A téma értékelése:
  • 0 szavazat - átlag 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
Könyveljünk együtt
Köszi Blondi!

Nagyjából én is így tudtam, a Szja-ból és az egyéb gk. ktgelszámolási irományokból.
Csak akkor még az nem teljesen tiszta most sem, hogy a magánszemély ha egyéni vállalkozó, akkor nem élhet a cégautó adóval? Nekem ez tűnik ki a Te összefoglalódból is. ( csak nem vagyok benne biztos) Sad
Ezt abból gondolom, hogy az összefoglalóban is csak a cégekre írja, az egyénre nem.
Válasz idézéssel
2004/11 A gépjárművek költségelszámolási lehetőségeinek a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében érvényesíthető alapvető szabályai <!-- w --><a class="postlink" href="http://www.apeh.hu">www.apeh.hu</a><!-- w -->

I. A személyi jövedelemadó rendszerében a gépjárművekkel kapcsolatos költségek elszámolására általában kétféle okból kerül sor, egyrészt azért, mert a magánszemély a saját tulajdonában lévő gépjármű - többnyire személygépkocsi - hivatalos célú használatáért költségtérítést kap, és a kapott összeggel szemben számolja el a hivatalos utak költségeit, másrészt valamely önálló tevékenységéhez használja a járművét, és e bevételével szemben számolja el az üzleti utak költségeit.
1. A saját tulajdonban lévő személygépkocsi hivatalos célú használatáért a magánszemély alapvetően kétféle formában kaphat költségtérítést.
a) A költségtérítés egyik módja az, amikor a magánszemély átalány jellegű költségtérítésben részesül. Erre legtöbbször akkor kerül sor, amikor a magánszemély a saját személygépkocsiját rendszeresen használja hivatalos célra.
A kapott összeg ekkor adóköteles bevételnek számít, amellyel szemben a felmerült és igazolt költségek az üzleti (hivatali) utak (futásteljesítmény) arányában számolhatók el. A költségek elszámolása - a magánszemély választásától függően - kétféle módszerrel történhet.
Az egyik módszer szerint kormányrendeletben [60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet] meghatározott fogyasztási norma szerinti üzemanyag-felhasználás költsége és a számlával (bizonylattal) igazolt fenntartási, javítási és felújítási költségek számolhatók el az üzemi használat arányában.
Mivel a költségtérítéssel szemben csak a hivatalos célú használatra jutó költségeket lehet érvényesíteni, a helyes arány megállapítása céljából a hivatalos utakról útnyilvántartást kell vezetni. (Az útnyilvántartás egyébként minden esetben a járművekkel kapcsolatos költségelszámolás alapbizonylata.)
Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát és az üzemanyagnormát, és mindazokat az adatokat, amelyek a költségelszámoláshoz szükségesek. A legfontosabb ezek közül a hivatalos céllal megtett kilométerek száma. A gépjárművel kapcsolatos költségek üzemanyag-költségből és fenntartási, javítási, felújítási költségekből állnak. Az üzemanyag-felhasználás költségét az útnyilvántartásban szereplő kilométerek alapján a kormányrendeletben meghatározott fogyasztási normák figyelembevételével lehet elszámolni. A kormányrendelet egyrészt gépkocsitípusonként, másrészt a gépkocsi lökettérfogata szerint határozza meg a fogyasztási normát. A magánszemély választhat a kétféle fogyasztási norma közül. Egy adóéven belül azonban vagy az egyik vagy a másik mértéket lehet alkalmazni, a kétféle fogyasztási normát vegyesen nem. Az üzemanyag áraként vagy az APEH által közzétett ár, vagy a számlákkal igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe a költségelszámolás során. A választott ártól az adott negyedévben nem lehet eltérni. Az elszámolt üzemanyag-mennyiség viszont ez utóbbi módszer alkalmazása esetén sem lehet több az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiségnél.
A személygépkocsi fenntartásával, javításával és felújításával kapcsolatos egyéb költség - a tételes költségelszámolás választása esetén - csak számlák alapján, az útnyilvántartás szerinti arányban számolható el.
A költségelszámolás másik módszere lényegesen egyszerűbb. Ennek alkalmazásánál az üzemanyagköltséget az előzőekben leírtak szerint, minden más költség címén pedig kilométerenként 3 Ft személygépjármű-normaköltséget lehet elszámolni a kapott költségtérítéssel szemben. A költségelszámolás alapja e módszer alkalmazásánál is a hivatalos utakról vezetett útnyilvántartás.
A magánszemélynek választási lehetősége van a két költségelszámolási módszer között. Választása azonban egész évre és valamennyi általa használt személygépjárműre vonatkozik. A két módszert egy adóéven belül vegyesen nem lehet alkalmazni.
b) A magánszemély saját személygépjárművének hivatali célú használatáért a munkáltatótól kiküldetési rendelvény alapján is kaphat költségtérítést. Ha a térítés mértéke nem több a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mértéknél (ez a mérték a kormányrendeletben meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma alapján az APEH által közzétett üzemanyagárral számított üzemanyagköltség és a kilométerenkénti 3 forint személygépkocsi-normaköltség), akkor azt bevételként nem kell a magánszemélynél figyelembe venni. Ha a munkáltató a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladó térítést fizet, akkor a teljes összeg adóköteles bevételnek minősül, amellyel szemben a költségek elszámolhatók.
A költségelszámolást illetően ekkor a magánszemélynek választási lehetősége van. Vagy az előzőekben részletezett bizonylat nélkül elszámolható mértéket veszi figyelembe költségként, a térítés fennmaradó része után adót fizet, vagy a felmerült költségeket az a) pontban leírt módszerrel számolja el.
A törvény kötelezően előírja a kiküldetési rendelvény tartalmi követelményeit. Eszerint a kiküldetési rendelvény a munkáltató által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesíményt, az utazás költségtérítését, az élelmezési költségtérítést, valamint ezen költségtérítés(ek) kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.) A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a munkáltató, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi.

