A téma értékelése:
  • 0 szavazat - átlag 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
Könyveljünk együtt
#1
Szia!

Hoppá! Ezt benéztem, annyira csak a szerződés feltételeit vizsgáltam, hogy a bérbeadó nem hitelintézet, hanem egy másik, "mezei" vállalkozás.
A mazochisztikus jellemvonás nem alapfeltétele annak, hogy könyvelő legyél. Ugyanakkor hihetetlenül sokat segít.

Kriszta
Válasz idézéssel
#2
Tehát az egész szerződésben még véletlenül sem szerepel sehol az hogy lízing?
Csak mert a pü lizinget tárgyi eszköz közé kell könyvelni és ez legfontosabb különbség:
Fontos megemlíteni azt a különbséget, hogy tartós bérletet szinte bárki nyújthat, mivel a Polgári Törvénykönyv szabályozza. Ugyanakkor a nyílt végű lízingről a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény rendelkezik, így ezt csak engedéllyel rendelkező intézmények nyújthatják
Válasz idézéssel
#3
Sziasztok!

Köszönöm az eddigi válaszokat.
Nem pénzintézettel van a szerződés, de gyönyörűen benne van, hogy egyedi gép, megrendelésre készült.
A mazochisztikus jellemvonás nem alapfeltétele annak, hogy könyvelő legyél. Ugyanakkor hihetetlenül sokat segít.

Kriszta
Válasz idézéssel
#4
Placebo!

Neked nem gyanús, hogy év végén meg lehet venni egy bérelt gépet? Szerintem a számok döntik el, mi ez! Mennyire tér el a piaci ártól a bérleti díj.
Üdv.

Tamás
Válasz idézéssel
#5
Ezt kéne eldönteni hogy milyen, pénzügyi lízingnek valamilyen hítelintézet vagy pénzügyi vállakozó a bérbeadó és nem a gépet eladó


A pénzügyi és operatív lízing közti különbségek
A két finanszírozási forma alapvetően eltérő célok megvalósítására alkalmas. A pénzügyi lízingnél a lízingbe adó finanszírozási szerepet tölt be, így a szerződésbe foglalt futamidő lejártakor a lízingbe vevő az utolsó lízingdíj megfizetésével zárt végű pénzügyi lízing esetén automatikusan, nyílt végű pénzügyi lízing esetén pedig a lízingbe vevő döntése alapján a maradványérték megfizetésével megszerzi a lízingelt eszköz tulajdonjogát.
Míg a pénzügyi lízing esetén a lízingelt eszköz a mérlegben szerepel, az operatív lízing a mérlegen kívüli finanszírozást teszi lehetővé, az eszközök ilyenkor nem hosszú lejáratú kötelezettségként szerepelnek, ami javítja a mérlegmutatót. A bérlet és a tartós bérlet a Ptk. szerint ugyanis nem pénzügyi tevékenységnek minősülő szolgáltatások. Egy eszköz (gép, berendezés, gépjármű) beszerzés esetén gyakran előnyösebb egy tartós bérleti konstrukció a pénzügyi lízinghez képest! A tartós bérlet olyan külső finanszírozás, amely a vállalkozás hitelkeretét (a bank által maximálisan adható hitelösszeget) nem terheli, a banki hitelnyújtást nem akadályozza vagy csökkenti, és költségként elszámolható, és ebben a konstrukcióban az ÁFA-tartalma visszaigényelhető.
Válasz idézéssel
#6
Placebo!

Nem értek egyet veled. Egy szerződést a tartalma minősíti, nem az, hogy benne van a lízing szó vagy nincs. Gondolom, jelen esetben a piaci árnál magasabb bérleti díjat fizetnek ki, azért, hogy költségként hamarabb elszámolhassák, majd a tényleges ár töredékéért megveszik és amortizálják! Szerintem nincs olyan ellenőr, akinél ez átmenne! Kíváncsi lennék, ha nem vehetné meg a végén, akkor is megköti a szerződést? Egyáltalán, minek a vételi opciót kikötni? Bérelt eszközt bárki megveheti, ha eladó és megfizeti az árát!
Üdv.

Tamás
Válasz idézéssel
#7
Ha szerződésben nincs benne hogy az egy lízingszerződés akkor bíztos nem az lesz,ki a a bérbeadó  valamilyen pénzügyi vállakozás?
Válasz idézéssel
#8
Szerintem is az! Ha a végén benne van a lehetőség, hogy megveheti, akkor lízing. Egy sima bérleti szerződésbe nem kell beleírni a vételi lehetőséget! Gondolom magasabb bérleti díjat számolnak fel, és azért kell kikötni a szerződésben a vételi opciót, hogy nehogy "elvesszen" a különbség!
Üdv.

