A téma értékelése:
  • 0 szavazat - átlag 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
Adócsomag "tervezet"
#1
Jó ha tudjuk! Exclamation 

A Kormány 367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

 Készült: 2019. december 30. hétfő, 18:44
A Kormány 367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
 
A Kormány a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153. § (1) bekezdésében, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 19. pontjában, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 16. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.
2. § (1) A  teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 37 020 forint, napibér alkalmazása esetén 7410 forint, órabér alkalmazása esetén 926 forint.
(2) Az  (1)  bekezdésben meghatározottaktól eltérően a  legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 210 600 forint, hetibér alkalmazása esetén 48 420 forint, napibér alkalmazása esetén 9690 forint, órabér alkalmazása esetén 1211 forint.
(3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes)
a) az (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege 2020. január 1-jétől 161 000 forint,
b) a (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege 2020. január 1-jétől 210 600 forint.
(4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál
a) hosszabb [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 92. § (2) bekezdése], arányosan csökkentett mértékben,
b) rövidebb [Mt. 92. § (4) bekezdése], arányosan növelt mértékben kell figyelembe venni.
(5) Részmunkaidő esetén
a) az (1)–(3) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve,
b) az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak (4) bekezdés szerint arányosan változó összegével kell figyelembe venni.
3. § (1) Ez a rendelet 2020. január 1-jén lép hatályba.
(2) E  rendelet rendelkezéseit első alkalommal a  2020. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.
(3) E rendelet alkalmazásában
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a költségvetési szervnél foglalkoztatottakat,
c) alapbéren a  közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, és biztosi jogviszonyban állók esetében illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell. (4) E rendelet alkalmazásában 2020. május 1-jétől alapbéren a (3) bekezdés c) pontjában foglaltakon túl a különleges jogállású szervnél közszolgálati jogviszonyban állók esetében az illetményt is érteni kell.
(5) Hatályát veszti a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2019. évi megállapításáról szóló 324/2018. (XII. 30.) Korm. rendelet.
Orbán Viktor s. k.,
                                                                                                                                                                                                     miniszterelnök
Válassz olyan munkát, amit szeretsz, és sosem kell többet dolgoznod.

Válasz idézéssel
#2
Köszönjük Marcsi!
Válasz idézéssel
#3
Köszönjük Marcsi!
Persze a kérdőjelek jogosak Smile
Üdv: Klári

Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.
Válasz idézéssel
#4
Segítségül Huh


Csatolt fájl(ok)
.pdf   Adovalt2020GG20191202.pdf (Méret: 703.55 KB / Letöltések: 150)
Válassz olyan munkát, amit szeretsz, és sosem kell többet dolgoznod.

Válasz idézéssel
#5
Hogyan adózik a mikuláscsomag?

Decemberben a Mikulás az otthoni meglepetések mellett különböző rendezvényeken, üzletközpontokban, a szülők munkahelyén is megjelenik, ahol „szponzorált” ajándékokat oszt szét.
Az ajándékozással kapcsolatban azonban adókötelezettség is keletkezhet:
  • A munkáltató által a dolgozók gyermekeinek, vagy egy önkormányzat által szervezett Mikulás ünnepségen átadott ajándékcsomagok csekély értékű ajándéknak, juttatásnak minősülnek, amik egyes meghatározott juttatás jogcímén válnak adókötelessé. Csekély értékű juttatást a munkáltató, kifizető évente egyszer adhat ugyanannak a magánszemélynek a minimálbér 10 százalékáig (2019-ben 14 900 forint). A juttatásról nyilvántartást kell vezetni.Az üzletközpontokban a Mikulás által átadott ajándékok adóköteles üzletpolitikai juttatásnak tekinthetők, amik szintén egyes meghatározott juttatás jogcímén adókötelesek.
Egyes meghatározott juttatás után a közterheket nem a Mikulásnak, hanem a „szponzoráló” munkáltatónak, kifizetőnek kell bevallania és megfizetnie.
Az adó alapja a juttatás (például az ajándékcsomag) értékének 1,18 szorosa, amit 15 százalék szja és 17,5 százalék szocho terhel. A közterheket a juttatás hónapját követő hónap 12-éig kell megfizetni és bevallani.

