A téma értékelése:
  • 0 szavazat - átlag 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
Kapcsolt vállalkozás
#1
Szia Johanna!
Azt kellene tudni,hogy a két tulajdonos közeli hozzátartozó-e?

Amennyiben a Ptk. szerint igen, akkor a tulajdoni arányukat össze kell adni.
Ha nem közeli hozzátartozók, akkor már csak azt kell vizsgálni, hogy a társasági szerződések szerint van-e joga valamelyik tag jogosult-e a vezető tisztségviselők többségének kinevezésére vagy leváltására.
Ha ilyen többlet jogosítvány nem szerepel a társasági szerződésben, és a két tulajdonos nem közeli hozzátartozó, (és természetesen a két vállalkozás között sincs tulajdoni kapcsolat), akkor az 50 %-os tulajdoni arány nem számít többségi tulajdonnak, ezért NEM lesznek kapcs. vállalkozás.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. LXXXI. törvény 4. § 23) pontja alapján kapcsolt vállalkozásnak minősül:

a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik;
b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik;
c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik.

Többségi irányítást biztosító befolyásnak minősül az is, ha valamely személy jogosult a vezető tisztségviselők, többségének kinevezésére vagy leváltására.

A többségi irányítást biztosító befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni.

Nem a részesedés mértéke, hanem a szavazati jog, illetve a kinevezés, leváltás joga a meghatározó a kapcsolt vállalkozási viszony fennállása szempontjából.



Ptk. HATODIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
685.
§ E törvény alkalmazásában
b) közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa;
E pontnak az első fordulata a közeli hozzátartozók, második fordulata viszont a hozzátartozók körének meghatározását adja. A tételes törvényi felsorolást kiterjesztően nem lehet értelmezni.

Az egyeneságbeli rokon megfejtéséhez: (viszonylag nagyobb jogszabályi részt vágtam be, hogy értelmezhető és ellenőrizhető legyen.)
1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról
1. § (1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának megfelelően szabályozza és védje a házasság és a család intézményét, biztosítsa a házasságban és a családi életben a házastársak egyenjogúságát, fokozza a gyermekekért való felelősséget és előmozdítsa az ifjúság fejlődését és nevelését.
8. § (1) Érvénytelen:
a) az egyenesági rokonok és….
(2) A testvérnek testvére ….
A rokonság fogalmát a Csjt. 34. §-a határozza meg. Eszerint az egyensági rokoni kapcsolat a leszármazással jön létre, mert egyenesági rokonság azon természetes személyek között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik. Felmenő egyenesági rokonok az elődök, így a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, míg a lemenő egyenesági rokonok: a gyermek, az unoka, a dédunoka, azaz az utódok.
Házasságon kívül született gyermeknek vérszerinti apjával és annak felmenőivel jogilag értékelhető rokoni kapcsolata azonban csak akkor jön létre, ha a családi jogállást teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat vagy az utólagos házasságkötés során tett elismerő nyilatkozat, illetőleg jogerős bírói ítélet rendezi.
Oldalági rokoni kapcsolatról van szó, ha a természetes személyek ugyan nem egyenesági rokonok, de legalább egy közös felmenő rokonuk van. Első fokú oldalági rokonok a vérszerinti testvérek és a féltestvérek. A testvér és testvére leszármazója (nagybácsi, illetőleg nagynéni valamint az unokaöccs, illetőleg unokahúg) és a testvérek leszármazói, azaz az unokatestvérek között másodfokú oldalági rokonság áll fenn. Az unokatestvérek között azonban távolabbi az oldalági rokoni kapcsolat.
A sógorság az egyik házastárs és a másik házastárs rokonai között áll fenn. Egyenesági sógorság létesül a házasságkötés folytán az egyik házastárs és a másik házastárs egyenesági rokonai között. Ehhez képest egyenesági sógorság áll fenn az após, anyós, valamint a vő, illetőleg a meny között. De egyenesági sógorság keletkezik a házastárs és házastársa leszármazója, pl. a férj és mostohagyermeke között. Oldalági sógorsági családi kapcsolat jön létre a házastárs és a másik házastárs oldalági rokonai, azaz testvérei, köznapi szóhasználat szerint a sógorok, és a sógornők között.