2. Azok a magánszemélyek, akik valamely más tevékenységből (pl. mezőgazdasági kistermelésből, tudományos tevékenységből stb.) származó bevétellel szemben tételes költségelszámolást alkalmaznak (Szja tv. 3. illetőleg 11. sz. melléklet alapján), a bevétel megszerzése érdekében felmerült gépkocsihasználat költségeként a törvény melléklete szerinti módszerek valamelyikével meghatározott költségeket vehetik figyelembe.
Az egyéni vállalkozónak és a mezőgazdasági őstermelőnek - az előzőeken túlmenően - lehetősége van arra is, hogy útnyilvántartás vezetése helyett havi 500 kilométernek megfelelő költséget számoljon el a személygépkocsi üzemi célú használata miatt. Ekkor azonban a fenntartási költségek a kilométerenkénti 3 forint normaköltség alkalmazásával számolhatók el.
Az úthasználat díja az út használatára való jogosultság időszakában a díjköteles útszakaszon megvalósult üzleti célú futásteljesítmény arányában számolható el.
Bármelyik költségelszámolási módszer választása esetén a gépjármű tulajdonjogát igazolni kell egy esetleges adóellenőrzés során. A tulajdonjog igazolása a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel történik, amelyet az adó megállapításához való jog elévüléséig meg kell őrizni.

II. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) hatálya alá tartozó adózó a járműve bekerülési értékét (beszerzési árát) a tárgyi eszközökre vonatkozó általános szabályok szerint számolhatja el. Ebből következik a számviteli elszámolásra és a társasági adóalap meghatározására egyaránt érvényes főszabály, hogy ezen eszközök bekerülési értékét értékcsökkenési leírás útján kell figyelembe venni.
A Tao. tv. alanya a tulajdonában lévő gépjárműve(i) beszerzési, fenntartási, karbantartási, javítási, valamint üzemanyag-költségeit a számviteli törvény előírásának megfelelően kizárólag szabályszerűen kiállított számlák alapján érvényesítheti.
Az ilyen módon dokumentált költségeket (üzemanyag-költségnél a felhasználást alátámasztó útnyilvántartás alapján) a Tao. törvény az adóalapnál is elismeri.
A cégautó adóját a vállalkozás ráfordításként számolhatja el, amely a társasági adóalapnál a vállalkozás érdekében felmerült elismert ráfordításnak minősül.
A munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25%-a után 3% munkaadói járulékot kell fizetni.

