A téma értékelése:
  • 0 szavazat - átlag 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
FELLEBBEZÉS AZ OEP NEM HAJLANDÓ A MUNKÁLTATÓT KÖTELEZNI A ..
#1
FELLEBBEZÉS AZ OEP NEM HAJLANDÓ A MUNKÁLTATÓT KÖTELEZNI A FOGLALKOZTATÓI IGAZOLÁS KIÁLLÍTÁSÁRA

A különböző fórumokon egyre többen panaszkodnak az alábbiakról:



Egy kis segítségre volna szükségem, mert tanácstalan vagyok, hogy merre tovább? Tavaly szeptember 7-től betegállományban vagyok. Sajnos a munkáltatóm nem küldte be a táppénzes papírjaimat az OEP-hez, ezért panasszal fordultam az illetékes egészségbiztosítóhoz.
Tegnap kaptam egy elutasító határozatot az OEP-től. Az indokolás lényege, hogy nevezett cég felszólításuk ellenére sem állította ki a jogszabály által előírt Foglalkoztatói igazolást, sőt a NAV-hoz sem küldtek be a cég jövedelméről bevallást, ezért nem tudják számomra számfejteni a táppénzt. Most itt ülök és fogalmam sincs, hogy mit tegyek. Sem a munkáltatómat, sem OEP-et nem érdekli a problémám. Munkaszerződéssel rendelkezem, a tényleges munkavégzést tanúkkal tudom bizonyítani. Köszönöm, ha valakinek lenne valamilyen ötlete, hogy ezek után mit lehet tenni annak érdekében, hogy az engem megillető táppénzhez hozzájuthassak.


Az Ő és a hasonló helyzetben lévőknek segíthet az alábbi fellebbezés minta.


Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Főigazgatója
Budapest
Váci u. 73/A
1139
E-mail: <!-- e --><a href="mailto:oep@oep.hu">oep@oep.hu</a><!-- e -->

Tárgy: jogorvoslati kérelem



Tisztelt Főigazgató Asszony/Úr!




Hivatkozva a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. szakaszában foglaltakra, amely szerint az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet, a fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja, valamint az Alaptörvény XXVIII. Cikk (7) bekezdésében foglaltakra, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan közigazgatási döntés ellen, amely a jogát, vagy jogos érdekét sérti a Kormányhivatal Társadalombiztosítási Főosztálya által …-án keltezett, de csak …-án, kézbesített, a kormánymegbízott nevében ….. Asszony/Úr által kiadmányozott, …. ügyintéző által készített …… iktatószámú határozatot mint megalapozatlant és mint iratellenest

m e g f e l l e b b e z e m.

A fenti határozatnak a rendelkező részét, valamit annak rendkívül rövid, az Alaptörvénnyel, az egészségbiztosítási és a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvénnyel ellentétes indokolását elfogadni nem áll módomban ezért kérem, hogy a lenti indokaim alapján az elsőfokon eljáró közigazgatási szerv döntését megváltoztatni, munkáltatómnál a biztosítási jogviszony fennállását közigazgatási hatósági ellenőrzés keretében vizsgálni, annak létrejöttét határozattal megállapítani, a bejelentésemre és az előírt közterhek megfizetésére kötelezni, a jogszabálysértés miatt annak társadalomra való veszélyességével arányos módon szankcionálni szíveskedjen!


Jogorvoslati kérelmemet az alábbiakra alapozom.


Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdése értelmében anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.


Az Ebtv. 5. § értelmében az egészségbiztosító segítséget nyújt a biztosítottnak az igénye érvényesítéséhez.

A Vhr. 38. § (1) bekezdésében foglaltak szerint ha a foglalkoztatónál kifizetőhely nincs, a foglalkoztató a csecsemőgondozási díjra, a gyermekgondozási díjra, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó kérelem elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás”-t állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt – csecsemőgondozási díj iránti kérelem, illetve gyermekgondozási díj iránti kérelem esetén az OEP főigazgatója által a kérelem benyújtására rendszeresített nyomtatvánnyal együtt – öt napon belül a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak megküldi. A foglalkoztató a kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni.


A Ket. 20. § (1) értelmében a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés alapján köteles eljárni.


Ugyanezen jogszabály 22. § (2) értelmében hatáskör vagy illetékesség hiányában a hatóság a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat – az ügyfél egyidejű értesítése mellett – haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem megérkezésétől, folyamatban levő ügyben a hatáskör és illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc napon belül átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.

A Ket. 51. § (1) alapján az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen.


50. § (1) A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le.

(4) A hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és a tárgyi bizonyíték.

(6) A hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.


52. § (1) A hatóság a tényállás megállapítása céljából felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására, vagy ezek beszerzése érdekében a 26. § (1) bekezdésének c) pontja alapján más szervet is megkereshet.

