A téma értékelése:
  • 0 szavazat - átlag 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
Szakmai hírek
#1
Összeszedve a 82.közlönyben megjelent rendelkezések.

A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges legújabb adózási könnyítéseket a Magyar Közlöny 82. számában kihirdetett 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) tartalmazza.
ADÓBEVALLÁSI ÉS ADÓFIZETÉSI HATÁRIDŐK ELHALASZTÁSA

A társasági adó megállapításának, bevallásának és megfizetésének, valamint az éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő társasági adóelőleg megállapításának és bevallásának határideje 2020. szeptember 30. napjára módosul.

A kisvállalati adó megállapításának, bevallásának és megfizetésének, valamint a kisvállalati adóelőleg megállapításának és bevallásának határideje szintén 2020. szeptember 30. napjára módosul.

Az energiaellátók jövedelemadója megállapításának, bevallásának és megfizetésének, valamint az éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapításának és bevallásának határideje is 2020. szeptember 30. napjára módosul.

A helyi iparűzési adó megállapításának, bevallásának és megfizetésének, valamint a következő adóelőleg-fizetési időszakra szóló adóelőleg megállapításának és bevallásának határideje szintén 2020. szeptember 30. napjára módosul.

Amennyiben az adózó a helyi iparűzési adó és adóelőleg megállapításának és bevallásának kötelezettségét a 2020-ban kezdődő adóelőleg-fizetési időszak első előlegrészlete esedékessége napjáig nem teljesítette, akkor ezen előlegrészlet esedékességekor az előző – korábban bevallott – iparűzési adóelőlegrészlet összegét kell megfizetni. Az adózó ezen adóelőleg-részlet mérséklését annak esedékessége előtt kérheti, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója nem éri el az adóévi adóelőleg összegét.
Az innovációs járulék megállapításának, bevallásának és megfizetésének, valamint az éves járulékbevallással egyidejűleg teljesítendő innovációs járulékelőleg megállapításának és bevallásának határideje 2020. szeptember 30. napjára módosul.

A határidő hosszabbítások minden olyan esetben érvényesek, amikor 2020. április 22. és 2020. szeptember 30-a között válik esedékessé az éves és soron kívüli adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettség.

Tekintettel arra, hogy 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között már esedékessé válik olyan társasági adóelőleg, kisvállalati adóelőleg, energiaellátók jövedelemadójának előlege, innovációs járulékelőleg, amelyről 2020. szeptember 30-ig kerülhet benyújtásra bevallás, így a Rendelet értelmében az utolsó rendelkezésre álló adóelőleg-, illetve járulékelőleg-bevallásban megállapított előleg-kötelezettség alapulvételével, azonos ütemezésben lehet megállapítani és megfizetni az adóelőleget, illetve járulékelőleget.
Az adózó ezen adóelőleg, illetve járulékelőleg mérséklését annak esedékessége előtt kérheti, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója, illetve járuléka nem éri el az adóelőleg, illetve járulékelőleg összegét.

BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK ELHALASZTÁSA
A számviteli törvény szerinti beszámolókra és a számviteli törvény felhatalmazása alapján kiadott sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek szerinti beszámolókra vonatkozó beszámoló készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbehelyezési és közzétételi, továbbá benyújtási (leadási, megküldési) határidők 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak, azzal, hogy ezen beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét ettől a naptól kell számítani.
A határidő hosszabbítás minden olyan esetben érvényes, amikor 2020. április 22. és 2020. szeptember 30-a között válnak esedékessé a felsorolt határidők.

