Az ANYA JOGÁLLÁSA, BIZTOSÍTOTTSÁGA HA AZ APA KAPJA A GYED-et

[Kenderice]

AZ ANYA JOGÁLLÁSA, BIZTOSÍTOTTSÁGA HA AZ APA KAPJA A GYED-et

Az utóbbi időben egyre többen érdeklődnek arról, hogy a csecsemőgondozási díj (CSED) lejártát követően az anya helyett igénybe veheti-e a jobban kereső apa a gyermekgondozási díjat (GYED) úgy, hogy mellette tovább dolgozik, fizetést kap, ugyanakkor a gyermekkel továbbra is az anya lenne otthon, aki ez időszak alatt továbbra is fizetés nélküli szabadságon lenne.

 

Amennyiben igen, ezzel éri-e valamilyen hátrány a családot.

 

Nekik nyújthat segítséget az alábbi összefoglaló:

(Készült a 2019.04.30-án hatályos jogszabályok alapján.)

 

Igen, ha az apa a jogosultsági feltételekkel rendelkezik, azaz biztosított és a szülést megelőző két éven belül rendelkezik 365 biztosításban töltött nappal, az  Ebtv. 39. § értelmében a szülők dönthetnek (választhatnak) úgy, hogy a gyed ellátást nem az anya, hanem a jobban kereső apa veszi igénybe.

Munkajogilag annak sincs akadálya, hogy ez időszak alatt (többnyire a szülést követő 169. naptól a gyermek 2 éves koráig) az anya továbbra is otthon maradjon fizetés nélküli szabadságon és Ő gondozza a gyermeket.

Jó azonban tudni, hogy ha az anya veszi igénybe a gyermekgondozási díjat, azaz Ő kapja a GYED-et, úgy ez időszak alatt hiába van fizetés nélküli szabadságon társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak minősül.

Más a helyzet akkor, ha nem az anya veszi igénybe a gyed-et, hanem az apa.

Ez időszak alatt hiába van az anya munkajogilag fizetés nélküli szabadságon társadalombiztosítási szempontból, a Tbj. 8. § értelmében a feleség (anya) nem minősül Tbj. 5. § szerinti biztosítottnak, (szünetel a biztosítása) azaz ha ez időszak alatt megbetegszik táppénzre nem lesz jogosult és egy következő baba esetén a CSED-hez szükséges 365 biztosításban töltött napba ezt az időszakot nem lehet majd figyelembe venni, sőt –ha más jogcímen nem mentesül– annak ellenére, hogy nincs jövedelme, azaz nem kap sem munkabért, sem gyed-et köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie. Ennek havi összege 2019-ben 7.500 forint.

Tbj. 39. §  (2) Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)–p) és s)–w) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

 

A Tbj.  39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7500 forint (napi összege 250 forint).

Tbj. 8. § Szünetel a biztosítás:

a) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha

aa) a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy…

 

Aki tehát úgy van fizetés nélküli szabadságon, hogy erre az időre nem Ő kapja a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatást annak szünetel a biztosítása, azaz nem biztosított.

Itt kell megjegyezni azt is, hogy sokan azt hiszik a havi 7.500 forint megfizetésével biztosítottá válnak, ami tévedés, hiszen ezen összeg megfizetése nem keletkeztet Tbj. 5. § szerinti biztosítási jogviszonyt és nem jogosít pénzbeli ellátásra, azzal csak eü-i szolgáltatásra (orvosi ellátás) szereznek jogosultságot.

 

Összegezve:

 

Előfordulhat ugyan, hogy az anya helyett érdemesebb a jobban kereső apának megigényelni a gyermekgondozási díjat, azonban érdemes azzal is számolni, hogyha az anya nem megy vissza dolgozni, hanem marad otthon fizetés nélküli szabadságon, akkor

-egyrészt keletkezik (keletkezhet) egy 7.500 forintos havi járulékfizetési kötelezettség,

-másrészt pedig egy következő baba érkezése esetén kérdéses, hogy a CSED és az azt követő GYED ellátáshoz  az anyának meglesz-e a jogosultsághoz szükséges 365 biztosítotti napja.  

 

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény

Mentesülés:

-Egyrészt lásd a Tbj. 16. §  taxatív felsorolását.

-Másrészt:

 

Ki és hogyan mentesülhet az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alól

 

Az, aki nem biztosított (azt, hogy ki minősül biztosítottnak az 1997. évi LXXX. törvény 5. § tartalmazza) és más módon sem mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alól (azt, hogy biztosítás hiányában ki jogosult egészségügyi szolgáltatásra külön járulékfizetés nélkül 1997. évi LXXX. törvény 16. § tartalmazza)  az kérheti a járási hivataltól, hogy a részére állítson ki egy olyan, egy évig érvényes hatósági bizonyítványt, amely mentesíti az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alól.

A bizonyítvány kiállítása az egy év letelte után ismét kérhető.

Azt, hogy ki minősül rászorultnak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény  tartalmazza.

 

54. § (1) A járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,

a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át,

b) aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át

nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.

 

(2) A szociális rászorultság igazolásáról a járási hivatal hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: bizonyítvány) állít ki. A bizonyítvány hatályossága 1 év. A bizonyítvány tartalmazza a rászoruló személy nevét, lakcímét - tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén szálláshelyét -, társadalombiztosítási azonosító jelét, a rászorultság tényét, valamint az igazolás hatályosságát.  A bizonyítvány az (1) bekezdésben megjelölt feltételek fennállta esetén ismételten kiállítható.

(3) A szociálisan rászorult személyekről a járási hivatal nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé.

 

4. § b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek

ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy

bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik,az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;