A leltárkészítés buktatói

Az ellenőrzések során egyre többször tapasztalja az adóhivatal, hogy a társaságok leltározási tevékenysége nem teljeskörű. Rendszeresen előfordul, hogy revízióra csak a tárgyi eszközökhöz kapcsolódó leltárakat adják át, más mérlegsorokhoz kapcsolódó leltárral az adózók nem rendelkeznek.
A számvitelről szóló törvény [1] előírása alapján a gazdálkodónak a számviteli politika keretében el kell készítenie a leltárkészítési és leltározási szabályzatát. A gazdálkodónak a könyvvezetésre, a bizonylatolásra vonatkozó részletes belső szabályait úgy kell kialakítania, hogy az a mérleg és az eredménykimutatás alátámasztásán túl a kiegészítő melléklet adatainak közvetlen alátámasztására is alkalmas legyen. Továbbá a valódiság elvét szem előtt tartva a könyvekben rögzített, a beszámolóba felvett tételeknek a valóságban is megtalálhatónak, bizonyíthatónak és kívülállók által is megállapíthatónak kell lenniük.
A leltározás alatt tehát nem csak az áruk, anyagok, tárgyi eszközök, pénzeszközök leltározását kell érteni, hanem a követelések, kötelezettségek leltározását is, ennélfogva a gazdálkodónak valamennyi mérlegsorát alá kell támasztani leltárral.
A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához a gazdálkodóknak olyan leltárt kell összeállítaniuk, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket és forrásokat mennyiségben és értékben. A számviteli törvény 2012. január 1-jei változása alapján háromévente, minden esetben kötelezőa tételes leltárfelvétel.
Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni, és a mérlegfordulónapra vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel kell végrehajtania.
Kizárólag csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, valamint a dematerializált értékpapíroknál a leltározást egyeztetéssel kell a gazdálkodónak elvégeznie.
A leltárban az értékkel nem rendelkező eszközöket is szerepeltetni kell addig, amíg azokat nem vezetik ki a gazdálkodó könyveiből.
A leltárnak a világosság elve alapján áttekinthetőnek kell lennie, ezért az eszközöket és forrásokat főkönyvi számlánkénti, mérlegtételenkénti bontásban kell tartalmaznia (méret, típus, bekerülés, fajta stb. szerinti részletezéssel). A leltár az ellenőrizhetőség követelménye alapján tartalmazza a leltározás pontos dátumát, a leltári tételek megnevezését, az azonosításhoz szükséges egyéb adatokat, a mérlegfordulónapon meglévő eszközök és források állományát (legalább mérlegtételek szerinti bontásban), valamint a mennyiségben és értékben leltározható eszközöknél az értékelés alapjául szolgáló egységárakat.
Mivel a gazdálkodó mérlegét, a vagyonelemek részletes felmérését a leltár támasztja alá, a leltár a mérleg legfőbb bizonylata. A gazdálkodónak a leltárt olvasható formában legalább 8 évig kell megőriznie, illetve ellenőrzés során az adózás rendjéről szóló törvény alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására három munkanapon belül be kell tudni mutatnia.
Válassz olyan munkát, amit szeretsz, és sosem kell többet dolgoznod.

Válasz idézéssel
#6
Választottam újat ,úgy érzem ez az én mottóm.

Eddig nem csalódtam bennük nem volt unalmas,csak sok minden izgat a jövőt nézve,fő bajom,hogy mostani munkahelyemet (szakszervezet)mennyire fogják érinteni a változások.
Klárikám igazad volt amikor azt írtad itt mindent megtanulhatok lett is egy pár ősz hajszálam és még mindig úgy érzem kevés a tudásom.

Pmarcsi
Válassz olyan munkát, amit szeretsz, és sosem kell többet dolgoznod.

Válasz idézéssel
#7
Remélem, jót választottál. Ha rossz a kreditért akkor is ki kell bírni.
Üdv: Klári

Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.
Válasz idézéssel
#8
Klárikám ,megváltoztattam.

Dec.12-13-án megyek kötelező továbbképzésre.
Mik a tapasztalatok?aki volt megosztaná.

