A téma értékelése:
  • 0 szavazat - átlag 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
Osztalék
#26
Szia Móni!
Én ilyenkor év végén már figyelembe szoktam venni a saját cégnél elszámolt 4+3-at.
Üdv: Klári

Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.
Válasz idézéssel
#27
Köszönöm! Még egy kérdés, amennyiben a tagnak ismerem hogy mennyi volt a 4+3 % eba levonás, így az osztalék után a 450.000.--ig elég annyi eho-t levonnom ami az értékhatár eléréséig szükséges, vagy az egészet le kell vonni bevallani a 08-ason és utána majd az szja bevallásában visszaigényli???
Üdv: Mónika!
Válasz idézéssel
#28
Értelemszerűen az osztalék jóváhagyásának napján átvezeted eredménytartalékból a kötelezettségbe (novemberben).
A decemberi kifizetés napján pedig a kötelezettséged csökken, s a pénzeszközöd szintén.
Válasz idézéssel
#29
Sziasztok!
Ha a cég taggyűlése novemberben határozott arról, hogy szabad eredménytartalék terhére osztalékot kíván kifizetni december hónapban, ez esetben az alátámasztó mérlegben az osztalék összegét már a kötelezettségekbe írom be, vagy még az eredménytartalékon hagyom, és majd a kifizetés napján vezetem kötelezettségre?
Üdv: Mónika!
Válasz idézéssel
#30
Hello!
Berakom a régi GT és az új PTK szerint:
GT:
Ha a társasági szerzıdés eltérıen nem rendelkezik, a nyereség és a veszteség a tagok között a
vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. Semmis az a megállapodás, amely valamely tagot a
nyereségbıl vagy a veszteség viselésébıl kizár.

PTK:
A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük. A társaság a tag részére tárgyévi adózott eredménye, illetve szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni szolgáltatást. Semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár.
Válasz idézéssel
#31
Mónika, én úgy tudom, nem lehet eltérni a társasági szerződés által előírtaktól! Tehát az osztalékot olyan mértékben lehet kifizetni a tagoknak, ahogy ott előírták. Ha van benne erre vonatkozólag eltérési lehetőség, csak akkor lehet (például találkoztam olyannal, hogy az osztalék mértékét a társaság tevékenységében való részvétellel határozták meg; vagy pl. a kültag 1%, a beltag 99%). Egyébként nosza, csináljon az ügyvéd egy másik társasági szerződést!

A kifizetés időpontjában vizsgálni kell az osztalékfizetési korlátot. Ha több részletben és eltérő időpontokban akarják kifizetni, akkor szerencsésebb, ha az osztalék összegét szét dobják egymás között egy időben a társ.szerződés szerinti arányban, és nem időbelileg tologatják (ha jövőre más lenne az osztalék adója, akkor az, aki januárban kapja, az más nettó összeget kapna, mint aki ebben az évben?).

A hagyatékit nem tudom, de az ötletem az, ha előírják az osztalékot a meghalt tagnak, mint taggal szembeni kötelezettség, 5 éven belül kell vele elszámolni vele a rokonoknak, remélhetőleg addig sorra kerül a hagyatéki eljárás. A többiek így hozzá juthatnának a részükhöz. De ez csak a magánvéleményem.
Üdvözlettel! A l b a
Válasz idézéssel
#32
Köszi Placebo. A hangsúly azon van, hogy az egyik tagnak kifizetjük októberben a másiknak lehet, hogy csak decemberben? Itt nem az összes előírt oszalék kifizetésének a határideje a kérdés tehát hogy 5 éven belül ki kell fizetni, hanem hogy minden tagnak egy időben-e?
Szerintetek egyáltalán kell, hogy engem érdekeljen, hogy a taggyűlés milyen döntést hoz %-ra vonatkozóan, van ez ügyben nekem felelősségem? /Egyébként a társasági szerződés nem tartalmaz ilyen kitételt, hogy eltérhetnek a mértéktől/ Ők eldöntik én számfejtem, bevallom, ők befizetik és vége.
Üdv: Mónika!
Válasz idézéssel
#33
Hello!
Elméletileg
Ha a társasági szerzödés tartalmazza hogy eltérő osztalék fizetés lehetőségét akkor kaphatnak a tagok a vagyoni betétjük arányától eltérő osztalékot ha nem mindenki egyformán.
Osztalékot kifizetni lehet bármikor max 5 év az elévülés addig amikor akarják, be lehet tenni rövid lej.köt vagy hosszú.lej. köt-be
Ha a tagnak még megvan a tagi viszonya mikor határoz a gyűlés neki is jár bár már lehet nem él.


