A téma értékelése:
  • 0 szavazat - átlag 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
ÁFA
#1
Tökéletesen mondod Mónika!
Most Áfa alany, de joga lesz az összeghatár változása miatt kilépni az Áfa alól. Én december 15-ig beküldeném a változást bejelentő 101E-t ill a 20T-t január 1-i hatállyal.
Üdv: Klári

Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.
Válasz idézéssel
#2
Köszi Tamás!
Üdv: Mónika!
Válasz idézéssel
#3
Mónika!

Én úgy tudom, december 31-ig lehet ki- és bejelentkezni az ÁFÁ-nál!
Üdv.

Tamás
Válasz idézéssel
#4
Lehet hogy volt, bocsi csak nekem nem volt ilyen estem éppen. Mi ilyenkor az eljárási módi? December 20-ig bejelenti az alanyi mentesség választását a 101E-n? Viszont most november 16-tól december 31-ig beadja az áfa bevallását? Adó számát újra visszaírják 1-33-ra?
Üdv: Mónika!
Válasz idézéssel
#5
Szia Monika!
Mióta az eszemet yudom, mindig volt átmeneti szabály arra vonatkozan, hogy a döntés a vállalkozóé. Akar vagy nem akar.
Üdv: Klári

Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.
Válasz idézéssel
#6
Sziasztok!
Most már egyre biztosabbnak látszik, hogy az áfa értékhatára 2019-ben 12 m lesz. Nekem van egy egyéni vállalkozóm, aki most november 16-án 8 m értékhatárt lépett, bejelentettük, áfa körös lett. Viszont a 12 m nem fogja elérni a bevétele előreláthatóan 2019-ben. Átmeneti szabály van/lesz arról ahogy olvasom hogy maradhat alanyi mentes, de mi ennek a menete? Tud valaki, /olvasott valaki valahol/ bővebbet?
Üdv: Mónika!
Válasz idézéssel
#7
Sejtettem! Köszönöm a megerősítést!
Üdv.

Tamás
Válasz idézéssel
#8
Szia Tamás!

A visszaigénylésre előírt értékhatárt nem egyszer kell az adóévben elérni, hanem minden olyan adómegállapítási
időszakban el kell érnie a rá vonatkozó értékhatárt amikor az adóalany visszaigénylési kérelmet nyújt be.
Válasz idézéssel
#9
Egy havi ÁFA bevallású ügyfelem augusztusban elérte a visszaigényelhető 1 millió Ft-os határt (1,332 eFt). Az ÁFA egy része más adónemre át lett vezetve, a többi maradt az ÁFA számlán. Most csinálom az októberi bevallását, 594 eFt visszaigényelhető ÁFA szerepel.  Bevalláson a köv. időszakra átvihető sorba írja. Most ezt is csak akkor igényelheti vissza, ha újra eléri az 1 millió Ft-t?
Üdv.

Tamás
Válasz idézéssel
#10
Igen, már tavaly is vallottunk, fizetett. Tavaly is éves volt, most is az csak mostmár ebben a negyedévben valószínű értékhatárt lép és negyedéves lesz. Tehát az idei évi bevételét nézem és így arányosítok. Nagyon köszönöm sokat segítettél.! Smile
Üdv: Mónika!
Válasz idézéssel
#11
Szia Móni!
Ha 17-ben átlépte az értékhatárt, akkor már 17-ben Áfa kókot kellett kapnia. azaz az átlépéstől 2 van az adószámban és nem 1. Természetesen attól a naptól dec. 31-ig vallani és fizetni kellett.
Az arányosítás most jan 1-től szól ha éves besorolást adtak neki 18-ra.
Üdv: Klári

Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.
Válasz idézéssel
#12
Az Áfa alanyiság kezdő napja még tavaly volt, csak akkor nem volt költség számlája. Aztán az idén sem volt még eddig, csak most hozott, egyébként éves áfá-s de most lehet hogy negyedévesbe vált, mert elég sok lett az ingatlanos bevétele. Tehát akkor év elejétől nézzem az arányszámot, vagy tavaly értékhatár átlépés napjától december 31-ig?
Üdv: Mónika!
Válasz idézéssel
#13
Szia Móni!
Az Áfa trv. melléklete alapján nem csodálom, hogy nem tudod megcsinálni. Én így fordítottam le:

Az Áfa alanyiság napjától kezdve számolsz egy arányszámot:  Áfás bruttó bevétel/ Áfás bruttó bevétel + mentes bevétel.
Az erre az időszakra összegyűjtött előzetesen felszámított Áfát szorzod a z arányszámmal és ezt vonos le a 65-ösben a maradék az el nem számolható rész, megy a költségek mellé.
Üdv: Klári

Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.
Válasz idézéssel
#14
Sziasztok!
Nekem még nem volt esetem áfa arányosítással, ezért a segítségeteket kérem.
KATA-s egyéni  értékhatárt lépett, ingatlan közvetítéssel, valamint pénzügyi tanácsadással foglalkozik /hitelközvetítés/. Az ingatlan közvetítésből származó bevétele miatt áfá-s, a hitelközvetítés "mentes". Eddig nem voltak költség számlái, most viszont hozott párat, /irodaszer,..../ hogyan arányosítsam. Mennyi áfá-t helyezhetek levonásba?
Üdv: Mónika!
Válasz idézéssel
#15
Épp most szöszölök ezekkel a göngyöleges számlákkal  Smile Köszönöm!
Válasz idézéssel
#16
Köszönöm, hogy megosztottad velünk.
Válasz idézéssel
#17
A göngyöleg visszáru számlák online adatszolgáltatása kapcsán azt kérdeztem a Nav-tól:
A göngyöleg visszáru számlák online adatszolgáltatásával kapcsolatban kérem, hogy válaszoljanak az alábbi kérdéseiimre.

Kiskereskedőhöz kiszállítja  a nagykereskedő sofőrje a megrendelt árut.
A megrendelt áru átvételével egyidejűleg visszaviszi a sofőr a göngyöleget, a helyszínen (a kiskereskedőnél) készül egy visszavételi jegy július 10-i dátummal. Azonban a visszáruként elvitt göngyölegről napokkal később küldi utólag a mínusz előjelű visszáru számlát. A nagyker könyvelése kibocsátja a jóváíró számlát (áfa tv. megfogalmazása szerint Számlával egy tekintet alá eső okiratot) július 31-i dátummal, amelyet a postás augusztus 6-án kézbesít a kiskereskedőnek, a a számlán nincs hivatkozás az előzményszámlára.
1./ Gond az, hogy ezt módosító számlaként kéne kezelni, viszont azt nem lehet követni, hogy a göngyöleget melyik szállításból hozták, s ezt a nagyker számlája sem tartalmazza.
2./ Ha a nagyker módosító számlája augusztusban érkezik meg a kiskereskedőhöz, akkor  a szeptember 20-án benyújtott augusztusi 1865-ös bevallás 31. sorában kell a göngyöleg áfáját szerepeltetni?
 3./ Ugyanígy problémás az, ha az áramszolgáltató cég az éves elszámolószámlát megküldi, mégpedig minuszos összeggel jóváíró számlaként. Előtte 11 hónapon át havi átalányról kaptunk számlát, az éves leolvasást követően küldött számlának az előzményszámlájaként a 11 db számlaszámot meg kellene jelölni hivatkozásként az online számla-adatszolgáltatásban, ami nehézkes.
Milyen ésszerű megoldást javasol erre a NAV?
4./ S amennyiben az áramszolgáltató  átalány számlái nem tartalmaztak 100 ezer Ft -ot elérő áfát, azonban a jóváíró számla áfa tartalma eléri a 100 ezret, akkor az online számla-adatszolgáltatás kötelező az előzményszámlákra hivatkozva?

Az alábbi válasz érkezett:

Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban Áfa tv.) 170. § (1) bekezdés c) pontja szerint a számlával egy tekintet alá eső okirat kötelező adattartalma a hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja.
Kizárólag negatív előjelű tételt tartalmazó számlát kibocsátani nem lehet. Negatív végösszegű számla csak számlával egy tekintet alá eső okirat (helyesbítő-, módosító-, vagy sztornó számla) lehet, ezért azon kötelező hivatkozni az eredeti számlára, mivel az Áfa tv. szerinti számlával egy tekintet alá eső okirat egy számlát helyesbítő okirat, így az csak az eredeti ügyletről kibocsátott számlával együtt érvényes. A számlával egy tekintet alá eső okirat(ok) valamint a számla együttesen tanúsítja áfa szempontból az ügyletet. A számlával egy tekintet alá eső okirat tehát lehet negatív előjelű, de az csak az eredeti számlával együtt értelmezhető, így a számlával egy tekintet alá eső okiratban feltüntetett negatív ellenérték abszolút értéke nem lehet több, mint az eredeti számlában feltüntetett ellenérték, vagyis a számla valamint a módosító számla együttes összege nem fordulhat át negatívba. Az előzőek figyelembevételével, ha olyan összegű negatív tétel elszámolása szükséges, amelyet nem lehet egy számla helyesbítésével elvégezni, több számla helyesbítésének elvégzése szükséges.