Köszönöm,
Pmarcsi
Válassz olyan munkát, amit szeretsz, és sosem kell többet dolgoznod.

Válasz idézéssel
#9
Szia Marcsi!
Nem kéne mottót változtatnod? Én úgy látom, hogz minden nehezül. Borítékolom, hogy velünk fogják az ÜF a kérelmet csinákltatni. Angry
Üdv: Klári

Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.
Válasz idézéssel
#10
Jön az elektronikus keresetkimutatás
A közelmúltban jelent meg az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló rendelet, amely több vonatkozásban is módosítja az adóeljárási szabályokat. Ezen módosítások közül az egyik legjelentősebb az elektronikus keresetkimutatás kérelmezésének lehetősége.
Az elektronikus keresetkimutatás lehetőségét a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény teremtette meg az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) módosításával.
Az Art. 131. § új (24) bekezdése szerint az állami adó- és vámhatóság a természetes személy elektronikus úton benyújtott kérelmére és elektronikus úton adott hozzájárulása alapján haladéktalanul, elektronikus úton rendelkezésre bocsátja 
Az állami adó- és vámhatóság az elektronikus keresetkimutatást a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozáson keresztül a kérelmező természetes személy által megjelölt, a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozással erre vonatkozó szerződéssel rendelkező
•    pénzügyi intézmény,
•    pénzforgalmi szolgáltató, valamint
•    adósságrendezési eljárásokban eljáró Családi Csődvédelmi Szolgálat
részére bocsátja ki.

A központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás az elektronikus keresetkimutatást a természetes személy által megjelölt összes címzett számára való továbbítását követően haladéktalanul törli. A központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás az elektronikus keresetkimutatást az előállításától számított 30 nap elteltével akkor is törli, ha a természetes személy által megjelölt címzett a megküldését nem kéri.
A Magyar Közlöny 178. számában megjelent, az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 260/2019. (XI. 7.) Korm. rendelet 6. §-a az elektronikus keresetkimutatás pontos tartalmát határozza meg.
Az elektronikus keresetkimutatásra vonatkozó szabályok 2020. február 1. napján lépnek hatályba, tehát az elektronikus keresetkimutatás rendelkezésre bocsátása ettől az időponttól lesz kérelmezhető az állami adó- és vámhatóságnál.
dr.Teszéri-Rácz Ildikó
adójogi szakjogász, adószakértő



Pmarcsi
Válassz olyan munkát, amit szeretsz, és sosem kell többet dolgoznod.

Válasz idézéssel
#11
Köszönjük Marcsi!
Válasz idézéssel
#12
Köszönjük Marcsi! Smile
Üdv: Klári

Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.
Válasz idézéssel
#13
Sziasztok!

Segítségül Idea Huh 

Pmarcsi


Csatolt fájl(ok)
.pdf   Ado-Tb-kulonszam-2019-2020.pdf (Méret: 545.77 KB / Letöltések: 161)
Válassz olyan munkát, amit szeretsz, és sosem kell többet dolgoznod.

Válasz idézéssel
#14
Jó ha tudjuk!
Változások a valós idejű számla-adatszolgáltatásban
2019. 10. 03. 16:10 VG Adózás | Gazdaság
A 2018. július 1-jétől kötelező, valós idejű adatszolgáltatás kereteit adó NAV online számla jelenleg támogatott, v1.1-es verziójával már csak 2020. március 31-ig lehet adatot szolgáltatni az adóhatóság felé, 2020. április 1-jével kötelezően át kell állni a 2.0-ás verzióra – hívja fel a hazai vállalkozások figyelmét a MAZARS.
Hirdetés
„Bár ez a változás azokat a cégeket látszólag nem érinti, amelyek kiszervezték a számlázást vagy külsős szolgáltató számlázási szoftverét használják, a nyugodt hátradőlés előtt érdemes megbizonyosodni arról, hogy a külsős szolgáltató is tisztában van ezekkel a változásokkal, és ennek megfelelően határidőre frissíti majd a rendszereket. Az adóhatóság online számlázóprogramját használó adózóknak természetesen nincs semmilyen teendőjük.” – foglalta össze H. Nagy Dániel, a MAZARS adóigazgatója.
A szakember rámutatott: az új specifikáció korábban nem szükséges, de a jövőben már kötelezően vagy opcionálisan feltüntetendő adatmezőket is tartalmaz, ami miatt a cégek együttműködése is szükséges lehet a fejlesztések során.
Az egyedi, esetleg külföldi fejlesztésű számlázóprogramot használó adózóknak feltétlenül javasolt, hogy – a változás kapcsán – egyeztessenek fejlesztőikkel vagy kérjenek fel IT-tanácsadót, hogy a szükséges módosítások időben megtörténjenek.
A felkészülést hamarosan el lehet kezdeni, mivel az új verzió – a metrikát lekérdező kényelmi szolgáltatás, illetve a figyelmeztető válaszüzenetek változásai kivételével – már 2019. október 15-től tesztelhető, élesben pedig várhatóan jövő év februárjában lesz kipróbálható.