A határidő hosszabbítás nem vonatkozik a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók beszámolóira.
Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, illetve minden olyan gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít (pl. nyilvános részvénytársasági formában működő hitelintézet, biztosító.
CSÖKKEN A KIVA MÉRTÉKE
A Rendelet 2021. január 1. napjától csökkenti a kisvállalati adó mértékét 12 százalékról 11 százalékra.
SZÉP KÁRTYÁRA ADHATÓ BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁS EMELÉSE ÉS MENTESÍTÉSE A SZOCHO ALÓL
A Rendelet megemeli a munkavállalónak a 2020. évben, SZÉP kártya formájában, béren kívüli juttatásként adható összeget. Eszerint béren kívüli juttatásnak minősül:
–    a SZÉP Kártya szálláshely alszámlájára utalt támogatás – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 400 ezer forint (korábban 225 ezer forint) összegig,
–    a SZÉP Kártya vendéglátás alszámlájára utalt támogatás – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 265 ezer forint (korábban 150 ezer forint) összegig,
–    a SZÉP Kártya szabadidő alszámlájára utalt támogatás – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 135 ezer forint (korábban 75 ezer forint) összegig.
A Rendelet megemeli továbbá az éves rekreációs keretösszeget is. Eszerint a 2020. évben az éves rekreációs keretösszeg:
a)    ha a munkáltató költségvetési szerv:
–    évi 400 ezer forint (korábban 200 ezer forint), ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;
–    a 400 ezer forintnak (korábban 200 ezer forintnak) a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;
–    évi 400 ezer forint (korábban 200 ezer forint), ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg;
b)    más munkáltató esetében:
–    évi 800 ezer forint (korábban 450 ezer forint), ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;
–    a 800 ezer forintnak (korábban 450 ezer forintnak) a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;
–    évi 800 ezer forint (korábban 450 ezer forint), ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.
A Rendelet a SZÉP Kártyára a 2020. április 22. napjától 2020. június 30. napjáig utalt béren kívüli juttatások tekintetében mentességet ad a szociális hozzájárulási adó alól.

A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete, illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten SZÉP Kártyára adott béren kívüli juttatások együttes nettó összege – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a 2020. évben nem haladhatja meg a 400 ezer forintot.

IDEGENFORGALMI ADÓ FELFÜGGESZTÉSE
A Rendelet szerint a 2020. április 26. napjától 2020. december 31. napjáig terjedő időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie és befizetne, de a megállapított, de be nem szedett adót be kell vallani az adóhatósághoz. A megállapított adót akkor nem kell bevallani, ha annak összege nulla.

FIZETÉS NÉLKÜLI SZABADSÁGON LEVŐ MUNKAVÁLLALÓ JOGOSULT AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA
A hatályos törvényi rendelkezések szerint, amennyiben a munkavállaló nem a Tbj-ben kivételként felsorolt esetek (pl. csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély) miatt veszi igénybe a fizetés nélküli szabadságot (pl. a koronavírus miatt elrendelt iskolabezárások miatt kell a gyermekéről/gyermekeiről személyesen gondoskodnia), akkor a biztosítása szünetel, tehát nem jogosult a társadalombiztosítási ellátások igénybevételére, így egészségügyi szolgáltatásra sem.
A Rendelet a hatályos törvényi rendelkezéstől eltérően úgy rendelkezik, hogy a veszélyhelyzet fennállásának időszakában, tehát a veszélyhelyzet kihirdetésétől, azaz 2020. március 11. napjától a veszélyhelyzet megszűnéséig a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult.

Fontos kiemelni, hogy a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló az egészségügyi szolgáltatásra kizárólag abban az esetben jogosult, ha a veszélyhelyzetből kifolyólag van fizetés nélküli szabadságon.
A Rendelet továbbá kimondja, hogy ilyen esetben, 2020. május 1-jétől a munkáltató egészségügyi szolgáltatási járulékot állapít meg, vall be és fizet meg a munkavállaló után.
Érdemes kiemelni, hogy a munkáltató számára az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés nem lehetőség, hanem kötelezettség.
A Rendelet további előírása szerint az állami adó- és vámhatóság a munkáltató kérelmére engedélyezi, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék megállapított és bevallott összegét a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg.

A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ MÉRTÉKÉNEK CSÖKKENTÉSE
A szociális hozzájárulási adó mértéke 2020. július 1-jétől 17,5 százalékról 15,5 százalékra fog csökken.