de kérdezni ügyvédet ha kell másikat....
Válasz idézéssel
#34
Hát azért tettem fel a kérdést, mert az ügyvéd mondta azt, hogy lehet a tulajdoni részedéstől eltérő % az osztalék összege, és ragaszkodik hozzá, hogy amennyiben a taggyűlés ezt megszavazza akkor csak ennek a tagnak írjam elő és fizesse ki a cég. Nekem furcsa, de hát az ügyvéd ismeri a Gt-t és a Ptk-t.
Üdv: Mónika!
Válasz idézéssel
#35
Mónika!

Én az ügyvédemhez fordulnék ilyen kérdésekkel.
Nyugalom! A világmindenség azt sem tudja, hogy létezel.
Válasz idézéssel
#36
Nincs valakinek gondolata az alábbiakkal kapcsolatban?
Üdv: Mónika!
Válasz idézéssel
#37
Véleményeteket szeretném kérni az alábbiakban.
1. Lehetséges-e, hogy egy Bt. akinek 6 tulajdonosa van, taggyűlésen határozzon, hogy ne a tulajdonosi részesedésük arányában kapjanak osztalékot. Konkrétan akinek 5%-os a részesedése mondjuk kapjon 45%-ot, akinek pedig 30%-a van csak 10%-ot??? Tehát lehet-e a tulajdonosi részesedési aránytól eltérő %-os mértékű az osztlék összege?
2. Az osztalékot minden tagnak ugyanabban az időben kell-e kifizetni, vagy esetleg az egyik tag októberben a másik decemberben a harmadik januárban...... vegye ki?
3. Mi a helyzet akkor ha az egyik tag meghalt időközben, viszont még nincs hagyatéki végzés, de a többi tag akar osztalékot kivenni?
Üdv: Mónika!
Válasz idézéssel
#38
Szia!
Én nem szoktam a kieget megírni, amíg a tulajdonosok nem látták a végleges számokat, persze az a normális, ahogy Te csináltad, sajnos így egy kicsit több a meló.
Végül is nem változik meg sok helyen a kiegészítő melléklet, de figyelmesen kell javítgatni.

Eredmény, osztalék könyvelése:
T 891 - K 461 Társasági adó
T 493 - K 891 A 891 fők.számla lezárása.
T 493 - K 479 Osztalék előírása
T 493 - K 419 Eredmény (nyereség) könyvelése
T 419 - K 493 Eredmény (veszteség) könyvelése

Ezután a főkönyvi kivonat után készül a beszámoló és 29-es bevallás.

Az osztalék meghatározásához a jobb cégek egy kalkulációt (excelt) csinálnak a kifizethető osztalék pénzügyi megvalósításához úgy, a 2015. évi várható bevételeket és költségeket (pénzügyi kiadásokat és bevételeket) feltérképezve megállapítják mennyi osztalék kifizetésére lesz lehetőség ebben az évben és milyen ütemben. Elvileg ezt minden osztalékot meghatározó cégnek meg kell tervezni és archiválni.
Persze a könyvelőnek erre már sem ideje, sem energiája a beszámoló- és áfa készítés időszakában, és főleg információja nincs, ezt csak az ügyvezetéssel vállvetve tudja elkészíteni.
Üdvözlettel! A l b a
Válasz idézéssel
#39
Igen Ancsa, új beszámoló készül már az osztalékkal. Aztán újra taggyűlés, ahol elfogadják, és ezt a beszámolót teszed közzé ezzel a határozattal együtt.
Vica
Válasz idézéssel
#40
Sziasztok, a segítségeteket szeretném kérni. Még soha az életben nem könyveltem osztalékot. Így ez egy nagy homály számomra. Elkészült a mérleg, megvolt a taggyűlés, és megállapodtak osztalék fizetésében. Ha előírom a 2014-es adózott eredmény terhére az osztalékot, akkor minden megváltozik, mérleg, kieg mell, főkönyv. Most biztos röhögni fogtok, de hát elfogadták a beszámolót, ezzel pedig új beszámoló készül. Vagy nem? Tiszta hülyének érzem magam, de vállalom Smile Segítsetek, hogy kell ezt az egészet lezongorázni!!!!!!! Sad
Válasz idézéssel


Fórumra ugrás:


Jelenlevő felhasználók ebben a témában: 1 Vendég