a készpénzfizetési számlára alulra felülre csak ugyanolyan % érték kerülhet.
Válasz idézéssel
#48
Sziasztok!
Egy KFT befejezte a tevékenységét (Italszolgáltatással foglalkozott, sörözői voltak) a készleten lévő szeszes italokat eladhatja ő egy másik KFT-nek, vagy mivel zárjegyes termékek ezért ezt csak a vámhivatal leltározása után számlázhatja ki, vagy ez nem szükséges hozzá?
Tudtok nekem ebben segíteni, volt már valakinek ilyenje.
Válasz idézéssel
#49
Szia! Nekünk két telephelyen kétféle számlázó program volt.
Az egyik telephelyünkön szolgáltatás volt, a másikon áru értékestés. Az áru értékesítésnél volt raktári program is, ezért volt más számlázó program, mert a raktári azzal a számlázóval volt kompatibilis. De ezt csak magyarázatként írtam.
Ezért is mondom, hogy szerintem lehet.
Üdvözlettel! A l b a
Válasz idézéssel
#50
Sziasztok, segítsetek!

Ügyfél furcsa kérdése: Lehet-e egy cégnek több számlázó programja?

Azt mondtam neki, hogy nem, maximum egy kézi számlatömb, ha indokolt.
Meg hogy szigorú számadású és a sorszámok, stb.

De igazából nem is tudom, gátolja-e ezt valami törvényféle. Ilyen kérdés még a törvényhozókban sem merül fel, mert ugye az ember örül, ha egy számlázó programot fizet csak.
Mit gondoltok, mit tudtok?

Köszi a válaszokat,
Blanka
Válasz idézéssel


Fórumra ugrás:


Jelenlevő felhasználók ebben a témában: 1 Vendég