Tamás
Válasz idézéssel
#9
Sziasztok!

Elém tettek egy szerződést, miszerint bérelnének egy gépet az idei évben, és év végén eldönthetik, hogy megveszik-e, vagy nem. A szerződés szerint ez idő alatt bérleti díjat számláznának felénk.

Ez szerintem egy nyílt végű lízing és annak megfelelően kellene könyvelni: vagyis felvenni az eszközök közé, és nem bérleti díjat, hanem lízing díjat kellene felénk számlázni.

Szerintetek?

Kriszta
A mazochisztikus jellemvonás nem alapfeltétele annak, hogy könyvelő legyél. Ugyanakkor hihetetlenül sokat segít.

Kriszta
Válasz idézéssel
#10
Sziasztok!
Ha az elkülönítés megnyugtatóbb Harakirinek a módszer munkaigényes, de követhető, azza, hogy a bolti alkalmazottak kezére rá kellütni, ha beüti az átutalásos vásárlást a pénztárgépbe. Nem számítógépes zárásról van szó, és valóban a pénzárgép záró "slejfnijéről"?
Üdv: Klári

Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.
Válasz idézéssel
#11
Harakiri!

Az utalásos számlát nem szabad pénztárgépbe beütni. Eddig sem volt jó ötlet, 2020.01.01-től meg a NAV állásfoglalása alapján nem is szabad! 

https://www.nav.gov.hu/nav/ado/adozasi_k...00708.html
Üdv.

Tamás
Válasz idézéssel
#12
Én sem igy könyvelem de igy elég jónak néz ki csak ez egy kicsivel több munka de lehet ha most lenne egy új cég igy csinálnám csak ugye könyvelő progiban is lehet máshogy nézne ki meg ha az ügyfél összevissza hoza a terminál zárásokat meg sem lehetne valosítani ugye az elmélet más mint a gyakorlat...
Válasz idézéssel
#13
Szia Tamás!

A napi záráson rajta van a három  fajta értékesítés.
Megvan a bankkártyás és a készpénzes bontás,

Megvan a banki terminál zárás , ami rendszerint nem egyezik
a bankkártyás fizetésként jelzettel, végeznek kiszállítást,
ami gyakran átutalásos, és a gépbe bankkártyásként van beütve....

Itt kellene igazságot tenni!
Harakiri
Válasz idézéssel
#14
Harakiri!

A 389 "bevonása" szerintem nem jó. Az elkülönítést neked kell kiszámolnod! Ha napi pénztárgépes záráson nincs rajta a bankkártyás forgalom, akkor abból le kell vonni a bankkártyás terminál összegét. Szerintem ilyet nem adtak neked, ezért nem áll össze a kép. Egyébként a bankkártyás terminál az amin lehúzzák a bankkártyát és be kell ütni a PIN kódot. Azért írtam le a meghatározást, mert lehet, hogy nem ez a neve. Én vagy 15 éve könyvelek bankkártyás vásárlásokat, mindig így hívtam. Lehet, nem ez a hivatalos neve!
Egy példából szerintem jobban megérted:

07.15-i pénztárgépes zárás 100,000 Ft. (Az ÁFÁ-val most ne foglalkozzunk). Ebbe benne van a bankkártyás vásárlás is. A banki terminál napi zárása azt mutatja, hogy 40,000 Ft-t fizettek bankkártyával. A könyvelése nálam:

T 381-K911 60,000 Ft (készpénzes vásárlás, bizonylata a napi forgalmi összesítő, amiből levontam a bankkártyás vásárlás összegét, majd a különbözetet ráírtam)
T3681 - K921 40,000 Ft (bankkártyás vásárlás, bizonylata a bankkártya terminál napi összesítője)

Remélem érthető. Egyébként a legtöbb pénztárgép már tud feladnia a könyvelési programoknak, csak a "kezelők" ne értenek hozzá!
Én azért tartom jónak ezt a módszerem, mert az elején sokat szenvedtem a téves beütésekkel. Mindig jegyzőkönyvet kellett írni, hogy a bankkártyás vásárlást készpénzesnek ütötték. Inkább dolgozom 10 perccel többet, mint jegyzőkönyveket könyveljek. Az ügyfélnek is jó! Amikor szóltam az elején, arra hivatkoztak, hogy az ismerősük könyvelője soha nem szól, pedig ő is szokott tévesen beütni. Hát most már én sem szólok! NAV ellenőrzésnél a pénztárnak egyeznie kell, ha a napi forgalomból levonják a bankkártyás forgalmat. Soha nemvolt gond ezzel módszerrel!

Placebo!

