A téma értékelése:
  • 0 szavazat - átlag 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
Munkaügy,bérszámfejtés
#51
SOS segítséget keresünk!!
Több kollégával vitatjuk a bérünk számfejtését.Nekem a bruttó bérem 122.000+24.000(bérpótlék)+10.800.-Ft(ágazati pótlék)"156.800.-Ft. szoc. ágazatban dolgozunk 6.15-19.00-ig és 18.15-06-ig. ez váltott müszak természetesen vasárnapra is esik. Havonta 7 nap éjszakát dolgozunk és 7 nap nappali 12 órát. elosztva a hónapban.
Kérdésünk. Vasárnapra jár-e a pótlék? Nekünk éjszakai pótlék 30% . délutáni pótlék 15%, ünnepnapra 100% pótlékot fizetnek papiron de a bérünk még igy is nagyon kevés, valamit rosszul számolhatnak.
A 156.800.-FT-nak a nettó bére 102.704.-Ft, ha erre rájönnek a 7 nap éjsz. 7 nap nappal akkor miért kapunk 110-118.000.-Ft között bért. Nem értjük. Kérünk segitsetek megérteni!!!! Elöre is köszönjük.
Üdvözlettel: Valéria
Válasz idézéssel
#52
Sziasztok !
Légyszi ha tudtok segítsetek, ha meg lenne valakinek:
Munkaügyi Levelek 91. számában (2013. október 7.), 1776. kérdésszám alatti válasz.

Nándi !
Nyugodtan elhelyezkedhet máshol 4 órában.
Üdv:Éva
Válasz idézéssel
#53
Sziasztok!

Ha valaki gyes után tölti a szabadságát és mivel nem tudják visszavenni ezért keresett másik munkahelyet. Ott kezdhetne napi 4 órában. Az eredeti munkahelyén 8 órában van. Mehet így szerintetek?

Előre is köszönöm.
Sziasztok,Nándi
Válasz idézéssel
#54
Szia! Nem tudom mire gondolsz a fejléc kapcsán.
A nevek fel vannak sorolva.
A vezetők nem írnak semmit a napokhoz, a ledolgozott órát sem.
Egy kötetlené, heti 40 órásé, akinek a törzsideje 10-14 óra közé esik, pl. így néz ki: H: 7-15, K: 7.30-15.30, SZ: 9-17, stb. Nem szoktak ennyire összevissza járni, de a lényege ilyesmi.
Üdvözlettel! A l b a
Válasz idézéssel
#55
Alba Írta:Szia!
A vezető beosztású nem ír be semmit, nincs rajta munkában töltött óraszám, sem aláírás. Csak a "SZ" betűket írjuk be, ha szabira megy.
A kötetlen beosztásúak írják az órákat, nekik általában van egy törzsidejük, ez a munkaszerződésben is le van írva. Ők általában irodában dolgoznak, és törzsidőnek a 10-14 óra van előírva. Ezeken túl tudnak játszani.

Szia Alba! Köszönöm szépen! Az érdekelne még, hogy mi van a "jelenléti" fejlécében, vagy hogy hogy néz ki a kötetleneké?
Köszi,
Hanna
Válasz idézéssel
#56
Szia!
A vezető beosztású nem ír be semmit, nincs rajta munkában töltött óraszám, sem aláírás. Csak a "SZ" betűket írjuk be, ha szabira megy.
A kötetlen beosztásúak írják az órákat, nekik általában van egy törzsidejük, ez a munkaszerződésben is le van írva. Ők általában irodában dolgoznak, és törzsidőnek a 10-14 óra van előírva. Ezeken túl tudnak játszani.
Üdvözlettel! A l b a
Válasz idézéssel
#57
Alba Írta:Szia Hanna!

Mi úgy csináljuk, hogy vezető beosztású is rajta van a jelenlétin, nem ír alá, de a szabis napokat bejelöljük rajta. Sok helyen szabadságos engedélyt is használnak, oda is beírják.
Volt munkaügyi ellenőrzésünk olyan helyen,ahol nem volt szabadság engedélyes könyv, azt mondták hogy ebben az esetben a jelenlétin írják alá a szabadságot.