A cégautóadó fizetésére az a kifizető köteles, aki (amely) a magánszemély(ek) számára a magáncélú használatot biztosítja (lehetővé teszi). A cégautóadó fizetésére kötelezettnek a személygépkocsi tulajdonosát - ha a tulajdonos és az üzembentartó (üzemeltető) személye eltér, akkor üzembentartóját (üzmeltetőjét) - kell tekinteni, kivéve, ha okirattal bizonyítja, hogy a személygépkocsi használatának átengedésére kizárólag más személy jogosult. Ez utóbbi esetben a személygépkocsi használatának átengedésére kizárólagos jogosult más kifizető köteles a cégautóadót megfizetni.
Magáncélú használatnak az minősül, ha bármely körülmény vagy dokumentum (így különösen a tárolás helye, illetve az irányadó belső szabályzat, szerződés, útnyilvántartás) alapján megállapítható, hogy a cégautót magánszemély(ek) - akár állandó, akár eseti jelleggel, a cégautó egyéb használatától függetlenül - személyes célra (is) használja (használják), vagy használhatja (használhatják).
Természetbeni juttatásnak ugyanis a kifizető tulajdonában, vagy általa bármely más jogcímen használt személygépkocsi (a cégautó) magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelem minősül.

Személygépkocsinak minősül a négy, illetve három gumiabroncs kerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.

A cégautó után az adó havonta fizetendő mértéke a következő:

A személygépkocsi beszerzési ára (Ft) A személygépkocsi beszerzésének évében és az azt követő 1-4. évben (Ft) A személygépkocsi beszerzésének évét követő 5. és további években (Ft)
1 – 500 000 6 000 3 000
500 001 – 1 000 000 8 000 4 000
1 000 001 – 2 000 000
12 000 6 000
2 000 001 – 3 000 000 20 000 10 000
3 000 001 – 4 000 000 26 000 13 000
4 000 001 – 5 000 000 32 000 16 000
5 000 000 felett 42 000 21 000

A cégautóadót a kifizetőnek havonta meg kell állapítania, valamint a tárgyhónapot követő hó 12-éig meg kell fizetnie, illetve be kell vallania a kötelezettségei között.
Az adókötelezettség tekintetében minden olyan hónap, amelyben a kifizető - bármely rövid időtartamra - magáncélú használatot biztosított (tett lehetővé), egész hónapnak számít. A cégautóadó fizetésére kötelezett kifizető személyében bekövetkezett változás esetén az új kifizetőt a változás hónapját követő hónaptól terheli a cégautóadóval összefüggő minden kötelezettségét.

Ha a cégautóadó fizetésére kötelezett kifizető a személygépkocsit üzletszerűen kölcsönző, bérbeadó kifizetőtől (más személytől) nem a teljes naptári hónapra szerezte meg a cégautó használatának jogát, akkor a cégautó havonta fizetendő mértéke - az előbbiektől eltérően - a táblázat szerint megállapított adótétel egyharmincad részének és a használat alapjául szolgáló jogviszony (így különösen a bérlet) fennállása napjai számának szorzata, ha ez alatt az időszak alatt a kifizető - bármely rövid időtartamra - magáncélú használatot biztosított.

A személygépkocsi beszerzési ára:

a) a személygépkocsinak az üzembe helyezése időpontjára a számvitelről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően megállapított bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke, egyéni vállalkozó által üzembe helyezett személygépkocsi esetében a személygépkocsinak az üzembe helyezés időpontjára az Szja törvény rendelkezései szerint megállapított beruházási költsége;

b) a személygépkocsinak a magáncélú használat első napjára megállapított szokásos piaci értéke, ha a cégautóadó fizetésére kötelezett kifizető bármely okból nem ismeri a személygépkocsi a) pont szerinti beszerzési árát