Pmarcsi
Válassz olyan munkát, amit szeretsz, és sosem kell többet dolgoznod.

Válasz idézéssel
#15
Sziasztok!

Segítségül.

Pmarcsi

Segítségül.

Pmarcsi


Csatolt fájl(ok)
.pdf   Adocsomag-2020-SZJA.pdf (Méret: 127.96 KB / Letöltések: 216)
.pdf   Ado-Tb-201901.pdf (Méret: 1.19 MB / Letöltések: 184)
Válassz olyan munkát, amit szeretsz, és sosem kell többet dolgoznod.

Válasz idézéssel
#16
most olvastam,

Módosul az adóalap meghatározásának speciális szabálya a személyi-jövedelemadóban

2019. július 1-jétől 17,5 százalékra csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke.1 A változással kapcsolatban az összevont adóalap meghatározása is módosul, ha a szociális hozzájárulási adó megfizetésére a magánszemély kötelezett és azt költségként nem számolhatja el, részére nem térítik meg, még részben sem.
Míg korábban a jövedelem 84 százalékát lehetett adóalapnak tekinteni, addig július 1-jétől a jövedelem 85 százaléka után kell a személyi-jövedelemadót megfizetni.2
 
1 A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentéséről és az ezzel összefüggő más törvények módosításáról szóló 2019. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 4. §.
2 Módtv. 1. §.
Válassz olyan munkát, amit szeretsz, és sosem kell többet dolgoznod.

Válasz idézéssel
#17
Jó hosszú olvasmány.

Megszűnik a nyugdíj-, és egészségbiztosítási járulék
Elemzések2019. jún 19.Fellegi Tamás

A kormány 13+1 pontos gazdaságvédelmi akcióterve tartalmazza a munkát terhelő adók, járulékok egyszerűsítését, a Pénzügyminisztérium államtitkára konkrétumokat is említett. Megnézzük, mi változik, mik ennek a hatásai, és van-e még további lehetőség az egyszerűsítésre.

Sok tétel
A munkát terhelő adók és járulékok rendszere lényegében a személyi jövedelemadó bevezetése óta nagyjából ugyanolyan, egyetlen komolyabb változás volt: a munkaadó által fizetendő járulékok helyett szociális hozzájárulási adó bevezetése. A mai állás szerint kétféle levonás van, mint munkaadói teher, és négyféle, mint munkavállalói.
A munkáltatói fizetnivalók: a szociális hozzájárulási adó, amely a bruttó bér 19,5, július 1-jétől csak 17,5 százaléka, és a másfél százalékos szakképzési hozzájárulás. A munkavállalót terheli a 10 százalékos nyugdíjjárulék, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulék (ez is két részre oszlik: négyszázalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék és háromszázalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék, de egyben fizetendő), a másfél százalékos munkaerő piaci járulék, valamint a 15 százalékos személyi jövedelemadó.
A négy tétel összesen 33,5 százalék, így lesz a nettó bér a bruttó bér 66,5 százaléka.