53. § (1) Az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható.

62. § (1) A hatóság tárgyalást tart, ha ( ) a tényállás tisztázásához ( ) szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására.

68. § (1) Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Ez a jog akkor is megilleti az ügyfelet, ha korábban nem vett részt az eljárásban.

72. § (1) A határozatnak tartalmaznia kell
e) az indokolásban
ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,
eb) az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,

88. § A hatóság – a hatáskörének keretei között – ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását.


89. § A hatósági ellenőrzés eszközei:
a) adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés,
b) helyszíni ellenőrzés.


94. § (1) Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette,
a) és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére.


Az Ebtv. 81. § (1) értelmében az egészségbiztosító szak- és pénzügyi ellenőrzése kiterjed az egészségbiztosítás pénzbeli, illetőleg baleseti ellátásaival összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak és szolgáltatásoknak a jogosultak részére történő megállapítására, folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli feladatok ellátására. Az ehhez szükséges nyilvántartásokat, egészségügyi szolgáltatói jelentéseket, könyvelési és egyéb okmányokat, illetőleg adatokat rendelkezésre kell bocsátani.

(2) Az egészségbiztosító a pénzbeli ellátás és a baleseti táppénz iránti kérelem elbírálása, valamint ellenőrzési eljárása során kérheti annak igazolását, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem bevallására kötelezett ezen kötelezettségének eleget tett. Ha a kérelem elbírálása vagy az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a bevallásra kötelezett nem teljesítette bevallási kötelezettségét, az egészségbiztosító felhívja a bevallásra kötelezettet, hogy 10 napon belül mulasztását pótolja, annak elmaradása esetén értesíti az állami adóhatóságot.

A Tbj. 54. § (1) szerint az igazgatási szervek – jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva – ellenőrzik a 46. § (1) bekezdésében előírt nyilvántartást, a biztosítási kötelezettség elbírálását és a 46. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság utólagos megállapítása, törlése tárgyában a határozat meghozatalára
a) a járulék utólagos megállapítása nélkül az egészségbiztosítási szerv,
b) a járulék utólagos megállapítása mellett az állami adóhatóság jogosult. A határozat elleni jogorvoslatra a Tny. tv., az Eb. tv., illetőleg az Art. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott igazgatási szervek – igényelbírálási eljárásuk során – ellenőrizhetik a járulékfizetési kötelezettség teljesítését és a mulasztásról értesítik az állami adóhatóságot.


Az Ebtv. 80. § (2) értelmében az egészségbiztosító felhívására a társadalombiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat tizenöt napon belül kell közölni.

(6) Az e törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy késedelmesen teljesítő, annak nem az előírt módon eleget tevő vagy valótlan adatokat közlő
a) természetes személy
10 ezertől 100 ezer forintig,


b) a Tbj. 4. § a) pontjában meghatározott foglalkoztató, és a Tbj. 4. § b) pontjában meghatározott egyéni vállalkozó 10 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő összegű,
az elkövetett mulasztással arányos mulasztási bírság fizetésére kötelezhető.



A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 44. § (2) értelmében a kormánytisztviselő kinevezésekor az alábbi esküt teszi:
„Én, .............................................. becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom.”


A fent hivatkozott jogszabályok alapján -álláspontom szerint- az elsőfokon eljáró közigazgatási szerv a jogszabályban előírt kötelezettségeinek nem, nem az előírt módon, illetve nem teljeskörűen tett eleget ezért a határozat felülvizsgálata mellett kérem a mulasztó kormánytisztviselők felelősségre vonását is.


Szeretném leszögezni hogy jelen esetben egy, az évek óta tartó járulékfizetésért cserébe, a biztosítási esemény bekövetkezésekor törvény által garantált ellátásról van szó, amelynek elmaradása a létfenntartásomat veszélyezteti, a munkáltató mulasztása, vagy jogsértése nem eredményezheti azt, hogy a kiszolgáltatott munkavállaló ellátás nélkül maradjon csak azért, mert a jólfizetett kormánytisztviselők nem hajlandóak helyszíni hatósági eljárást indítani, bizonyítási eljárást lefolytatni, tanúkat meghallgatni, a bemutatott iratokat (munkaszerződés, munkaköri leírás, jelenléti ív) értékelni, majd ezt követően a biztosítási jogviszony fennállását határozattal megállapítani, a jogszabálysértő munkáltató ellen fellépni, azt szankcionálni, illetve a jogkövető magatartásra kényszeríteni.

Elfogadhatatlan, hogy az egészségbiztosító ügyintézői, ellenőrei az Alaptörvényben és a Ket-ben is rögzített tisztességes eljárás lefolytatása helyett megelégednek azzal, hogy a jogsértő munkáltatót egyszer felszólítják, majd válasz hiányában a kérelmemet elutasítják ezzel pedig azon túl, hogy a létfenntartásomat veszélyeztetik a jogsértő foglalkoztatót (foglalkoztatókat) tevőlegesen támogatják.

