A téma értékelése:
  • 0 szavazat - átlag 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
CSED FELLEBBEZÉS MINTA
#1
Smile 
"Az úttörő ahol tud, segít és önként szolgálja a közösséget."
"Kenderice Ákos is volt gyerek..."
Válasz idézéssel
#2
Szuper vagy!
Üdv: Klári

Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.
Válasz idézéssel
#3
Kérdés:


Melyik jogviszonyból származó jövedelem figyelembevételével kell megállapítani a táppénz és a csed ellátását annak a biztosítottnak, aki

1)   2019.02.19-től 2020.01.17-ig „A” munkáltatónál közfoglalkoztatotti jogviszonyban, majd

2)   2020.01.18-tól jelenleg is ugyanannál az „A” munkáltatónál, viszont nem közfoglalkoztatotti, hanem munkajogviszonyban van/volt foglalkoztatva?

3) A keresőképtelenség/csed kezdete 2020.

A munkáltató álláspontja szerint kizárólag a 2020.01.18-tól jelenleg is fennálló munkajogviszonyban elért keresetéből kell kiszámolni a táppénz és a csed összegét.

Ehhez képest a kormányhivatal az alacsonyabb, közfoglalkoztatotti jövedelméből számolta ki mindkét ellátást.

Mivel a munkáltató és a biztosított  véleménye szerint a hivatal álláspontját és gyakorlatát a hatályos jogszabályok normaszövege nem támasztja alá, ezért az alábbi észrevételt, fellebbezést, illetve állásfoglalást kérő levelet terjesztették elő.


…..    Megyei Kormányhivatal
Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály
Dr. …… főosztályvezető és
…..  osztályvezető részére
Budapest
…… tere …..
…….
Tárgy: Jogorvoslati kérelem
 
Tisztelt Főosztályvezető Asszony!
Tisztelt Osztályvezető Asszony!
 
 
Alulírott Paula Rezovits (Mézga Gézáné) (szül: ……. anyja neve: ……, lakcím: ……., adóazonosító jel: ……, TAJ: ……), mint a …. KFT. (a továbbiakban: munkáltató) (cím:., adószám: …..)  munkavállalója a …….  osztályvezető asszony által 2020……-én kiadmányozott, ……. ügyintéző által készített ……../2020 iktatószámú CSED megállapító határozatot, mint jogilag megalapozatlant hivatkozva az Alaptörvény   XXVIII. cikkének (7) bekezdésére, amely szerint
 
mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti-
 
 
m e g f e l l e b b e z e m.
 
 
Vitatom a határozatban szereplő ellátás alapjának és napi összegének helyességét.
 
Vitatom, hogy a csecsemőgondozási díjam (a továbbiakban: CSED) kiszámítása során a hatályos jogszabályok előírásai szerint jártak el, illetve hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket helyesen értelmezték.
 
Álláspontom szerint az első fokon eljáró közigazgatási szerv a 217/1997. (XII.1.) kormányrendelet 28. § (5) bekezdésének rendelkezését tévesen értelmezte, illetve azzal ellentétes gyakorlatot folytat.
 
Sérelmezem, hogy a határozat a jogorvoslat módjára és határidejére vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, annak ellenére, hogy az ahhoz való jogot az Alaptörvény alapjogként definiálja.

A határozatban valótlanul állítják (valótlanul hivatkoznak arra), hogy a kérelmemnek teljes egészében helyt adtak, hiszen annak sem az alapja, sem az összege nem felel meg a hatályos jogszabály előírásainak, amellyel jelentős anyagi hátrányt okoztak, veszélyeztetve ezzel mind az én, mind pedig az újszülött létfenntartását.
 
Indokolás:
 
…… ügyintéző (…… Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénzellátások Osztálya) munkáltatómnak telefonon azt a tájékoztatást adta, hogy a CSED ellátásomat az ugyanezen foglalkoztatónál korábban fennálló jogviszonyom jövedelméből számították ki, amely eljárás álláspontom szerint ellentétes a hatályos jogszabályok rendelkezéseivel.
 
Tény, hogy 2020.01.18-tól jelenleg is a …. KFT-nél állok munkajogviszonyban.
 
Ugyancsak tény, hogy ezt megelőzően ugyanezen munkáltatónál voltam foglalkoztatva a 2019.02.19.-2019.02.28., valamint 2019.03.01.-2020.01.17-ig terjedő időszakban, azonban a jogviszony jellege eltért, ugyanis ebben az időszakban nem a Munka Törvénykönyve[1]hatálya alá tartozó munkajogviszonyban, hanem egy speciális jogviszonyban, közfoglalkoztatotti jogviszonyban[2]voltam foglalkoztatva.
 
Álláspontom szerint a 217/1997. (XII.1.) kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.) 28. § (5) bekezdésének rendelkezése alapján – figyelemmel arra, hogy foglalkoztatásomra nem ugyanolyan jogviszonyban került sor – a korábbi, közfoglalkoztatotti jogviszonyban elért keresetemet a jelen, munkajogviszonyban igényelt CSED ellátásom megállapításakor figyelembe venni nem lehet.
 
