A téma értékelése:
  • 0 szavazat - átlag 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
Munkajog
#1
Megjelent a HVG "Munkajog 2016" különszáma, amely a hatályos Munka törvénykönyvén kívül tartalmaz 70, az új Mt-hez kapcsolódó jogesetet (kúriai határozatot), több szerződésmintát és más hasznos tudnivalót. (Ára 3850 -Ft.)

Néhány gondolat belőle:

-Ha a munkaviszony megszüntetésére közös megegyezéssel kerül sor, akkor vélelem szól amellett, hogy a megegyezés még akkor is mindkét fél akaratát tükrözi, ha azt az egyik fél kezdeményezte....

-A felperesnek azon hivatkozása, hogy ezen okiratot aláírás előtt nem olvasta el nem releváns, mivel az kizárólag a felperes kockázata...

-Egy másik esetben azzal, hogy az alperes nem adott lehetőséget az ügy pontos tisztázására az együttműködési kötelezettség megsértését jelentette...


Fontosabb változások:


Ha a munkáltatói felmondást követően derül ki, hogy a munkavállaló várandós, a munkáltató a felmondását 15 napon belül visszavonhatja, így elkerülhető, hogy a felmondás érvénytelennek minősüljön.

Gyermek születésekor igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt az apára akkor is kiterjed a felmondási védelem, ha ugyanakkor az anya is fizetés nélküli szabadságon van.

Az iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszonyt 2016.09.01-től nem az Mt, hanem a Szövetkezeti tv. tartalmazza.




Kúriai Határozatok (Jogesetek)

1.

A határozatlan idejű szerződéssel rendelkező munkavállalót keresőképtelen állományba került, amelynek tartama alatt a munkáltató tudomására jutott, hogy ez alatt egy ifjúsági táborban egy alkalommal kézműves foglalkozást vezetett, illetve állásinterjúkra, meghallgatásokra járt, ezért a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát erre hivatkozva, azonnali hatállyal megszüntette.

A Kúria megállapította, hogy
-a keresőképtelenség orvos szakmai kérdés,
-a munkáltató nem kezdeményezte dolgozója keresőképtelenségének felülvizsgálatát,
-a munkavállaló nem köteles tájékoztatnia a munkáltatóját az álláskeresés okairól, mivel az a magánszférájába tartozó, döntési szabadságát érintő kérdés. (Mfv. I. 10.423/2015/4.)


2.

A munkáltató tájékoztatta a munkavállalóit arról, hogy számukra nem tud munkát biztosítani, ezért a munkaviszonyukat közös megegyezéssel meg kívánja szüntetni.
A megállapodást 1 fő kivételével minden munkavállaló aláírta.
Ennek ellenére ezen munkavállaló is megkapta a kilépő papírjait, amelynek jogszerűségét a munkavállaló vitatta.

A Kúria megállapította,

-nem állapítható meg a közös megegyezéssel történő mv. megszűnés akkor, ha a munkavállaló azért nem jelent meg a munkahelyén, mert munkájára a munkáltató nem tartott igényt,
-ugyancsak nem szűnik meg a munkaviszony azért, mert a munkavállaló átvette a jogviszony megszűnésével kapcsolatos okmányokat,
-sőt a munkáltató azon érvelése sem helytálló miszerint azzal, hogy a munkavállaló pár hónap múlva egy másik cégnél munkaviszonyt létesített, mintegy ráutaló magatartással megszüntette ezen, előző jogviszonyát.
Fentieket figyelembevételével a Kúria megállapította, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg. (Mfv. I. 10.154/2015/8.)

3.

A felperes adott napon, a rendkívül rossz időjárási viszonyok miatt (hóesés, vonatközlekedés akadozása) fél órával hamarabb műszakvezetőjétől elkérezkedett arra, hivatkozva, hogy aznap 20 óra 6 perkor indul az utolsó vonat.
A dolgozót a műszakvezető nem engedte el, mire az durva kifejezéseket használva önkényesen elhagyta a munkahelyét és hazautazott.
A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntette. A munkavállaló bírósághoz fordult.

A Kúria megállapította, hogy
-a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét megszegte,
-a munkáltató utasításával tudatosan szembehelyezkedett,
-munkahelyét engedély nélkül elhagyta,
-a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztette,
-valótlanul állította, hogy a aznap 20 óra 6 perkor indul az utolsó vonat, mivel ezt követően még két vonat is közlekedett,
- a munkavállaló nem tett meg mindent annak érdekében, hogy hazautazását megszervezze (pl. busz, személygépkocsi), illetve
-azzal, hogy durva kifejezést használt megszegte az Mt. által előírt, kötelezően tanúsítandó, jóhiszemű és tisztességes magatartás követelményét.
(Mfv. I. 10.243/2014/5.)


4.

Az együttműködés elvét sérti, ha valamelyik fél nincs tekintettel a másik fél érdekeire, például ha a munkáltató nem tájékoztatja a munkavállalókat arról, hogy a cég felszámolás alá került; vagy ha a munkavállaló bár tisztában van a munkavégzést hátrányosan befolyásoló betegségével, de ezt a tényt mind a munkáltató, mind az üzemorvos előtt eltitkolja.

A bírói gyakorlat értelmében a vezetői tekintély csorbítására alkalmas beszédmód, a munkáltatói jogkörgyakorló személyét durván sértő megnyilvánulások szigorú megítélés alá esnek, és az együttműködési kötelezettség megsértésének minősül, ha a munkavállaló –a véleménynyilvánítás jogával élve- a munkáltatóval szemben a mértéktartás követelményét mellőzve jár el. (Mfv. I. 105.42/2014/1.)

5.

A munkáltató jogszerűen nem élhet a felmondás jogával azért, mert a munkavállaló a jogszabályi keretek között elmondta a véleményét, ugyanis a felmondás intézménye nem azt a célt szolgálja, hogy a munkáltató elfojtsa a munkavállalók jogos véleménynyilvánítását. (LB MK 95. számú állásfoglalás.)

Nem aggályos az, ha a gazdasági vezető munkavállaló munkájával elégedetlen munkáltató még a felmondás közlését megelőzően új munkavállalót keresett ezen nélkülözhetetlen munkakör betöltésére. ( Kúria Mfv. II. 10.029/2015.)


6.

A munkáltató jogos gazdasági érdekének sérelme akkor is megvalósulhat, ha a munkavállaló olyan cégnél helyezkedik el, amely azonos jellegű, de eltérő típusú terméket forgalmaz. (LB 2007.1.26. számú határozat; LB Mfv. E. 10.690/2005.)
"Kenderice Ákos is volt gyerek..."
Válasz idézéssel


Fórumra ugrás:


Jelenlevő felhasználók ebben a témában: 1 Vendég