A szociális hozzájárulási adó évközi csökkentésével összefüggésben 2020. július 1-jei hatállyal szükséges az Szja tv-ben az összevont adóalap megállapításánál alkalmazott szabályok módosítása. Ennek megfelelően, amennyiben egy adott jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (feltételezve, hogy az költségként nem elszámolható, vagy azt nem térítik meg a magánszemély számára), úgy az Szja tv. 29. §-a szerint a megállapított jövedelem 87 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni a korábbi 85 százalék helyett. Figyelemmel arra, hogy ugyanezen szabály az adóelőleg megállapítására vonatkozó rendelkezések között is megjelenik, így 2020. július 1-jei hatállyal az Szja tv. 47. § (5) bekezdésében is módosul a 85 százalék 87 százalékra.

A szociális hozzájárulási adó évközi csökkentésével összefüggésben – szintén 2020. július 1-jei hatállyal – szükséges az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló módosítása is. Ennek megfelelően a kifizető által fizetendő ekho mértéke 15,5 százalékra csökken.

A szociális hozzájárulási adó évközi csökkentése miatt 2020. július 1-jei hatállyal emelkedik a kisadózók ellátási alapja is. Ennek megfelelően a főállású kisadózók havi ellátási alapja 50.000 forint tételes adó fizetése esetén 98.100 forintról 102.000 forintra, 75.000 forint tételes adó fizetése esetén pedig 164.000 forintról 170.000 forintra emelkedik.
Válassz olyan munkát, amit szeretsz, és sosem kell többet dolgoznod.

Válasz idézéssel
#2
Köszönjük, Marcsi!

Jó lenne, ha elfogadtatnák a "pdf"-s számlákat is, mert ez a postán küldés, aláírás, bélyegző elég értelmetlen.
Egy Google számla sem elektronikus, csak pdf-s, aztán mégis le kell könyvelnünk. Annyira visszás ez a helyzet.
Válasz idézéssel
#3
A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesülete nyílt levélben javaslatot tett a Kormány által elrendelt és várható intézkedések okán, melynek célja, hogy kormányzati intézkedéssel átmenetileg felfüggesztésre kerüljenek a könyvelési, adóbevallási, beszámolási határidők mulasztására előírt szankciók alkalmazása.

Az Egyesület nyílt levélben hívta fel a jogalkotó és a kormányzat figyelmét arra, hogy a bevezetett egészségügyi óvintézkedések súlyosan megnehezíthetik a mikro- és kisvállalkozások könyvelői, adóbevallás-, és számviteli beszámolót készítők munkavégzését is.
A fertőzéstől való – mindkét fél részérő fennálló – félelem miatt, az ügyfelekkel való személyes kapcsolattartás, és így a bizonylatok eljutása már most problémát jelent. Várhatóan akadozhat a vállalkozások közötti – nem elektronikus – bizonylatforgalom is, ami ugyancsak gondot jelenthet az adóbevallások határidőre történő beadásában, mert a bizonylatok ebből adódóan is késve jutnak el a könyvelőhöz.
Az Egyesület kérése szerint jogszabályban általános érvénnyel kerüljön kimondásra, hogy a 2020. július 31-ig határidős esetekben – amennyiben az egészségügyi vészhelyzet addig nem szűnik meg –, a vállalkozásokra a különböző jogszabályokban meghatározott adóbevallási, adatszolgáltatási, számviteli beszámoló letétbe-helyezési határidők mulasztása miatt – jóhiszemű joggyakorlás esetén – ne kerüljön sor mulasztási bírság kiszabására. Az ilyen bevallási késedelemből adódóan – amennyiben a késett bevallásban lévő adót a beadásával együtt megfizetik – késedelmi pótlék kiszabásra ne kerüljön sor, és ebben az időszakban beadott bevallások önrevíziói mentesüljenek az önrevíziós pótlék alól, továbbá ne lehessen az előbbiek miatti késedelmes fizetés esetén végrehajtást indítani, és hogy az adózói minősítés ezek miatt ne legyen megváltoztatható.
Az Egyesületnek határozott véleménye, hogy a vállalkozások ilyen formában történő támogatása révén a kormányzat jelentősen enyhítené az adózók anyagi szankcióktól való félelmét, stresszét, az egyébként is meglévő, a koronavírustól való aggódásaikat, mindemellett csökkentené a több tízezer embert (nagyrészt családos nőket) foglalkoztató könyvelői szektorra nehezedő nyomást.
Válassz olyan munkát, amit szeretsz, és sosem kell többet dolgoznod.