A levelében említett mindkét esetben (visszaszállított göngyöleg, áramszolgáltató elszámolása) az Áfa tv. szerinti helyesbítő számlát kell kibocsátani, amelyben hivatkozni kell az eredeti számlára, azaz azon alapértékesítésre vonatkozó számlára, amelyben az alapügylet szerepelt. Amennyiben az ügyletek nagy mennyisége miatt az eredeti ügyletre vonatkozó számlának a visszakeresése irreálisan magas adminisztratív terhet jelent a számlakibocsátónak, így nem tudják beazonosítani az eredeti számlákat, elfogadható az a megoldás, hogy a legutolsó kibocsátott számlára hivatkoznak, amennyiben annak összege nem éri el a helyesbítő számla abszolút értékének összegét, akkor időben visszafelé haladva a soron következő számlára vonatkozóan kell a hivatkozási kötelezettségnek eleget tenni.

1. Amennyiben tehát a göngyöleg visszaszállításánál nem megállapítható, hogy a visszaszállított göngyöleg melyik eredeti számlához tartozik, a helyesbítő számla kiállításánál megfelelő a legutóbbi számlá(k)ra hivatkozni.
Felhívjuk azonban szíves figyelmét, hogy minden esetben fontos, hogy a göngyöleg visszaszállítással már elszámolt számlákról nyilvántartás kerüljön vezetésre, amelyből mindenkor megállapítható a kiszállított, a visszaszállított, és a még a vevőknél lévő göngyölegek mennyisége, mivel az a helyzet nem állhat elő, hogy több göngyöleget vesznek vissza, mint amennyit az alapügyletek során az árukkal eladtak.

2. Tekintettel az Áfa tv. 153/C. §-ának rendelkezéseire, az Ön által említett példában a kiskereskedő vállalkozás, az általános forgalmi adót növelő tételként azon időszaki 1865-ös Áfa bevallás 31. sorában szerepelteti, melyben a helyesbítő számla személyes rendelkezésére áll (azaz, havi bevallóként a szeptember 20-ig benyújtandó augusztusi bevallásban).

3. Az áramszolgáltató vállalkozás éves elszámolása esetén a levél első részében leírtaknak megfelelő eljárás (utolsó számlára történő hivatkozás) nem kifogásolható adózói magatartás.

4. Az Áfa tv. 10. számú mellékletének 3. pontja szerint számla módosítása esetén a számlával egy tekintet alá eső okiratot befogadó adóalany abban a bevallásban, amelyben a módosítás hatását figyelembe veszi, akkor köteles a módosított számlát érintően az 1. pont szerint nyilatkozni, ha a számlában áthárított adó akár a módosítást megelőzően, akár azt követően vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri, vagy meghaladja a 100 000 forintot. Ebben az esetben az adóalany nyilatkozik annak a számlának az 1. pontban meghatározott adatairól, amelyet a módosítás érint, a módosítás számszaki hatásáról az adóalap és áthárított adó tekintetében, valamint a számlát módosító okirat sorszámáról.
Véleményünk szerint a levelében említett számla nem esik adatszolgáltatási kötelezettség alá.
Válasz idézéssel
#18
Szia Klári !

Köszönöm a segítséged. A tev.körben nincs bent a munkaerő kölcsönzés. Ma további információkat kértem az ügyvezetőtől, ezzel kapcsolatban. Én mondtam neki, hogy szerintem a 0% áfás továbbszámlázás nem lesz jó. 

Azt mondja, hogy a Bt. a dolgozókat tovább számlázná a Kft. felé és a Kft. számlázna a Megrendelő felé ( egy 3. külső cég ) villanyszerelési munkát vállalkozási szerződés alapján az áfa tv. 142. pontja szerint.