7 helyett 4
Most Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára Magyar Nemzetnek elmondta, hogy a munkaadói terhek közül a személyi jövedelemadó kivételével a többit összevonják: a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási járulék és a munkaerő piaci járulék helyett lesz egy, a bruttó bér 18,5 százalékára rúgó tétel, a megnevezését még nem ismerjük.
Ez azt jelenti, hogy a munkaadóknak az eddigi 7 különféle utalás helyett csak 4-et kell majd teljesíteni, természetesen ez az adminisztrációt is csökkenti. Az egyszerűsítés felvet ugyanakkor olyan kérdéseket is, hogy mennyire lesz mérhető, mennyi nyugdíjjárulékot, és mennyi egészségbiztosítást fizet valaki. A kérdés persze már eddig is jogos volt a szociális hozzájárulási adó oldaláról: az is egyaránt fedezi a két tételt, de már nem volt meghatározva, mekkora hányada hová kerül.

A két nagy kassza
Kétségkívül a nyugdíj számítása eddig is a korábbi bruttó bérek alapján történt, nem az összegszerűen befizetett járulék alapján, így ebből a szempontból nem lesz jelentősége a változásnak. Az egyben befolyó tételt pedig a tényleges kiadási igények szerint lehet majd elosztani a két nagy rendszer között (nyugdíjbiztosítási alap és egészségbiztosítási alap), bár lehet, hogy továbbra is az eddigi arányok szerint osztják el a teljes beérkező összeget. A lényeg, hogy a munkaadóknak ezzel a továbbiakban nem kell foglalkozniuk.
Lehet még egyszerűsíteni?
Ezek után felmerül a kérdés, hogy lehet-e tovább egyszerűsíteni a rendszert, csökkenhet-e a 4 tétel tovább is? A legegyszerűbb lehetőség adottnak tűnik: a munkaadói járulékoldalon a szociális adó és a szakképzési hozzájárulás összevonható lenne, ugyanúgy, ahogy a mostani tételek, így máris csak három tétel maradna. A személyi jövedelemadót nem célszerű bármi egyébbel összevonni, így ezt követően a további egyszerűsítésre már csak egy lehetőség lenne, igaz, az egy elég komoly változtatás.

Okafogyott megkülönböztetés
Jelenleg két összeg van, ami a munkaadó tényleges fizetnivalóját, illetve a munkavállaló tényleges elkölthető jövedelmét jelenti: a munkaadó teljes költsége, ami július 1-jétől a bruttó bér 119 százaléka, illetve a nettó bér, ami annak 66,5 százaléka. Értelemszerűen a kettő között van a bruttó bér, aminek tulajdonképpen nincs semmilyen tényleges szerepe, csak az, hogy megkülönböztessen munkaadói és munkavállalói terheket, de a mostani egyszerűsítés után ezek megkülönböztetése okafogyottá válik (lényegében eddig sem volt sok jelentősége).
Nagy lépés, nagy egyszerűsítés
Nos, ha ez így van, akkor meg is lehetne szüntetni, pontosabban a bruttó bért megemelni a teljes bérköltség értékére (persze a szokásos béremelésen túl), és így belekerülne a mostani szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás is. Az arányokat persze az új bruttó bérhez kellene igazítani, hogy azok ugyanolyanok legyenek, mint eddig (ez az szja kulcs csökkentését is jelentené).
Ebben az esetben összesen két tételre lehetne mérsékelni az összes fizetnivalót: az szja és az összes többi egyben, amit mondjuk, lehetne szociális hozzájárulási adónak nevezni, mivel most is ez a legnagyobb tétel. És hogy ez a gondolat nem ördögtől való, az is mutatja, hogy Romániában nemrég átálltak erre a szisztémára (ezért nőtt meg szokatlan mértékben a román minimál-, és átlagbér: a jelenlegi összeg minden fizetnivalót tartalmaz).

Az adócsökkentési program végén
Kétségkívül a jelenlegi 6 éves adócsökkentési program úgy szól, hogy a szociális hozzájárulási adó csökken évente 2 százalékponttal, ha megfelelő mértékben nő a reálbér (ez történik most július 1-jén is). Ezt nem feltétlenül érdemes megváltoztatni, így viszont logikusan adódna, hogy ezt az egyszerűsítést (nevezhetjük teljes bruttósításnak is) akkor lenne érdemes meglépni, amikor a program befejeződik, előreláthatóan 3 év múlva. Akkor már csak 13 százalék lesz a teljes munkaadói fizetnivaló, ennek a bruttó bérbe építése már nem jelentene nagy eltérést.

