A téma értékelése:
  • 0 szavazat - átlag 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
MINTA ÁLLÁSFOGLALÁS KÉRÉSHEZ TÁPPÉNZ CSED ALAP...
#1
Köszönjük szépen!
Üdv: Klári

Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.
Válasz idézéssel
#2
Kérdés:


Melyik jogviszonyból származó jövedelem figyelembevételével kell megállapítani a táppénz és a csed ellátását annak a biztosítottnak, aki

1)   2019.02.19-től 2020.01.17-ig „A” munkáltatónál közfoglalkoztatotti jogviszonyban, majd

2)   2020.01.18-tól jelenleg is ugyanannál az „A” munkáltatónál, viszont nem közfoglalkoztatotti, hanem munkajogviszonyban van/volt foglalkoztatva?

3) A keresőképtelenség/csed kezdete 2020.

A munkáltató álláspontja szerint kizárólag a 2020.01.18-tól jelenleg is fennálló munkajogviszonyban elért keresetéből kell kiszámolni a táppénz és a csed összegét.

Ehhez képest a kormányhivatal az alacsonyabb, közfoglalkoztatotti jövedelméből számolta ki mindkét ellátást.

Mivel a munkáltató és a biztosított  véleménye szerint a hivatal álláspontját és gyakorlatát a hatályos jogszabályok normaszövege nem támasztja alá, ezért az alábbi állásfoglalást kérő levelet terjesztették elő.

[b]Magyar Államkincstár
[/b]

Egészségbiztosítási Főosztály

Dr. .......... főosztályvezető részére

Budapest

Hold utca 4.

1054

E-mail: elnok@allamkincstar.gov.hu

Tárgy: Állásfoglalás kérése

 

 

 

Tisztelt Főosztályvezető Asszony!

 

 

Alulírott XY, mint a …….. (a továbbiakban: munkáltató) (cím:……., adószám: ………) ügyvezetője azzal kéréssel fordulok Önhöz, hogy a munkáltatónál munkajogviszonyban álló Paula Rezovits (Mézga Gézáné) (szül: Budapest, ……... anyja neve: ……., lakcím: ……..., adóazonosító jel: ……………, TAJ: ………) 2020. ……-jén induló keresőképtelenségével összefüggésben a táppénz alapjának, illetve összegének megállapításával kapcsolatban

 

á l l á s f o g l a l á s t

 

szíveskedjen adni.



Indokolás:

 

Nevezett munkavállalónk táppénz igényét elbíráló ……….. ügyintéző (….. Megyei Kormányhivatal) telefonon azt a tájékoztatást adta részemre, hogy a munkavállaló táppénzét az ugyanezen foglalkoztatónál (munkáltatónál) korábban fennálló jogviszonyának jövedelméből számították ki, amely eljárás álláspontom szerint ellentétes a hatályos jogszabályok rendelkezéseivel.

 

Tény, hogy  nevezett 2020.01.18-tól jelenleg is a munkáltatónál áll munkajogviszonyban.

 

Ugyancsak tény, hogy nevezett ezt megelőzően ugyanezen munkáltatónál volt foglalkoztatva a 2019.02.19.-2019.02.28., valamint 2019.03.01.-2020.01.17-ig terjedő időszakban, azonban a jogviszony jellege eltért, ugyanis ebben az időszakban nem a Munka Törvénykönyve[1]hatálya alá tartozó munkajogviszonyban, hanem egy speciális jogviszonyban, közfoglalkoztatotti jogviszonyban[2]volt foglalkoztatva.

 

Álláspontom szerint a 217/1997. (XII.1.) kormányrendelet 28. § (5) bekezdésének rendelkezése alapján – figyelemmel arra, hogy foglalkoztatására nem ugyanolyan jogviszonyban került sor – a korábbi, közfoglalkoztatotti jogviszonyban elért keresetét a jelen, munkajogviszonyban igényelt táppénze megállapításakor figyelembe venni nem lehet.

 

 

A hivatkozott jogszabályi rendelkezés ekként szól:

 

Vhr. 28. § (5) bek. A fennálló biztosítási jogviszony kezdőnapjának a pénzbeli ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napja minősül. Az Ebtv. 39/A. § (1) bekezdésének, 42. § (4b) bekezdésének, 42/D. § (6) bekezdésének és 48. § (8) bekezdésének alkalmazásánál a fennálló biztosítási jogviszony kezdő napja nem változik, ha az ellátásra jogosult a biztosítási jogviszony megszűnését követő harminc napon belül ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanolyan jogviszony alapján ismét biztosítottá válik.

 

Tekintettel arra, hogy a jogszabályban előírt feltétel nem áll fenn, hiszen a jogviszony jellege változott, ezért álláspontom szerint jelen esetben ezen rendelkezés nem alkalmazható, ellátásait (táppénz, CSED, GYED) kizárólag a jelen munkajogviszonyban elért keresete alapján lehet kiszámolni/megállapítani.