Aki szabadon osztja be az idejét, az is beszokta írni, és kijön a heti szerződött munkaóra.


Szia Alba! Köszönöm szépen! Mi az, ami szerepel a jelenlétijén: ledolgozott óra, vagy még az sem? Számomra az volna elsődleges, hogy mi van feltüntetve a jelenlétin (munkaidő-nyilvántartáson), és mit igazol az aláírásával? Nekem nagyon furi, hogy még alá sem kell írnia.

Köszönettel: Hanna
Válasz idézéssel
#58
Szia Hanna!

Mi úgy csináljuk, hogy vezető beosztású is rajta van a jelenlétin, nem ír alá, de a szabis napokat bejelöljük rajta. Sok helyen szabadságos engedélyt is használnak, oda is beírják.
Volt munkaügyi ellenőrzésünk olyan helyen,ahol nem volt szabadság engedélyes könyv, azt mondták hogy ebben az esetben a jelenlétin írják alá a szabadságot.

Aki szabadon osztja be az idejét, az is beszokta írni, és kijön a heti szerződött munkaóra.
Üdvözlettel! A l b a
Válasz idézéssel
#59
steven.first Írta:Sziasztok! A témám a JELENLÉTI ív/MUNKAIDŐ-NYILVÁNTARTÁS lenne.
Eddig a kötetlen munkarendű dolgozóink (a többség heti 40 órás, de ők osztják be a munkaidejüket a szükségleteknek megfelelően) részére úgy nézett ki a munkaidő-nyilvántartás, hogy nem írtak érkezési és távozási időt, csak aláírásukkal igazolták, hogy aznap megjelentek munkavégzésre.
Egy - nem munkaügyi - ellenőrzés során viszont ezt az ellenőrök nehezményezték, és legközelebbre más formátumot kérnek. Próbáltam utánanézni, hogy mi lenne az MT-nek megfelelő szabályozás, hogyan is kellene ezt jól csinálni, de pl. ilyen infót találtam: "Nem kell nyilvántartani annak a munkavállalónak a munkavégzési idejét, aki a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni (vezető állású, kötetlen munkarendű munkavállaló)."

Tudnátok abban segíteni, hogy ez nálatok hogyan történik? Milyen jelenlétit használtok ilyen esetben? Illetve hogy az általatok használt forma átment-e már valamilyen ellenőrzésen? stb...
Nagyon szépen köszönöm!

Hanna

Sziasztok!

Ezzel kapcsolatban gyakorlati tapasztalatok?

Köszönettel: Hanna
Válasz idézéssel
#60
Sziasztok! A témám a JELENLÉTI ív/MUNKAIDŐ-NYILVÁNTARTÁS lenne.
Eddig a kötetlen munkarendű dolgozóink (a többség heti 40 órás, de ők osztják be a munkaidejüket a szükségleteknek megfelelően) részére úgy nézett ki a munkaidő-nyilvántartás, hogy nem írtak érkezési és távozási időt, csak aláírásukkal igazolták, hogy aznap megjelentek munkavégzésre.
Egy - nem munkaügyi - ellenőrzés során viszont ezt az ellenőrök nehezményezték, és legközelebbre más formátumot kérnek. Próbáltam utánanézni, hogy mi lenne az MT-nek megfelelő szabályozás, hogyan is kellene ezt jól csinálni, de pl. ilyen infót találtam: "Nem kell nyilvántartani annak a munkavállalónak a munkavégzési idejét, aki a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni (vezető állású, kötetlen munkarendű munkavállaló)."

Tudnátok abban segíteni, hogy ez nálatok hogyan történik? Milyen jelenlétit használtok ilyen esetben? Illetve hogy az általatok használt forma átment-e már valamilyen ellenőrzésen? stb...
Nagyon szépen köszönöm!