Én a 361-t kihagyom. Egy lépéssel kevesebbet könyvelek. Utalvány nagyon ritkán fordult elő. Lehet, hogy ez számvitelileg szabályos, de én maradok az általam leírtnál! Ha csak bankkártyás vásárlás van, akkor nekem elég ennyi lépés is.

Harakiri!

Szerintem Placebo változatát használd. Az nagyon számvitelis. Még nem rögzült nálad, jobb szabályosan csinálni!
Üdv.

Tamás
Válasz idézéssel
#15
Könyvel valaki igy?


1. A napi értékesítés elszámolása a pénztárgép zárószalagja alapján:
Tartozik 361. Bolt elszámolástechnikai számla – Követel 91-92. Értékesítés nettó árbevétele és Követel 467. Fizetendő áfa elszámolása

2. Bankkártyával történő fizetéskor a bankkártyás fizetés ellenőrző (elszámoló) szelvénye alapján, a bankkal szembeni követelés elszámolása:
Tartozik 368. Bankkal szembeni követelés – Követel 361. Bolt elszámolástechnikai számla

3. Az utalvánnyal fizetéskor (feltételeztem, hogy nem saját utalvány, s az utalványkibocsátóval időszakonként elszámolnak):
Tartozik 3. Utalványkövetelés – Követel 361. Bolt elszámolástechnikai számla

Ha más fizetési mód nem volt, akkor ezek után a 361. Bolt elszámolástechnikai számla egyenlegének a pénztárban lévő készpénzzel kell megegyeznie. Ha volt online pénztárgépes nyugtával nem kísért gazdasági esemény (például „készpénzes számla”, amelyről nem készült nyugta), akkor ezek hatásaival (egyéb nyilvántartás) korrigálni szükséges az előző egyenleget, ami szükségszerűen érinti a pénztárt. Tehát ilyenkor egy külön nyilvántartás alapján – ha nem szerepelnek egyébként a „készpénzes számlák” a pénztárgépben, mivel ezekhez már kapcsolódott egy másik „áfatörvény szerinti bizonylat” – indokolt megállapítani, hogy ennek nyomán mekkora készpénz összeg nem szerepel „jogosan” a pénztárgépben, s ezzel együtt kell a tényleges pénztár állományt áttekinteni.

4. A készpénz bevételezése:
Tartozik 381. Pénztár – Követel 361. Bolt elszámolástechnikai számla

Ezek után a nap végén nincs egyenlege az FK 361. Bolt elszámolástechnikai számlának.

5. A bankkártyás fizetéshez kapcsolódóan a hitelintézet átutalásának elszámolása, befolyáskor:
Tartozik 384. Bankszámla – Követel 368. Bankkal szembeni követelés.
Válasz idézéssel
#16
Szia Tamás!

Azt a 368
        921- 467 azért nem értem, mert nekem a napi záráson nincs elkülönítve tételesen
a bankkártyás és a készpénzes eladás "áfailag". csak bruttó végösszegben.
Én csak 389-el tudom elképzelni.
389-3811
3841-389
532-3841

Rosszul gondolom??

Harakiri
Válasz idézéssel
#17
Szucsi!

Én könyvelek Kkt-t, nincs semmi különbség a könyvelésben! Csak minden tulajdonos "beltag", korlátlanul felel!


Harakiri!

Bankkártyás vásárlást és a következő módon könyvelem:
1. Pénztárgép alapján T3681 - K921, 467 (3861 a bankkártyás követelés). Érdemes lehet a bankkártyás vásárlásokat elkülöníteni a 9-es számlaosztályban.
2 Banki utalásnál T3841- K3681 
3. Banki ktg. T535 - K3841 

A 2. és a 3. lépésről kapsz a banktól havonta napi bontásban kimutatást, abban benne lesznek a számok!
Sok hiba volt a bankkártyás vásárlásoknál a téves beütések miatt. Készpénzesnek ütötték be bankkártyás vásárlás helyett. Én inkább a napi záráshoz kérem a bankkártya terminál zárását is, azt vonom le a teljes napi forgalomból. Így nem térek el a banki kimutatástól!
Üdv.

Tamás
Válasz idézéssel
#18
Sziasztok!

Tudnátok segíteni hogyan kell könyvelni bolti bankkártyás fizetést??
Pénztárgép bevétele- banki bevétel- levont jutalék!
Az egészet teszem át a  bankba nem csak ami megérkezik és a bankkal szemben a levont jutalék??