 

Ezen észrevételemet telefonon jeleztem a fent nevezett ügyintézőn túl …… revizor (….. Megyei Kormányhivatal) felé is, aki azt a tájékoztatást adta részemre, hogy mivel a jelen esetben felmerülő mindkét jogviszony (munkajogviszony és közfoglalkoztatotti jogviszony) az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) bekezdés a) pontjába tartozik, így ugyanolyan jogviszonynak minősül, amellyel állítással szintén nem értek egyet.

 

Álláspontom szerint a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt jogviszonyok különböző jogviszonyok, hiszen mindegyikről külön törvény rendelkezik.

 

Álláspontom szerint, ha a jogalkotó szándéka az lett volna, hogy a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak egy tekintet alá essenek, akkor Vhr. 28. § (5) bekezdése így lenne kodifikálva, azaz abban ez lenne leírva.  Ilyen rendelkezést azonban sem a Vhr. ezen, sem más szakasza nem tartalmaz, ezért véleményem szerint a szakosztály álláspontja jogilag megalapozatlan.

 

Megjegyzem, hogy a Tbj. 5. § nem a jogviszonyokat hivatott csoportosítani, hanem a biztosítottakat sorolja fel.

 

Véleményem szerint a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontjában nevesített Mt. szerinti munkajogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, a politikai szolgálati jogviszony, az ügyészségi szolgálati jogviszony, nevelőszülői jogviszony, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, közfoglalkoztatási jogviszony stb. különböző jogviszonyok, amelyből következik, hogy ………….. igényelbíráló és …………. revizor álláspontját a hatályos jogszabályok nem támasztják alá.

 

 

Tekintettel arra, hogy a táppénz ellátás megállapítása nem alakszerű határozattal történik, és így a jogorvoslathoz való jog sem biztosított, illetve mivel a hivatal és munkáltató álláspontja (jogértelmezése) eltér, valamint mivel a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, illetve mivel  a nemzetgazdasági miniszter 28/2017. (X. 31.) NGM utasításának (MÁK SZMSZ) 46. § (2) bek. 10. értelmében a Magyar Államkincstár az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatosan tájékoztatja a biztosítottakat, valamint segítséget nyújt az igény
érvényesítéséhez, lakossági megkeresés alapján szakmai tájékoztatást nyújt kérem, hogy tájékoztatni szíveskedjen arról, hogy a ….. Megyei Kormányhivatal illetékes szakosztályának jogértelmezése és gyakorlata megfelel-e a hatályos jogszabály rendelkezéseinek, illetve a jogalkotói szándéknak.

 

Amennyiben nem, úgy kérem, hogy felügyeleti ellenőrzés keretében a szükséges intézkedéseket megtenni, a dolgozót megillető különbözetet munkavállalónk számára kiutaltatni szíveskedjen.

 

Megértésüket és segítségüket köszönve várom mielőbbi érdemi válaszukat.

 

 

Budapest, 2020…………

 

Tisztelettel:

………………………………

  ügyvezető

 

 



További jogszabályi hivatkozások:

   

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény XXV. cikk. (1) bekezdés

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal, vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

 

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény értelmében:

 

2. § (2) A hatóság a hatásköre gyakorlása során

a) a szakszerűség, az egyszerűség, az ügyféllel való együttműködés és a jóhiszeműség követelményeinek megfelelően,

b) a törvény előtti egyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményét megtartva, indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül,

c) a jogszabályban meghatározott határidőn belül, észszerű időben

jár el.

 

 

5. § [Az ügyfélre vonatkozó alapelvek]

(1) Az ügyfél az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tehet.

 

121. § [A felügyeleti eljárás általános szabályai]

(1) A felügyeleti szerv hivatalból megvizsgálhatja az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését, és ennek alapján

a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására, illetve

b) gyakorolja a (2) bekezdésben szabályozott felügyeleti jogkört.

 

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

 

61. § (7) Ha a kérelem elbírálása után megállapítást nyer, hogy a kérelmet jogszabálysértő módon elutasították, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, a jogszabálysértés felfedésétől visszafelé számított öt éven belül járó összeget és az utána járó – az Art.-ban meghatározott – késedelmi pótlékot utólag ki kell fizetni.

 

76. § A társadalombiztosítási kifizetőhelynek az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleset üzemiségének elbírálásával, valamint a baleseti táppénzzel kapcsolatban hozott döntése ellen fellebbezésnek van helye.

 

5/C § c) E törvény alkalmazásában az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai: a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz;





[1]2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről
[2]2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról
"Kenderice Ákos is volt gyerek..."
Válasz idézéssel


Fórumra ugrás:


Jelenlevő felhasználók ebben a témában: 1 Vendég