34. § (1) Egyenesági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik.
(2) Oldalágon rokonok azok, akiknek legalább egy közös felmenő rokonuk van, ők maguk azonban egyeneságon nem rokonok.
A Csjt. fenti szakasza az egyenes ági [Csjt. 34. § (1)] és az oldalági [Csjt. 34. § (2)] rokonság fogalmát határozza meg, mégpedig úgy tűnhet, hogy a vérségi származás szerint.
A vérségi származáson alapuló tipikus eseten túl azonban rokonság (egyenes ági és oldalági) egyéb okon is, pl. örökbefogadáson is alapulhat, amelynek joghatása, hogy az örökbefogadott mind az örökbefogadóval, mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének a jogállásába lép, és az örökbefogadás kihat az örökbefogadott leszármazóira is (Csjt. 51. §).
Mindaddig, amíg a gyermek apai jogállása betöltetlen, rokonságban ugyan csak az anya hozzátartozóival van, de ha az apai vélelmek valamelyike utóbb beáll, akkor rokonságba kerül - mintegy visszamenőleg is - apjával és annak egész rokonságával. Tehát a vér szerinti származáson kívül az apai vélelem a Csjt. 34. §-a szerinti rokonságot az apai oldallal is létrehozza, függetlenül a biológiai származás tényétől.
Vagyis összefoglalva, a Csjt. 34. §-ának az értelmezésekor származáson nem a vér szerinti, hanem a jog szerinti származást kell érteni. Joghatások (tartás, szülői felügyelet, öröklés, kártérítés stb.) ehhez fűződnek. A csak biológiai rokoni kapcsolatok jogilag nem értékelhetőek.

Üdv.Zs.
Válasz idézéssel
#2
Sziasztok!

Van egy bt és egy kft , ahol a kft kölcsönt nyújtana a bt-nek.
A bt-ben és a kft-ben is ugyanaz a két tulajdonos 50-50 %-ban.
A bt-ben az egyik tulaj az üzletvezető, viszont a kft-ben a másik tulaj a munkáltatói jogok
gyakorlója, de mindkettő ügyvezető.
Csak olvasom, olvasom, hogy mi a többségi befolyás, meghatározó befolyás, de nem tudom eldönteni, hogy kapcsolt
vállalkozásnak minősülnek-e. Ha igen, be kell-e jelenteni az APEH-nak, hogy kapcsolt vállalkozások, végül is itt is
szerződést kötnek a hitelre.
Ezen kívül később a kft bérbe adna egy eszközt a bt-nek, minden hónapban ki lenne számlázva a bérleti díj.

Kérlek benneteket, segítsetek, eléggé sürgős lenne.
Johanna
Válasz idézéssel
#3
Sziasztok!
Köszönöm Kati a linket. Tehát nagy vonalakban és az én értelmezésemben a férj-feleség szavazatát össze kell adni. Tehát itt többségi a szavazat, 50 % felett. De egyáltalán az egésszel foglalkozni csak akkor kell, ha a két vállalk. egymással valamilyen ügyletet köt, szerződik valamire. És ezt be kell előtte jelenteni.
Ha majd lesz még egy kis időtök, erősítsetek meg ebben.
Köszi
Marcsi
“Ne halaszd holnapra, amit megtehetsz ma! Közben megjelenhet egy törvény, amely tiltja.” (Ronald Gadde)
Üdv: Marcsi
Válasz idézéssel
#4
<!-- m --><a class="postlink" href="http://www.cegiranytu.hu/kapcsolt_vallalkozas.html">http://www.cegiranytu.hu/kapcsolt_vallalkozas.html</a><!-- m -->
Válasz idézéssel
#5
Sziasztok! Szép estét mindenkinek!
Csak bennetek van minden reményem.
A tényállás az alábbi: Evás bt (amely 2 fős) beltagja egy kft. tulajdonosa 50 %-ban, a másik 50 % a feleség tulajdona.
Ez szerintetek kapcsolt vállalkozás? Tulajdonkképpen mindkét vállalkozás ugyanazt csinálja, de egymásnak nem számláznak, nincsenek közös ügyleteik. A bt bevételei ugye 25 m. alatt vannak a kft 2008. szept. alakult, még veszteséggel zárta az évet.
Pár millió volt csak a bevétele. Elég sok mindent elolvastam az anya- leány kapcsoltakról stb, de már úgy belebonyolódtam, hogy jobbnak láttam megkérdezni, hátha valaki szakértőbb ebben a dologban.
Előre is köszi a segítségeteket!
Üdv Marcsi
“Ne halaszd holnapra, amit megtehetsz ma! Közben megjelenhet egy törvény, amely tiltja.” (Ronald Gadde)
Üdv: Marcsi
Válasz idézéssel


Fórumra ugrás:


Jelenlevő felhasználók ebben a témában: 1 Vendég