Ha a cégautó fizetésére nem az a kifizető (más személy) kötelezett, aki (amely) a cégautót a magáncélú használatot megelőzően üzembe helyezte, akkor e kifizető (más személy) nyilatkozhat a cégautóadó fizetésére kötelezett kifizetőnek a cégautó beszerzési áráról. A cégautó szokásos piaci értékét a cégautónak megfelelő személygépkocsi forgalmazását üzletszerűen végző vállalkozás - a cégautó beszerzésének időpontját figyelembe vevő, a valóságnak megfelelő - írásba foglalt nyilatkozata alapján is meg lehet állapítani.
A cégautó beszerzésének éve a tulajdonjog megszerzésének éve, ha azonban a cégautóadó megfizetésére nem a tulajdonos kötelezett, akkor az adófizetés alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének (így különösen a bérleti szerződés, a lízingszerződés megkötésének) az éve.

Az eva hatálya alatt az egyéni vállalkozót, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyt, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) nem terheli a cégautó adóval összefüggésben adókötelezettség.

Nem kell megfizetni a cégautó adót meghatározott célokra használt személygépjárművek esetében, így azon személygépkocsi után:

- amelyet megkülönböztető fény- és figyelmeztető jelzést adó készülékkel szereltek fel (az erről szóló belügyminisztériumi rendelet alapján), továbbá, amelyet az egyházak, egyházi karitatív szervezetek kizárólag alapfeladataik ellátásához üzemeltetnek;

- amelyet postai szolgáltatás (SzJ 64.11.1.), közműhiba-elhárítás, kegyeleti szolgáltatás céljából üzemeltetnek, továbbá amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó kifizető kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be, valamint amelyet a társas vállalkozás taxi rendszerű személyszállítás, vagy gyakorlati gépjárművezető-oktatás céljából üzemeltet;

- amelyet a betegségmegelőző és gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, valamint célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos személyek szállítására üzemeltet;
- amelyet kizárólag az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység érdekében, valamint az
Naná, hogy normális vagyok.
A hangok is megmondták.
Válasz idézéssel
Újabb segítsét kellene! :?

Hol tudok utána olvasni, a gépjármű ktg elszámolásoknak 2004. évre és idénre vonatkozólag?
Főleg az egyéni váll. vonzatában érdekelne.
Az egyéni váll. is fizethet cégautó adót? és akkor tényleg elszámolhat minden ktget a szgk-ra? ..még a karambolt is? ..és tényleg nem kell mellette útnyilvántartást vezetnie?
Hová kell befizetnie a cégautóadót? ..és elszámolhatja ktgként vagy csak eredménybe nem számító kiadásként?
Esetleg be kell vhol vallania?

Előre is köszi, és sűrgős lenne!
Válasz idézéssel
Azt nagyon megköszönném! Smile
Válasz idézéssel
szja tv. ?
fogok valami összefoglaló anyagot hamarosan közzétenni.
csak hát az idő....
Naná, hogy normális vagyok.
A hangok is megmondták.
Válasz idézéssel
Sziasztok!

Lenne egy kérdésem. Az egyik vállalkozóm kitalálta, hogy el akarja számolni a mobil telefon számláját.
Én úgy tudom, hogy ez nagyon meg lett szigorítva, de igazából nem néztem tüzetesen utána. :oops:
Tudnátok infót adni, és azt hogy hol olvassak utanáa?
Annyira emlékszem, hogy váll.kivétnek számít és adózni kell utána, vagy részletes számla kell róla...ha minden igaz.
Ugyanaz a szabály vonatkozik a cégekre is ? :?

Előre is köszi!
Válasz idézéssel
Szia Mona!
Örülök, hogy megvetted a könyvet. Most már vedd is elő, mindent leír a bérről ez a könyv. Az enyémben a 172. oldalon van.. (2001 kiadás)
Munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások a címszó.+ tb járulék + 180.oldal bérköltség elszámolása stb...
Az egyéb ráfordítás és bevétel cimszónál pedig megtalálod a kerekítést.

Sok mindenre választ fogsz kapni ebből a könyvből.
Válasz idézéssel
Ugye az Szja-t 1000.-Ft-ra kerekitve utaljuk,

Igen

előírni viszont a tényleges összeget írtam elő.