Azt mondja, hogy a két cége között vagy 0%-os vagy áfa tv. 142. § alapján állítja ki a számlát. Én mondtam, hogy a 0% szerintem nem jó, a 142. § alapján viszont a Kft-nél fizetendő áfa keletkezik. Azt mondja, hogy ő nem fizet áfát, mert a kivitelező 5%-os áfát fizet, és neki már nem kell. Nem értem az egészet. Ilyenem még nem volt. Tényleg létezik ez?
Iza
Válasz idézéssel
#19
Szia Iza!
Ha a tevékenységében benne van a munkerő kölcsönzés akkor igen. Egyébkén óvva inteném ettől. Nem csak a ló lába, hanem az egész paci kilóg. Egy jóakaró feljelentése nyomán meghurcolják a munkaügyesek és a NAV is.
Üdv: Klári

Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.
Válasz idézéssel
#20
Sziasztok !

Ügyvezetőnek 2 cége van. Egy Bt. és 1 Kft. A Bt.-nél vannak alkalmazottak. A Kft-vel szerződést köt egy cég. 

A kérdésem az lenne, hogy a Bt-ben lévő alkalmazottak bérköltségét tovább számlázhatja-e a Kft. felé 0 % áfásan.

Válaszotokat köszönöm.
Üdv.
Iza
Válasz idézéssel
#21
Szuper!
Köszönjük Smile Smile
Üdv: Klári

Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.
Válasz idézéssel
#22
Áfa tételes adatszolgáltatás (1865 -öshöz tartozó M lapok) kapcsán érdeklődtem a NAV-nál, hogyan szerepeljenek az előleg és végszámlák. A válasz talán másoknak is tanulságos lesz:


2018. július 01. napjától, amennyiben egy számlán az áthárított általános forgalmi adó eléri a 100 ezer forintot, akkor a számlakibocsátónak online módon kell adatot szolgáltatnia (online számlázó program használatával vagy kézi kiállítású számla esetében a NAV Online számla felületén keresztül számlaadat rögzítéssel).
A számla befogadónak az előzőek szerinti adatszolgáltatását a ’65 jelű áfa bevallás megfelelő „M” jelű lapján kell teljesítenie abban az időszaki bevallásában, melyben az adó levonhatóságának jogát gyakorolja.

Adatszolgáltatás a számlakibocsátó oldaláról
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban Áfa tv.) 10. számú mellékletének előírásai értelmében a számlakibocsátó adatszolgáltatásra kötelezett azon számlákra vonatkozóan, amelyekben az adóalany egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra legalább 100 000 forint összegű általános forgalmi adót hárít át.
A hivatkozott rendelkezésnek megfelelően abban az esetben is teljesíteni kell az adatszolgáltatást, ha az adóalany előlegszámlán tüntet fel legalább 100 000 forint általános forgalmi adót.

Az előlegszámlához köthető végszámla tekintetében minden esetben az ügylet teljes ellenértékére jutó általános forgalmi adót kell vizsgálni, függetlenül attól, hogy az ellenérték megfizetésére részben (vagy akár teljes összegében) sor került, mivel nem a pénzügyileg rendezendő összeg áfa tartalma számít, hanem az ügylet teljes ellenértékének adótartalma.
Ennek megfelelően tehát a végszámla teljes általános forgalmi adó tartalmára vonatkozóan kell vizsgálni az adatszolgáltatási kötelezettséget, mivel a végszámlának az ügylet teljes ellenértékét tartalmaznia kell, függetlenül attól, hogy az előleg/előlegek összegének figyelembe vételével a pénzügyileg rendezendő összeg a teljes ellenértéknél alacsonyabb lesz (vagy adott esetben nulla is lehet).
Végszámla esetében - függetlenül attól, hogy az ügylet teljesítésének időpontjában az előleg fizetésére kötelezett adóalanynak csak a bruttó ellenérték előleggel nem fedezett része után keletkezik adófizetési kötelezettsége – a szerződés szerinti teljes ellenértékről kell adatot szolgáltatni. A végszámláról tehát akkor is adatot kell szolgáltatni, ha a pénzügyileg rendezendő összeg áfa tartalma már az értékhatár alatt marad.
A végszámlában úgy kell elszámolni az előlegről, hogy a teljes ellenérték feltüntetése mellett csak az előleg kivonását követően adódó ellenértékrészt kell adóalapnak tekintetni, és az aktuális időszaki adóbevallásban már csak ezen ellenértékre eső adót kell szerepeltetni.
Összefoglalva, előleg-, és végszámla esetében azt kell vizsgálni, hogy önmagában az előlegszámla, illetve – teljes ügyleti értékét tekintve - a végszámla adatszolgáltatási kötelezettség alá esik-e, azaz:
- amennyiben a bruttó előleg számlán az áthárított általános forgalmi adó eléri a 100 000 forintot, akkor már az előlegszámláról is teljesíteni kell az adatszolgáltatást,
- amennyiben az előleg számla ilyen összegű áfát nem tartalmaz, akkor nem merül fel az adatszolgáltatási kötelezettség,
- végszámláról akkor kell az adatszolgáltatást teljesíteni, ha az előleggel nem csökkentett bruttó ellenérték áfa tartalma eléri a 100 000 forintot.