Válasz idézéssel
#4
Sziasztok!
Nem javítalak ki Csilla! Tökéletesen vezetted le.
Köszi Zsike! Fogják még toldozni foltozni, mert naggyon "rongyos" a rendelet.
Üdv: Klári

Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.
Válasz idézéssel
#5
Ismét bővítettek egy kicsit

2020.03.31. 
Újabb ágazatokra terjednek ki a kedvező szabályok

Március 27-étől[1] újabb ágazatokkal bővül a veszélyeztetett ágazatok köre. Az adózási könnyítések az alábbi tevékenységeket főtevékenységként végző vállalkozásokra is kiterjednek:


utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás (TEÁOR és TESZOR 79),
belvízi személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 50.30)
fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 96.04). E tevékenységet végzőre akkor terjednek ki a kedvező rendelkezések, ha a tevékenység végzője megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.


Az adózási könnyítésekről részletes ismertető a honlapon 2020. március 25-én megjelent tájékoztatóban olvasható.

[1] A 68/2020. (III. 26.) Korm. rendelet a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet módosításáról
Válasz idézéssel
#6
Ezt olvastátok? (NAV oldalán van)

"A Rendelet 1. § (10) bekezdése az ott felsorolt tevékenységeket tényleges főtevékenységként végző személyi körre vonatkozik, amit a (11) bekezdésben definiál. Eszerint a tényleges főtevékenység alatt azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott. Ez nem szükségszerűen esik egybe azzal a tevékenységgel, amely a NAV törzsadataiban főtevékenységként szerepel, tehát a kedvezmények érvényesíthetősége szempontjából a kormányrendeletben meghatározott főtevékenység releváns.

Ha a Rendelet (1)-(7) bekezdése szerinti adókedvezményeket bevallásban kell érvényesíteni, akkor egy esetleges ellenőrzéskor az adózónak kell tudnia igazolni, hogy milyen alapon érvényesítette a kedvezményeket. A NAV egy esetleges ellenőrzéskor kérhet valamilyen nyilatkozatot vagy igazolást a feltételként meghatározott bevételarány igazolásához, az Art. 77. § (1) alapján úgy kell vezetni a nyilvántartást, hogy a kedvezmény megállapítására, ellenőrzésre alkalmas legyen.

Mindezek alapján tehát már a kedvezmény igénybevételekor az adózónak rendelkeznie kell az általa igénybe vett adókedvezmény érvényesítését alátámasztó bizonylattal, és azt egy esetleges ellenőrzéskor a NAV rendelkezésére kell bocsátani."

Az én olvasatomban ez annyit tesz, hogy amint vége ennek a rendkívüli helyzetnek, nagy valószínűséggel a NAV kiemelten ellenőrizni fogja majd azokat, akik igénybe veszik a kedvezményeket. Ez még rendben is van, de...! A kedvezmény nem feltétlen a nyilvántartott főtevékenységre tekintettel vehető igénybe. Ebben az esetben 6 hónapra visszamenőleg bizonyítani szükséges a jogosultságot, ami adott esetbe a bevételek visszamenőleges szétbontását és a 30%-os arány kimutatását követeli meg. Lezárt évhez, már nem nyúlhatunk hozzá, így aki ilyen formán szeretné kihasználni a lehetőséget, a zárás előtt, a 2019-es év, utolsó negyedévét át kell dolgozni, hogy később ne legyen belőle gond. De javítsatok ki, ha rosszul kombinálok.
Üdv,
Csilla
Jobbat remélve, gyakran jót veszítünk.
Válasz idézéssel
#7
Jó hogy feltetted Marcsi! Smile
Üdv: Klári

Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.
Válasz idézéssel
#8
Marcsi! Szerintem nyugi......mivel még a nyomikat ezután fogják feltenni, abból elég sok információhoz fogunk majd jutni, valamint a könyvelő programokat is frissíteni fogják, …...a kormány rendelet jelenleg elég "szűkszavú" és hiába olvastam végig a NAV honalpját is, ott sincs sokkal több info. A napokban biztosan lesz több információ ezzel kapcsolatban.
Nekem csak az aggályos, amit ár előtte is írtam, hogy ezek a felsorolt szakmák amelyek mentességet kaptak pl KATA-ban nem minden adózási módban egyformák, mert ugyanezt a tevékenységet végző tételes egyénik, vagy cégek nem kaptak jelenleg semmilyen járulék mentességet, csak a KATA-t nem kell megfizetni.
Üdv: Mónika!
Válasz idézéssel
#9
Sad 
Kedves Fórumozó Barátaim!