Harakiri
Válasz idézéssel
#19
Igaz a mondás, hogy jó pap is holtig tanul. Smile

Úgy néz ki, hogy életemben először kkt-t fogok könyvelni. Van valami sajátossága, ami eltér pl. egy bt-től? Valami olyasmit olvastam valamikor, hogy ha apportot visznek be a tagok, akkor az csak használatra kerül be a kkt-be, nem lesz a vállalkozás tulajdona. Jól emlékszem? Van még más egyedi dolog is a könyvelésében?
Üdv,
Csilla
Jobbat remélve, gyakran jót veszítünk.
Válasz idézéssel
#20
Köszönöm szépen a segítséget, Klári!
Üdv,
Csilla
Jobbat remélve, gyakran jót veszítünk.
Válasz idézéssel
#21
Szia Csilla!
Ha a 19 bírja inkább ezt pártolnám. A SzocHo is korlátig megy.
Üdv: Klári

Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.
Válasz idézéssel
#22
Kedves Klári!

Igen, én is érzékelem a helyzet súlyát. :Sad
Sajnos a cég tulaj és az előző könyvelő (őt is ismerem), elég lazán vették a dolgokat. Azt hámoztam ki a könyvelő elmondásából, hogy a pénztár egyenleget akarták ily módon csökkenteni. De semmi közbenső mérleg?!!! Veszteséges volt a cég abban az évben és ez az előleg elszámolásakor tisztán látszott (november). A tulajdonosról simán el tudom képzelni, hogy rá sem nézett az szja bevallására (rám is mindent rám hagyna, ha engedném) azt is könyvelő intézte.

Esetleg még azt tudom elképzelni, hogy a 2019-es zárás során megállapít 4mft összegű osztalékot. Ekkor már csak a szocho-t kell megfizetni utána és akkor minden önellenőrzés nélkül rendezhető a dolog. Persze ez sem tökéletes megoldás, de nem nagyon van más ötletem.
Üdv,
Csilla
Jobbat remélve, gyakran jót veszítünk.
Válasz idézéssel
#23
Háááááááááát Csilla!
Számvitelileg, meg a módisítás sorrendje tekintetében amit írsz szerintem jó. Ne feledd a pénztárad technikailag meg fog nőni sokkal. Mit láttál a tulaj szemében amikor rávilágítottál a dologra? Kicsit hihetetlen, hogya saját 53-asára rácsodálkozik. Gondold végig és beszéld át a tulajjal, hogy kibír-e az ügy egy ellenőrzést, mert két helyen nagy összeget fogsz módosítani és követelésed keletkezik a NAV-val szemben.
Üdv: Klári

Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.
Válasz idézéssel
#24
Sikerült ismét belenyúlnom a „tutiba”. Sad 2019-ben, év közben vettem át egy céget. A tárgyévi anyagot újra könyveltem, felvittem a nyitást is, de mostanáig nem nagyon ástam bele magam. A következő a probléma:
2017-ben, a tulajdonosnak elszámolásra került, 4.000.000,- forint osztalék előleg. 08-ason bevallották, az szja előleg befizetésre került, a nettó összeget pedig kiírták a pénztárból. Év végével, a cég veszteséges volt, így nem került megállapításra osztalék. Az összeg viszont maradt osztalék előlegen.
2018-ban, az összeg átvezetésre került, tulajdonossal szembeni követelésre, majd 2019 év elején, ki lett innen vezetve, eredménytartalékba.
Érdeklődtem a tulajdonostól, hogy ő mit tud erről. Megdöbbent. Semmit nem tudott erről, nem vett ki osztalék előleget és semmi határozat, okirat stb. nincs is erről, csak a kartonokból lehet visszavezetni az eseményeket.
Hát….!
Arra jutottunk, hogy javítsam ki, mert az ügylet nem volt valóságos. Az alábbiakra gondoltam:
1)     Önellenőrzöm a 1708-as bevallást, kiveszem belőle az osztalék előleget.
2)     Önellenőrzöm a tulajdonos 2017-es szja bevallását is, mert abban is szerepel ez a tétel.
3)     A tulajdonosi kötelezettséget, kivezetem a pénztárral szemben.
4)     A 471-el szemben visszavezetem a korábban levont szja előleget.
5)     A cég mikrogazdálkodói beszámolót készít, így nem kell vizsgálnom a jelentős hibahatárt, a javításokat belegöngyölöm a 2019-es évbe.
6)     Minderről jegyzőkönyvet készítek, amit aláíratok a tulajdonossal, hogy legyen valami hivatalos dokumentum az egészről.
Jó lesz ez így? Nem felejtek ki semmit?
Üdv,
Csilla
Jobbat remélve, gyakran jót veszítünk.
Válasz idézéssel
#25
Beteheted, de ezzel csak a saját életedet keseríted. A költség 19 az Áfa 20.
Üdv: Klári

Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.
Válasz idézéssel


Fórumra ugrás:


Jelenlevő felhasználók ebben a témában: 1 Vendég