Álláspontom szerint az eljáró ügyintéző és felettesei mulasztottak akkor, amikor:


-Nem indítottak helyszíni vizsgálatot is magában foglaló hatósági ellenőrzést, miközben azt mind a Ket., mind pedig az Ebtv. 81. és a Tbj. 54. szakasza számukra nemcsak lehetővé teszi, de kötelezően elő is írja.

-Nem hallgatták meg a tényleges munkavégzésemet igazoló, általam megjelölt tanúkat, valamint főnökeimet, munkatársaimat.

-Nem vették figyelembe az általam tett nyilatkozatot, nem vették figyelembe a munkaszerződésemben és a munkaköri leírásomban foglaltakat, nem vizsgálták meg a jelenléti íveket, azaz figyelmen kívül hagyták az általam bemutatott okiratokat ezzel pedig megsértették a Ket. 50. § bizonyítékokra és bizonyítási eszközökre vonatkozó előírásait.


-A határozat indokolásában nem tértek ki az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyításra és a mellőzés indokaira, ezzel pedig megsértették a Ket. 72. szakaszának kógens előírásait.

-A jogsértésről nem értesítették az állami adóhatóságot, a hatáskörükbe tartózó részben elmulasztották az áttételt és a szignalizációt ezzel pedig megsértették az Ebtv. 81. § (2) előírásait.

-Nem tartottak tárgyalást, illetve elmulasztották a tényállás tisztázását, a bizonyítási eljárás lefolytatását, ezzel pedig megsértették a Ket. 50. § kógens előírását.

-Ugyancsak nem tettek eleget a bizonyítékok egyenként és összességükben történő, Ket. 50. §. szerinti értékellési kötelezettségüknek.


-Nem tettek eleget a biztosítási jogviszony Tbj. 54. szakasza által előírt, határozattal történő megállapítási kötelezettségüknek.


-Nem kötelezték a munkáltatót a Vhr. 38. § szerinti Foglalkoztatói igazolás elnevezésű nyomtatvány kiállítására, illetve annak észlelését követően annak elmulasztása miatt a foglalkoztatót nem marasztalták.


-A kiszolgáltatott munkavállaló (biztosított) részére nem adták meg az igény érvényesítéséhez szükséges segítséget (nem kényszerítették a munkáltatót jogkövető magatartásra) ezzel pedig megsértették az Ebtv. 5. § előírásait.

-Esküjükkel ellentétben nem csak hogy nem tartották be, de másokkal sem tartatták be a jogszabályokat.



Elfogadhatatlan, hogy a hatóság egyes kormánytisztviselői, miközben kiemelt bérezésben és egyéb jelentős külön juttatásokban részesülnek következmények nélkül, tartósan ilyen színvonal alatti munkát végezzenek, elfogadhatatlan, hogy a kiszolgáltatott munkavállalók védelme helyett –állami pénzből- a bűncselekményt elkövető, (feketén foglalkoztató) személyeket támogassa.

Fentiek alapján a panaszolt államigazgatási szervnél, illetve szervezeti egységnél (Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály) javaslom egy soron kívüli felügyeleti és egy soron kívüli belső ellenőrzés elrendelését, illetve etikai és fegyelmi eljárás kezdeményezését.


Egyben kérem, hogy a határozatot felülvizsgálni, a tényállást teljeskörűen feltárni, a bizonyítékokat értékelni, a Tbj. 5. § szerinti biztosítási jogviszony fennállását a Tbj. 54. § (2) előírásainak megfelelően határozattal megállapítani, az elmaradt járulékokat a foglalkoztatómmal megfizettetni, az esetleges további jogsértések elkerülése érdekében munkáltatómat szankcionálni, számomra kedvező döntést hozni, az engem megillető társadalombiztosítási ellátást kamataival együtt kifizettetni, a mulasztó közigazgatási szervet a Ket. 33/A § alapján az általános tételű eljárási illeték központi költségvetésbe történő megfizetésére kötelezni, illetve a fenti kéréseimnek helyt adni szíveskedjen.


Egyben jelzem, hogy kérelmem elutasítása esetén kérni fogom a határozat bírósági felülvizsgálatát, illetve a jogsértő gyakorlatot jelzem mind az ombudsmannak, mind pedig az ügyészségnek.


Köszönettel

Dátum

aláírás
Adataim:
Elérhetőségeim:


Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről
Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról



A jogorvoslati kérelem szerkeszthető, word formátumban az alábbi linkre kattintva érhető el.
Itt:
"Kenderice Ákos is volt gyerek..."
Válasz idézéssel


Fórumra ugrás:


Jelenlevő felhasználók ebben a témában: 1 Vendég