Lehet,hogy rossz nevet adtam a topicnak Sad Huh 

Mónikán kívül senki nem foglalkozott ezekkel a kérdésekkel,úgy gondolom lenne miről beszélnünk még a 08 küldése előtt ki hogyan gondolja értelmezi a rendeletet.
Régebben mintha pörgősebb lett volna a csapat?

Pmarcsi
Válassz olyan munkát, amit szeretsz, és sosem kell többet dolgoznod.

Válasz idézéssel
#10
2020.03.26. [Kép: forward.png][Kép: print.png]
Gyakori kérdések és válaszok a járványhelyzet adóintézkedéseiről

Gyakori kérdések és válaszok
a járványhelyzet adóintézkedéseiről
(61/2020. (III.23.) Korm. rendelet)



A VESZÉLYEZTETETT ÁGAZAT ÉRTELMEZÉSE


1.    Milyen tevékenység tartozik a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 47/2020. (III.18.) Korm. rendelet] szerinti turisztika ágazatba? A TEÁOR-ban nincs turisztika elnevezésű ágazati besorolás, van viszont „79 Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás” (ami turisztika fogalomnak megfelelhet), ez azonban nincs felsorolva a 61/2020. (III.23.) Korm. rendeletben…

A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendeletben foglalt rendelkezések végrehajtási szabályait tartalmazza. Ebből következően a Korm. rendelet 1. § (10) bekezdésében szereplő szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55) tevékenység végzése esetén alkalmazhatók a kedvező szabályok.

2.    A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendeletben nem szerepel a taxis személyszállítási tevékenység a veszélyeztetett ágazatok között, a 61/2020. (III.23.) Korm. rendeletben viszont már megtalálható ez a tevékenység a felsorolásban. Veszélyeztetett ágazatba tartozónak minősül-e a fentiek alapján a nem katás taxis személyszállítási tevékenységet főtevékenységként folytató vállalkozás, és alkalmazhatja-e a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (1)-(7) bekezdésében foglalt kedvező szabályokat?

A 47/2020. (III.18.) Korm. rendelet 5. §-a a személyszállítási szolgáltatást végző katás vállalkozások esetében állapított meg kedvező rendelkezést. Ehhez képest részletszabályokat tartalmazó 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet a katás vállalkozásokon kívül a másfajta adózási módot alkalmazó kifizetők, egyéni vállalkozók esetében is további kedvezményeket vezetett be új intézkedésként. A Korm. rendelet 1. § (10) bekezdése alapján a taxis személyszállítási tevékenységet főtevékenységként végző nem kata-alany vállalkozás is alkalmazhatja az adó- és járulékfizetési könnyítéseket, azaz például a járulékmentességet, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alóli mentességet, a rehabilitációs hozzájárulás kedvezményét.

JÁRULÉKOK

1.    A Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése alapján a biztosított jövedelméből le kell-e vonni minden járulékot, de csupán a 4%, legfeljebb a 7 710 forint természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell az államnak befizetni, és a többi levont járulék a foglalkoztatónál marad (ami egyéb bevételként kell elszámolnia), vagy csak ezt az összeget (4%) kell levonnia, ezáltal a munkavállaló nettó bére növekszik?

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján a biztosított természetbeni egészségbiztosítási járulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerőpiaci járulékot, valamint nyugdíjjárulékot fizet, ezek az egyéni járulékok, amelyek a biztosítottat terhelik.

A munkáltató, foglalkoztató a Tbj. szabályai szerint nem köteles egyéni járulékokat fizetni, ez a kötelezettség a munkavállalót terheli.

A Tbj. 50. § (1) bekezdése szerint a foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékot, a nyugdíjjárulékot megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részére.

A Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése arra vonatkozóan tartalmaz kedvező szabályt, hogy a Tbj. általános szabályaitól eltérően kell teljesíteni a járulékfizetési kötelezettséget azáltal, hogy csak a 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7 710 forintot kell a járulékalapot képező jövedelem után megfizetni. A megfizetés, a járulékfizetés teljesítése a foglalkoztató feladata, tehát csak a 4%-ot, illetve annak a 7 710 forintot meg nem haladó összegét kell levonnia a magánszemélytől és megfizetnie. A többit viszont „nem teheti el”, mert nem őt terhelte volna, hanem a magánszemélyt, és a jogalkotói szándék szerint a rendelkezés célja a munkavállalók helyzetének javítása.

Mindezek mellett a járulék mindig valamely társadalombiztosítási ellátás fedezete, ezért a munkáltató semmiképp nem kaphatja azt meg. A munkáltatók támogatása a Korm. rendelet szerinti szociális hozzájárulási adó elengedésével valósul meg.

KIVA


1.    Minden, a Korm. rendeletben felsorolt ágazatban tevékenykedő kisvállalati adóalany munkavállalóját egyformán érintik a könnyítések, vagy szükséges-e különbséget tenni aszerint, hogy az alkalmazott a munkáltató főtevékenységének körében vagy azon kívül látja el feladatait?

A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet szerinti adó- és járulékfizetési könnyítések alkalmazásának feltétele az 1. § (10) bekezdésében foglaltak alapján az, hogy a kiva-alany vállalkozás az ott felsorolt veszélyeztetett ágazatokba tartozó tevékenységet végezze tényleges főtevékenységként. E feltétel megvalósulása esetén a kiva-alany vállalkozás a munkavállalói esetében alkalmazhatja az 1. § (7) bekezdésében meghatározott kedvezményes szabályt a kiva alapjának meghatározása során. Nem kell tehát vizsgálni, hogy a munkavállaló munkaköri leírása szerint milyen feladatot végez, és az egybeesik-e a veszélyeztetett ágazatba tartozó főtevékenységgel.

2.    A teljes személyi jellegű kifizetés mentes a kiva alól a Korm. rendelet 1. § (7) bekezdése alapján?

A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 1. § (7) bekezdése értelmében a kivás adózó, ha a (10) bekezdés szerinti tevékenységet tényleges főtevékenységként folytatja, e tevékenységével összefüggésben a 2020. március, április, május és június hónapokra a kisvállalati adó megállapításánál nem tekinti kisvállalatiadó-alapnak a személyi jellegű kifizetések összegét. A Korm. rendelet eltérő rendelkezésének hiányában a teljes személyi jellegű kifizetés mentes a kiva alól.
Válassz olyan munkát, amit szeretsz, és sosem kell többet dolgoznod.

Válasz idézéssel
#11
Most beszéltem a NAV-val,ők sem tudják még ,hogy lesz e változás a megjelent rendeletben,fogják e bővíteni a vállalkozók körét,bíznak benne ,hogy igen,figyeljük a NAV honlapját.

A járulék osztályt nem tudtam elérni,de próbálkozom,hátha hallottak a kiterjesztésről.

A bérprogikat is ezek alapján kell majd beállítani a programozóknak ők sem tudnak konkrétumot.

Osszunk meg minden infót amit hallunk látunk.

Vigyázzatok Magatokra,aki tud MARADJON OTTHON Heart

Pmarcsi
Válassz olyan munkát, amit szeretsz, és sosem kell többet dolgoznod.