Felhívjuk figyelmét, hogy a számlakibocsátó részéről teljesítendő adatszolgáltatással összefüggésben a fentiekben részletezettekkel tartalmában megegyező tájékoztatást talál a NAV internetes honlapján az Online számla/Kérdések-válaszok 32. és 37. pontjaiban.

Adatszolgáltatás a számlát befogadó adóalany részéről előleg számla alkalmazása esetén
Főszabály szerint amennyiben az előleg átvételéről kibocsátott számlában 100 ezer forintot elérő összegben szerepel áthárított általános forgalmi adó, ami után az adót a 2018 július 1-jén vagy azt követően kezdődő adó megállapítási időszakról benyújtott adóbevallásában az adóalany levonható adót elszámol, akkor azt szerepeltetni kell a 1865 számú bevallás összesítő jelentésében. Abban az esetben, ha az előlegszámlán az áthárított áfa összege nem érte el a 100 ezer forintot, akkor az előlegszámláról nem kell adatot szolgáltatni még akkor sem, ha már annak kibocsátásakor tudni lehet, hogy a teljesített ügylet teljes ellenértékét terhelő adó eléri a 100 ezer forintot. Ilyenkor a végszámlának adatait kell majd az összesítő jelentésben szerepeltetni.

Ha az előleg számlában is és a végszámlában is eléri az azokban feltüntetett áfa összege a 100 ezer forintot – az Áfa tv. 10. számú mellékletének rendelkezéséből levezethetően – amennyiben az adott adó megállapítási időszakban az érintett ügylettel összefüggésben levonható adóként az áfát figyelembe veszi az adóalany, az előleg és a végszámla adatait is fel kell tüntetni a megfelelő időszaki bevallás összesítő jelentésében.

A fenti számon iktatott beadványában megfogalmazott kérdéseivel összefüggésben az alábbiaknak megfelelően kell eljárniuk.

1. Abban az esetben, ha az ügylet teljes ellenértéke előlegként megfizetésre kerül és az előleg számla valamint a végszámla elszámolása azonos bevallási időszakra esik, és az áthárított általános forgalmi adó összege eléri a 100 ezer forintot, akkor ahhoz a bevalláshoz kapcsolódó összesítő jelentésben, melyben a befogadó adóalany levonási jogát gyakorolja, mindkét számla adatait szerepeltetnie kell függetlenül attól, hogy a végszámla szerint a pénzügyileg rendezendő összeg nulla forint.

2. A 2018. július hónapban befogadott előleg számla esetében – amennyiben annak áfa tartalma eléri a 100 ezer forintot –, ha az áthárított áfát a befogadó adóalany a július hónapra vonatkozó bevallásában levonásba helyezi, akkor az érintett előlegszámláról tételes adatszolgáltatást kell teljesítenie az összesítő jelentés megfelelő oldalán.
A 2018. augusztus havi bevallásban a végszámlát, az abban szereplő teljes áfa tartalommal, kell az összesítő jelentésben feltüntetni függetlenül attól, hogy az augusztusi adóelszámolás során a teljes adó összegének csak az előlegre jutó áfa összegével csökkentett részét veszi figyelembe levonható adóként, mint ahogy függetlenül attól is, hogy az előleg számla áfa tartalma már a július havi bevallás összesítő jelentésében szerepelt.