A hivatkozott jogszabályi rendelkezés ekként szól:
 
Vhr. 28. § (5) bek. A fennálló biztosítási jogviszony kezdőnapjának a pénzbeli ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napja minősül. Az Ebtv. 39/A. § (1) bekezdésének, 42. § (4b) bekezdésének, 42/D. § (6) bekezdésének és 48. § (8) bekezdésének alkalmazásánál a fennálló biztosítási jogviszony kezdő napja nem változik, ha az ellátásra jogosult a biztosítási jogviszony megszűnését követő harminc napon belül ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanolyan jogviszony alapján ismét biztosítottá válik.
 
Tekintettel arra, hogy a jogszabályban előírt feltétel nem áll fenn, hiszen a jogviszony jellege változott, ezért álláspontom szerint, jelen esetben ezen rendelkezés nem alkalmazható, ellátásaimat (táppénz, CSED, GYED) kizárólag a jelen munkajogviszonyban elért keresetem alapján kellett volna kiszámolni/megállapítani.
 
Ezt munkáltatóm telefonon jelezte a fent nevezett ügyintézőn túl …… revizor (…… Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénzellátások Osztálya) felé is, aki azt a tájékoztatást adta, hogy mivel a jelen esetben felmerülő mindkét jogviszony (munkajogviszony és közfoglalkoztatotti jogviszony) az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontjába tartozik, így ugyanolyan jogviszonynak minősül, amely állítással szintén nem értek egyet.
 
Álláspontom szerint a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt jogviszonyok különböző jogviszonyok, hiszen mindegyikről külön törvény rendelkezik, mindegyik speciális jogviszony.
 
 
Álláspontom szerint, ha a jogalkotó szándéka az lett volna, hogy a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak egy tekintet alá essenek, akkor Vhr. 28. § (5) bekezdése így lenne kodifikálva, azaz abban ez lenne leírva.  Ilyen rendelkezést azonban sem a Vhr. ezen, sem más szakasza nem tartalmaz, ezért véleményem szerint a szakosztály álláspontja jogilag megalapozatlan.
 
Tekintettel arra, hogy a Tbj. 5. § nem a jogviszonyokat hivatott csoportosítani, hanem a biztosítottakat sorolja fel (taxatív felsorolás), ezért álláspontom szerint a hivatal gyakorlata nem csak hogy aggályos, de jogszabályellenes is.
 
A Vhr. 28. § (5) bekezdésében ugyanis nincs olyan utalás, amely szerint a jogviszonyokat a Tbj. 5. § (1) bekezdés alpontjai szerint kell megkülönböztetni, azaz a hivatal felhatalmazás nélkül, számára kedvező, de a biztosítottak számára kedvezőtlen módon, jogellenesen, kiterjesztőleg értelmezi a Vhr. és a Tbj. fenti rendelkezéseit, amely gyakorlattal nem értek egyet.
 
Véleményem szerint a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontjában nevesített jogviszonyok, azaz az Mt. szerinti munkajogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, a politikai szolgálati jogviszony, az ügyészségi szolgálati jogviszony, nevelőszülői jogviszony, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, közfoglalkoztatási jogviszony stb. különböző jogviszonyok, amelyből következik, hogy az első fokon eljáró hatóság álláspontját a hatályos jogszabályok nem támasztják alá.
 
Jogilag nonszensz, és nyilvánvalóan téves egy ügyészségi szolgálati és egy nevelőszülői jogviszonyt ugyanolyan jogviszonynak minősíteni csak azért, mert azok mindegyike a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontjában egymás után vannak felsorolva.
 
Ugyancsak nonszensz és nyilvánvalóan téves egy kormányzati szolgálati jogviszonyt és egy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony ugyanolyan jogviszonynak minősíteni csak azért, mert azok mindegyike a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontjában egymás után vannak felsorolva.
 
Fenti analógia alapján ugyancsak nonszensz és nyilvánvalóan téves egy közfoglalkoztatotti jogviszonyt és egy munkajogviszonyt ugyanolyan jogviszonynak minősíteni csak azért, mert azok mindegyike a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontjában egymás után vannak felsorolva arról nem is beszélve, hogy mindegyikről külön törvény rendelkezik.
 
Összegezve:
 
Álláspontom szerint ….. Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénzellátások Osztályának jogértelmezése és gyakorlata nem csak aggályos, de jogszabályellenes is, ezért kérem, hogy az első fokon eljáró hatóság határozatát felülvizsgálni, részemre az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokat (táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a hatályos jogszabály előírásainak megfelelően, a jelen munkajogviszonyban elért keresetem alapján megállapítani és az engem megillető különbözetet is kiutalni/kiutaltatni szíveskedjen.
 
 
Megértésüket és segítségüket köszönve várom mielőbbi érdemi válaszukat.
 
Budapest, 2020……..
 
Tisztelettel:
                                                                            biztosított



[1]2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről
[2]2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról
"Kenderice Ákos is volt gyerek..."
Válasz idézéssel


Fórumra ugrás:


Jelenlevő felhasználók ebben a témában: 1 Vendég