Válasz idézéssel
#12
Hát akkor beszélgessünk erről: az vállalkozó amely az itt felsorolt /KATA alóli mentesülésről beszélek/ nem kata-s hanem tételes, és fizetni a járulékát, viszont ő sem tud dolgozni, azt szerintetek most csak kifelejtették.....mert nem csak kata-s-ként végzik vállalkozók ezeket a tevékenységeket …….nekem még cégem is van alkalmazottal aki villanyszereléssel /4321/ a fő tevékenysége.
Üdv: Mónika!
Válasz idézéssel
#13
A rendelet pontosítja azoknak a tevékenységeknek a körét, amelyeket folytatók adó- és járulékfizetési kedvezményekben részesülnek.
A könnyítések a következő TEÁOR és TESZOR-számmal azonosított tevékenységet tényleges főtevékenységként végzőkre – ide nem értve a költségvetési szerv kifizetőket – terjednek ki:
a) taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),
b) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),
c) vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),
d) alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
e) sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
f) szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),
g) film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),
h) konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),
i) napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
j) folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14) és
k) műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60).
Tényleges főtevékenységnek e rendelet alkalmazásában azt a  tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka származott.
Szochofizetés
Nem kell szochót fizetnie az említett tevékenységeket folytató
a) kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében,
b) egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel, és
c) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerinti társas vállalkozónak, e jogállására tekintettel.
Járulékfizetés
A járulékfizetési kötelezettséget a Tbj. szabályaitól eltérően az említett tevékenységek szerinti
a) foglalkoztatónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy,
b) egyéni vállalkozó és
c) a Tbj. szerinti társas vállalkozó
esetében úgy kell teljesíteni, hogy a járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forint összeget kell megfizetni.
A szocho-, illetve a járulékfizetési kötelezettség alóli mentesülést a 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozó kötelezettség esetében kell alkalmazni.
A járulékfizetési mentesség nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.
Szakképzési hozzájárulás
Az érintett körbe tartozóknak nem keletkezik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény szerinti szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségük 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan.
Rehabilitációs hozzájárulás
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezettek esetében a  rehabilitációs hozzájárulás mértéke az Mmtv. 23. paragrafusának (5) bekezdése szerinti hozzájárulás mértékének a kétharmada. A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett a rehabilitációs hozzájárulásra előleget nem fizet.
Kiva
Az említett meghatározott tevékenységek valamelyikét főtevékenységként folytató, kisvállalati adózást választó vállalkozásoknak e tevékenységükkel összefüggésben a 2020. március, április, május és június hónapra történő kisvállalati adókötelezettségük megállapításánál nem kell kisvállalati adóalapnak tekinteniük a személyi jellegű kifizetések összegét.
Katások
Azok a katás vállalkozások, amelyek
1. taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932),
2. fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602),
3. festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334),
4. egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690),
5. villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321),
6. fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604),
7. előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001),
8. víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322),
9. szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622),
10. épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332),
11. sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551),
12. tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391),
13. általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621),
14. padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333),
15. fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623),
16. előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002),
17. egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319),
18. fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610),
19. konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230),
20. üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520),
21. testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313),
22. egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629),
23. egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590),
24. szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR9200),
25. idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810) és
26. szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510)
tevékenységet folytatnak (a továbbiakban: mentesített tevékenységet folytatók) 2020. március, április, május és június hónapra tekintettel mentesülnek a kisadózó után a katatörvény szerinti tételes adó megfizetése alól.
Az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét.
Fontos, hogy e rendelkezést az a katatörvény hatálya alá tartozó mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozás alkalmazhatja, amely e tevékenysége tekintetében 2020. február hónapban is katás volt.
A kisadózó vállalkozás a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált Katv. szerinti adótartozását a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben – az egyes részleteket a tárgyhó 12.  napjáig – fizetheti meg. Az állami adóhatóság a 2020. március 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónapig és a részletfizetés időtartamára az adótartozásra pótlékot nem számít fel.
Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor az e bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságát elveszíti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére – a 2020. március 1-jéig terjedő időszakra felszámított késedelmi pótlékon felül – 2020. március 1-jétől késedelmi pótlékot számít fel.
Turizmusfejlesztési hozzájárulás
Annak a turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettnek, amelynek a turizmusfejlesztési hozzájárulást
a) negyedévente kell bevallania, a 2020. április 20-áig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti,
b) évente kell bevallania, a 2021. február 25-éig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti és a 2020. július 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozó turizmusfejlesztési hozzájárulást kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.
Kapcsolódó cikkeink: 
[b]Kihirdették: ezekben az ügyekben szünetelnek az adóhatósági végrehajtási eljárások
[/b]
Válassz olyan munkát, amit szeretsz, és sosem kell többet dolgoznod.

Válasz idézéssel


Fórumra ugrás:


Jelenlevő felhasználók ebben a témában: 1 Vendég