Pmarcsi
Válassz olyan munkát, amit szeretsz, és sosem kell többet dolgoznod.

Válasz idézéssel
#18
Szia Monik!
Egy srófra jár az agyunk! Big Grin Pontosan ezek jutottak eszembe, na meg az, hogy a KOCKERD-del sok dolguk volt, hát átpasszolták a "kiutalás előttieknek".
Üdv: Klári

Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.
Válasz idézéssel
#19
Idén is kaptunk egyet.
Kíváncsi vagyok hogy mit szóltok pl. a kezdő ÁFÁ-sok bevallási gyakoriságának változásához?
Csak én érzem úgy, hogy nem akarják visszaadni a vállalkozás beindításához szükséges beruházások, árukészlet stb. ÁFÁ-ját?
Nem beszélve arról, hogy nem mindegy hogy két év alatt 8 vagy 24 bevallást adunk-e be! Cry
Nyugalom! A világmindenség azt sem tudja, hogy létezel.
Válasz idézéssel
#20
thekla Írta:Nem egy alkalmazottnak, hanem egy vállalkozónak kell bejelentve lennie. A vállalkozó után kell fizetni 25 vagy 50 eFt-t, attól függően, hogy főállású vagy nem.



Igen megnéztem, vállalkozónak kell bejelentve lenni.
Válasz idézéssel
#21
Nem egy alkalmazottnak, hanem egy vállalkozónak kell bejelentve lennie. A vállalkozó után kell fizetni 25 vagy 50 eFt-t, attól függően, hogy főállású vagy nem.
Üdv.

Tamás
Válasz idézéssel
#22
thekla Írta:Kati1012!

Akinek alkalmazottja van, annak nem is éri meg a kisadózói formát választani. Egyébként is, a kisadózó általa kiállított számlát nem lehet költségként elszámolni. Talán a fodrászoknak megéri, de túl sokan szerintem nem fogják választani.

Én úgy olvastam, hogy legalább egy alkalmazottnak kell lenni, vagy téves volt? Mindegy majd átolvasom a tervezetet.
Válasz idézéssel
#23
Kati1012!

Akinek alkalmazottja van, annak nem is éri meg a kisadózói formát választani. Egyébként is, a kisadózó általa kiállított számlát nem lehet költségként elszámolni. Talán a fodrászoknak megéri, de túl sokan szerintem nem fogják választani.
Üdv.

Tamás
Válasz idézéssel
#24
thekla Írta:Kedves Beatrix!

1. Még nem szavazták meg, ráadásul nincs is fedezet rá a költségvetésben.
2. Ahol nem kell könyvelő, az a kisadózóknál lesz, ahol az alanyi mentességet választanak. Én úgy számoltam, hogy évi 2 millió Ft alatt az EVA jobban megéri. Ha marad az ÁFA alanyiság határa, akkor 5 millió Ft felett is kell könyvelő. Szóval, azokat az ügyfeleket veszíthetjük el, akiknek évi 2-5 millió Ft között van a forgalmuk, ráadásul alig van költségszámlájuk. Ezek azonban a mostani EVÁ-sok. Nekik eddig sem kellett könyvelő.

Szerintem a kisadózói formát a mostani EVÁ-soknak találtak ki, talán az EVA leváltása miatt.

Bár én nem olvastam a tervezetet illetve csak a médiából értesültem róla, nem kell elfelejteni, hogy az alkalmazottak egyéni járulékait illetve a bérből történő levonást szerintem nem fogja kiváltani, így megkérdőjelezem a könyvelő mellőzését.
Válasz idézéssel
#25
Én már idén januárban elvesztettem a fonalat és sajnos azóta is keresem, de bármennyire is igyekszem, nem találom. :-(
Lehetetlen már nyomon követni azt ami itt megy bő egy éve. :-(
Válasz idézéssel


Fórumra ugrás:


Jelenlevő felhasználók ebben a témában: 1 Vendég