Igen

Mit csinálok a kerekitési különbözettel?

kerekíted évvégén Smile

T8639 K46, 47 ha ktg
T46,47 K 9639 ha bevétel


A szakképzésit is a bérrel együtt (554- 471 irom elő??

a 471 -el szemben a pénzmozgásosakat írod elő
a többit (18%, 11%, eho, m.adoi) a kötelezettséggel szembe


a szakképzésit:
T564 K 4633 (Nálunk ez a számlaszám)
Naná, hogy normális vagyok.
A hangok is megmondták.
Válasz idézéssel
Sziasztok!

Marikának először is köszi a könyvet, sikerült megvenni...Smile
Imre, átrágtam magamat a könyvelésen..talán mostmár igy jobb lesz:-)
Ugye az Szja-t 1000.-Ft-ra kerekitve utaljuk, előírni viszont a tényleges összeget írtam elő.
Mit csinálok a kerekitési különbözettel?
Ja és még egy kérdés:
A szakképzésit is a bérrel együtt (554- 471 irom elő??

Mona

2003 LXXXVI Tv
3. § (1) A szakképzési hozzájárulás alapja
a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számvitelről szóló törvény) 79. §-ának (2) bekezdése által meghatározott bérköltség,
Válasz idézéssel
Szia !
Fizesd be , és valld be .
Ha éves bevallo vagy a 0403-on..
Válasz idézéssel
Kedve Marika és blondi!

Köszönöm Nektek a segítséget, ha nagy leszek meghálálom :-)))
A KÖNYV TIPPET IS KÜLÖN KÖSZÖNÖM!!!

MARIKA ÉS BLONDI!

Igy utólag mit tehetek szakképzési hozzájárulás ügyben???
Mit kell kitöltenem és milyen határidővel???
2004 május 01-től vagyunk Bt.

Pussz.
Mona
Válasz idézéssel
Részvétem.
Remélem jó szakkönyveket vettel .
Én általában SALDO könyveket veszek,.
Neked is ajánlom a Gazdasági események elszámolása a kettős könyvvitel
rendszerében című könyvüket.
Rengeteg kontírozás van benne, és összefüggések.

Ne felejtsd el, hogy nem pénzforgalmi könyvelést csinalsz, hanem teljesítés szemléletűt.
Nem sok köze van a kölstségvetésihez.
Ne is probald meg azt alkalmazni, sok hibát elkerülhetsz igy.

Sürgősen könyveld le az Imre által irt hiányzó tételeket!!!!

Kontrollt beadtad?
Válasz idézéssel
Azt mondja az egyik kolleganőm (ktgvetési intézménynél dolgozom), hogy a beltag jövedelem kivétjét személyi juttatások között kell elszámolni és így nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni!

Én meg azt mondom, hogy ez egy nagyon téves állítás :!:


2003 LXXXVI Tv
3. § (1) A szakképzési hozzájárulás alapja
a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számvitelről szóló törvény) 79. §-ának (2) bekezdése által meghatározott bérköltség,


A számvitelről szóló törvény) 79. §-ának (2) bekezdése

(2) Bérköltség minden olyan - az üzleti évhez kapcsolódó - kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak.
Naná, hogy normális vagyok.
A hangok is megmondták.
Válasz idézéssel
Kedves Marika!
Amoket taglaltál azt mind befizettem, csak nem jól könyveltem ezek szerint.
Nem jegyeztem elő, csak amikor az utalásról megjött a banki kivonat akkor könyveltem le.

Pl. Szja : T 462-K 3841, TB. T 473-K3841, és igy tovább...

de igyekszem helyrehozni, ahogy blondi írta....

A gond az, hogy a könyvelőnkkel egy kis gond akadt és úgy gondoltam, hogy ezt én is meg tudom oldani, nem gondoltam, hogy a vállalkozói szféra könyvelése merőben más mint a költségvetésé.
Egy vagyont kölltöttem szakirodalomra, de úgy tünik, hogy a gyakorlat többet ér minden szakirodalommnál:-)

Üdv:
Mona

Marika Írta:Ha 12* 53 000 a kifiizetésed a tb-t ne felejtsd el rendezni, + a megfelő
szja-t is

01 ho 50000,-Ft
02-12 hó 53000,-Ft
------------------------------
ezt kellett évközben minimum fizetni

Ja , és az adatszolgáltatásnak is egyezni kell + 0403
Válasz idézéssel
Azt mondja az egyik kolleganőm (ktgvetési intézménynél dolgozom), hogy a beltag jövedelem kivétjét személyi juttatások között kell elszámolni és így nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni!