Hanna
Válasz idézéssel
#61
Ágikám már mér lennél lüke Big Grin
Üdv:Éva
Válasz idézéssel
#62
Szia Évike!

Köszönöm szépen,hogy szántál rám időt és,hogy megerősítettél abban,hogy mégsem vagyok nagyon lüke....
Válasz idézéssel
#63
kriszta2 Írta:Sziasztok!
Olvasgattalak titeket. Jól értem, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő munkaviszonyos dolgozó, aki még nem töltötte be a reá irányadót, mindent vonni kell és fizetni utána, mint a normál alkalmazottnál? Vagyis ha jól értem, akkor munkaerőpiacit is vonok tőle, és szakképzési hozzájárulást is fizetek utána?


Igen, természetesen. Semmilyen kedvezmény nem illeti meg rokkantsági ellátása okán.

Hanna
Válasz idézéssel
#64
Szia Ági!

Jól gondolod,olyan nincs,hogy össztúlórát most fizet ki,egyáltalán hogyan akarja dokumentálni? Jutalomként minden további nélkül, a 2014 évi jó teljesítményért. Az egyénekre jutó összegeket kiszámolhtja persze az alapján,ki mennyit túlórázott tavaly.Egyébként akár túlóra,akár jutalom, mindenképpen összevont adóalap és a kifizetéskor adózik.
Igen a prémium előre kitűzött feladat elvégzéséért jár. Ha ez nincs,akkor az is jutalom.
Üdv:Éva
Válasz idézéssel
#65
Esetleg valaki?

Dugo Írta:Sziasztok!
Kérek szépen segítséget,megerősítést az alábbi témában:/Tőlem kértek tanácsot ebben az ügyben/

Egy Kft /látva a 2014-es év számait/úgy döntött,hogy a dolgozóinak a 2014-re vonatkozóan "összesen" túlórát fizet.
Tehát nem havonta volt számfejtve,hanem utólag szeretnék ilyen jogcímen fizetni.pl XY 300 óra stb... Jól gondolom,hogy ez így nem jó? Ezen a jogcímen utólag nem hiszem,hogy fizetni lehetne.....
A másik kérdésem,az lenne,hogy ugye a prémium még most is előzetesen kitűzött feladathoz kötött?/Mikor,kb ezer éve foglalkoztam ilyennel,még ez volt a módi.

Úgy gondolom,hogyha szeretné jutalmazni a dolgozókat a tavalyi munkáért,az csak jutalomként teheti és az belemegy az összevont adóalapba.
Nem akarnék butaságot mondani,ezért lsz.aki tud segítsen. :oops:

Nagyon köszi,Ági
Válasz idézéssel
#66
Sziasztok!
Olvasgattalak titeket. Jól értem, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő munkaviszonyos dolgozó, aki még nem töltötte be a reá irányadót, mindent vonni kell és fizetni utána, mint a normál alkalmazottnál? Vagyis ha jól értem, akkor munkaerőpiacit is vonok tőle, és szakképzési hozzájárulást is fizetek utána?
Válasz idézéssel
#67
Sziasztok!
Kérek szépen segítséget,megerősítést az alábbi témában:/Tőlem kértek tanácsot ebben az ügyben/

Egy Kft /látva a 2014-es év számait/úgy döntött,hogy a dolgozóinak a 2014-re vonatkozóan "összesen" túlórát fizet.
Tehát nem havonta volt számfejtve,hanem utólag szeretnék ilyen jogcímen fizetni.pl XY 300 óra stb... Jól gondolom,hogy ez így nem jó? Ezen a jogcímen utólag nem hiszem,hogy fizetni lehetne.....
A másik kérdésem,az lenne,hogy ugye a prémium még most is előzetesen kitűzött feladathoz kötött?/Mikor,kb ezer éve foglalkoztam ilyennel,még ez volt a módi.

Úgy gondolom,hogyha szeretné jutalmazni a dolgozókat a tavalyi munkáért,az csak jutalomként teheti és az belemegy az összevont adóalapba.
Nem akarnék butaságot mondani,ezért lsz.aki tud segítsen. :oops:

Nagyon köszi,Ági
Válasz idézéssel
#68
steven.first Írta:Ahogy írtam rokkantsági ellátását kap. Akkor ez alapján?