Felhívom figyelmét arra, hogy a NAV internetes oldalán 2015. 02. 19. napján „A tételes belföldi összesítő jelentés az áfa bevallásban ……” címmel részletes tájékoztatás jelent meg, amely az Ön által feltett kérdések vonatkozásában lényegét tekintve ma is érvényben van. Ennek 13. pontjában példák vannak előleg és végszámla témában.
-
https://www.nav.gov.hu/nav/ado/art/A_tet...50219.html
,
A beérkező számlákkal összefüggő adatszolgáltatást a 1865 számú bevallás megfelelő „M” jelű lapjainak kitöltésével kell teljesíteni. A bevalláshoz kapcsolódó kitöltési útmutató szerint a beszerzéssel összefüggő adatszolgáltatás a 1865M-02 számú lapon teljesítendő, melyre vonatkozóan tájékoztatás az útmutató 77-78. oldalain olvasható. Ezeken az oldalakon az értékhatárral összefüggésben, a jelenlegi verzióban mindenhol így olvasható „…az áthárított általános forgalmi adó összege az 1 000 000/100 000 forintot eléri….”.
,
A kitöltési útmutató 78-79. oldalain a partnerrel bonyolított egyenes adózás alá tartozó termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás korrekcióinak tételese részletezésére vonatkozó 1865M-01-K számú MÓDOSÍTÓ LAP kitöltésével összefüggésben olvasható tájékoztatás. Mivel 2018. július 01. napjától a termékértékesítéssel/szolgáltatásnyújtással összefüggő adatszolgáltatást nem ezen a nyomtatványon kell teljesíteni, ezért az említett oldalakon a 2018. június 30. napjáig hatályos szabályokra vonatkozóan olvasható útmutatás, amikor még az adatszolgáltatási kötelezettség 1 millió forintos áthárított adóra vonatkozott.

Jogszabály arra vonatkozóan nem rendelkezik, hogy számlakibocsátó által teljesített online adatszolgáltatásban és a számlabefogadó 1865 jelű bevallás M lapján teljesített adatszolgáltatásban közölt összegek között adott időszakon belül egyezőségnek kell fennállnia.
Eltérést okozhat például az, ha a számlakibocsátó a bizonylat kiállításának megfelelően adatot szolgáltat július hónapban, a számla befogadója viszont az az adóbevallásában csak augusztusban vagy szeptemberben gyakorolja a levonási jogát, tehát értelemszerűen az augusztusi vagy a szeptemberi bevallásában fog az érintett számlával összefüggésben adatot szolgáltatni.

A NAV Online Számla felületén, az egy adott ügylettel kapcsolatosan a számla befogadó adóalany tájékozódhat arról, hogy a nála beérkezőként rögzített számlával összefüggésben a kibocsátó teljesítette-e az adatszolgáltatási kötelezettségét az adott számla adataival.
Válasz idézéssel
#23
A hátoldalán ez a szöveg van: Az elszámoló számlában elszámolt részszámlák. Ez 12 db egy áves időtartamra visszamenőleg. Nem tudom mi alapján válogatták ezeket ki, mert nem mind van itt az időszakból. És ezek a részszámlák összegei nem nullázódnak le az elszámoló számlával, csak csökkenti azokat.
Válasz idézéssel
#24
Hello!
Most azon az elszámoló számlán van hívatkozás valamely részszámlára vagy az összesre szerepel rajta számla szám vagy számok?
Válasz idézéssel
#25
Segitséget szeretnék kérni 1865M lap kitöltésénél. A vállalkozás elszámoló számlát kapott az Elmütől, aminek összegét Ft-ban hozta a postás, és áfa tartalma 102 000 Ft. Felsorol a hátoldalán vagy 12 számlát, ezek részszámlák arra az időszakra (tavalyi), és fogyasztás alapján ezekre ir jóvá.
A 1865M 02K lapon ezt mint jóváiró számlát gondolom fel kell tüntetni, és végig fel kell tüntetni a többit is? Mert ugye az áfa bevallásban mint fizetendő áfa oldalon fog szerepelni....
Válasz idézéssel


Fórumra ugrás:


Jelenlevő felhasználók ebben a témában: 1 Vendég