Mona
Válasz idézéssel
Blondi!
Mi a teendőm, ha nem fizettem.
Május óta vagyunk BT.

Mona
*****************
De szakképzésit nem fizettem....kellett volna???
tag után is kell

Összeadja a részösszesenekkel az összesített adatokat is.

jól csinálja
_________________
skype : emerico
Válasz idézéssel
Ha 12* 53 000 a kifiizetésed a tb-t ne felejtsd el rendezni, + a megfelő
szja-t is

01 ho 50000,-Ft
02-12 hó 53000,-Ft
------------------------------
ezt kellett évközben minimum fizetni

Ja , és az adatszolgáltatásnak is egyezni kell + 0403
Válasz idézéssel
Azt értem, hogy a TB-t megfizetted havonta és gondolom könyvelted is mind a 12 hónapban. (bérfeladás + befizetés)
Azt nem értem SZJA-t miért fizettél, ha kifizetés nem volt?
kiscserkész önszorgalom Smile
mondjuk annyi haszna van, hogy nem kell most fizetned :lol:
viszont hogyan könyvelted az szja-t ?
T4629
K3811 ??

ennek kellene egy másik lába is amikor előírod, hogy T471 K4629

Most a minimáltb alapot fizeted? az 633000 a tagnál

A bér naplóba:
lekonyveled hogy T554 K471 633000
ennek a 18% adoja 113940
előírod T471 K4621 113940

A kifizetés, pénztárból
T471 K3811 519060 (nettó)

így jó a 471, jó a pénztár és jó a ktg rész is.

A gond akkor van ha évközben előírtad az szja-t
Akkor most csak a különbözeted írd elő
T 471 K4621 (113940 - a már előírt)

és akkor a kifizetés is annyival több lesz

Nem 100%-ig szabványmegoldás, de rendbeteszi a számlákat
és amúgy is előre fizettél :wink:
Naná, hogy normális vagyok.
A hangok is megmondták.
Válasz idézéssel
Szia Blondi!


"nem elég (mikor lesz ktg !!!)
Úgy kezdodik a bérfeladás , hogy T55 K471 (bruttó)
+a járulékok is amit fel kell adni (TB,SZJA, stb)

és a kifizetés : T471 K381 (nettó)"

*****
Ok...értem, de havonta semmit sem fizettem az ügyvezetőnek, viszont havonta befizettem a járulékokat és az szja-t a min.bér után.
A nettó összeget most veszi ki.
De nem tudom lekönyvelni.

Mona
Válasz idézéssel
Most néztem át, hogy mit válaszoltam, illetve mi volt a kérdés, s leragadtam a pénztárból való kifizetésnél. Remélem kedves Mona nem zavartalak meg. :roll: a válaszommal.
Mazita
Válasz idézéssel
oké! Értem mit akartál.

lara
Válasz idézéssel
de igen, csak gondolom a 12 hóban is van azért valami
nem csak a bruttó díjat fizeti ki
Naná, hogy normális vagyok.
A hangok is megmondták.
Válasz idézéssel
Szia Blondi!

A járulékokat nem kellett volna havonta könyvelni?

lara
Válasz idézéssel
"Tehát jó a T 471-K381 ???
Ennyi elég???"


nem elég :!: (mikor lesz ktg !!!)


ugy kezdodik a bérfeladás , hogy T55 K471 (bruttó)
+a járulékok is amit fel kell adni (TB,SZJA, stb)

és a kifizetés : T471 K381 (nettó)
Naná, hogy normális vagyok.
A hangok is megmondták.
Válasz idézéssel
Köszi Mazita a választ:-))

Nincs máshol jövedelme
Válasz idézéssel


Fórumra ugrás:


Jelenlevő felhasználók ebben a témában: 1 Vendég