Hanna

Nekem volt egy ilyen esetem. az illető rokkantsági ellátást kapott. Amikor betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíj korhatárt, akkor kérelmezni kellett, hogy mostmár öregségi nyugdíjat kér. továbbá azt is kérelmeznie kellett, hogy öregségi nyugdíjként a rokkantsági ellátás összegét kéri folyósítani változatlan összegben, vagy kéri az újraszámoltatását. Ő nem kérte az újraszámitoltatást.
Kapott a folyósítótól egy határozatot, mely szerint X időponttól változatlan összegben öregségi nyugdíjként kéri folyósítani. na, ettől az időponttól számított nyugdíjas alkalmazottnak, vagy kieg.tev.ev-nek.
Válasz idézéssel
#69
MÉva Írta:Ameddig nem állapították meg neki az öregségi nyugdíjat,nem folyósítják neki,addig hiába töltötte be a korhatárt,nem saját jogú nyugdíjas, addig rokkantsági ellátást kap, eszerint kell a járulékokat vonni,kivéve a munkaer.járulékot. Márpedig ő nem kérte a nyugdíjat. Régen a rokkant nyugdíj kérés nélkül váltott öregségire a korhatár betöltésekor,ma már nem így van.

Kedves Éva és Mindenki, aki segített!

Éva álláspontja áll az enyémhez a legközelebb, így ez alapján jártam el.

Nagyon szépen köszönöm a segítségeteket! Kellemes szép napot Nektek!

Hanna
Válasz idézéssel
#70
Nagyon köszi!!!
Válasz idézéssel
#71
Társas vállakozás kieg tev. tagjára nem vonatkozik a korlát,bármennyit kereshet

Éva
Válasz idézéssel
#72
Sziasztok!
Társas vállalkozás kiegészítő tevékenységű tagja a nyugdíj mellett mennyit kereshet tagi bérként egy évbe?
Rájuk is vonatkozik a nyugdíjas alkalmazottakra vonatkozó korlát?
Köszönöm
Válasz idézéssel
#73
Ameddig nem állapították meg neki az öregségi nyugdíjat,nem folyósítják neki,addig hiába töltötte be a korhatárt,nem saját jogú nyugdíjas, addig rokkantsági ellátást kap, eszerint kell a járulékokat vonni,kivéve a munkaer.járulékot. Márpedig ő nem kérte a nyugdíjat. Régen a rokkant nyugdíj kérés nélkül váltott öregségire a korhatár betöltésekor,ma már nem így van.
Üdv:Éva
Válasz idézéssel
#74
Amit találtam:

6. § (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátások
a) az öregségi nyugdíj,
b)-c)18
d)19
(2) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások
a) az özvegyi nyugdíj,
b) az árvaellátás,
c) a szülői nyugdíj,
d) a baleseti hozzátartozói nyugellátások,
e)20 az özvegyi járadék.

4. § (1) E törvény alkalmazásában
a) saját jogú nyugellátás és a hozzátartozói nyugellátás: olyan keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a biztosítottnak (volt biztosítottnak), illetve hozzátartozójának jár;
b) öregségi nyugdíj: meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátás;
Válasz idézéssel
#75
Hello!
Azt kellene eldönteni hogy saját jogú nyugdíjas-e a TB tv szerint mert itt alapból nem,de munkaer.járulékot nem fizet ha nem sajátjogú nyugdijas de korhatárt betöltötte.
De viszont a 4+10%-nál a 25§-ban nem jelöli ha betöltötte a korhatárt akkor is saját j.nyugdijas.


25. §184 A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.

25/A. §185 Nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű munkaerő-piaci járulékot
,
c) az a foglalkoztatott, egyéni és társas vállalkozó, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Válasz idézéssel


Fórumra ugrás:


Jelenlevő felhasználók ebben a témában: 2 Vendég