A téma értékelése:
  • 0 szavazat - átlag 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
KERESŐKÉPTELENSÉG, TÁPPÉNZ JOGOSULTSÁG JÁRVÁNY ESETÉN
#1
KERESŐKÉPTELENSÉG, TÁPPÉNZ JOGOSULTSÁG JÁRVÁNY ESETÉN


-      Keresőképtelen állományba veheti-e azt a személyt a háziorvos, aki a járványhelyzet miatt a munkahelyén megjelenni nem tud?

-      Kaphat-e táppénz ellátást az, aki a járványhelyzet miatt munkahelyén megjelenni nem tud?

-      Ha igen milyen mértékben?

-      Van-e betegszabadság?

-      Kell-e fizetni táppénz 1/3-ot?

-      Mi a helyzet akkor, ha nem eltiltás, hanem saját betegség miatt nem tud munkát végezni a biztosított?

-      Mi helyes eljárás akkor, ha az ápoló/gondozó személyzet a munkavégzés során fertőződik meg?

Válaszok:

I.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 47. szakasza határozza meg azt, hogy ki minősül keresőképtelennek.

Az Ebtv. 44. § értelmében keresőképtelen –többek között– az,
 
1)   akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy
 
2)   akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá
 
3)   aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.
 
Akinél tehát a fenti feltételek fennállnak, az jogilag keresőképtelennek minősül, azaz ha elmegy a háziorvosához és bemutatja az eltiltásról, elkülönítésről, zárlatról szóló határozatot (igazolást) azt a háziorvos úgynevezett 7-es betegségi kóddal keresőképtelen állományba veheti, és ha az egyéb feltételek is fennállnak (van munkaviszonya stb.) jogosult táppénzre.

7-es betegségi kód esetén a dolgozó az első naptól jogosult táppénzre (azaz betegszabadság nem illeti meg), az igényjog függ az előzetes biztosítási időtől, illetve a munkáltatónak nem kell táppénz 1/3 hozzájárulást fizetni.
 
A táppénz mértéke viszont 50, vagy 60 % lesz, azaz nem jogosult 100%-os mértékű táppénzre.


II.
 
Más, a helyzet akkor, ha a biztosított nem eltiltás miatt, hanem azért válik keresőképtelenné, mert a munkáját a saját betegsége miatt nem tudja ellátni. Ekkor az orvos 8-as betegségi kóddal veszi/veheti fel keresőképtelen állományba, és az általános szabályok szerint jogosult táppénzre. (Van betegszabadság és táppénz egyharmad, az igényjog függ az előzetes biztosítási időtől, a táppénz mértéke 50, vagy 60 % lesz stb.)
 
III.

Megint más a helyzet akkor, ha a fertőzést a munkavállaló (orvos, ápoló, gondozó, takarító stb.) a munkája végzése során kapja el. (Pl. a takarítószemélyzet hepatitissel fertőződik, miközben a hepatitises beteg ágyneműjét kezeli (azaz lehúzza, szállítja, kimossa…)

Ebben az esetben a keresőképtelenség akár 100%-os táppénzre jogosító foglalkozási megbetegedésnek is minősülhet, azonban ehhez ekként kell eljárni:

A foglalkozási megbetegedés gyanúját a betegnek a házi/kezelő orvosa felé kell jelezni, aki az előírt formanyomtatványon (a lent hivatkozott NM. rendelet 2. számú melléklete) a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál, mint munkavédelmi hatóságnál kezdeményezi a kivizsgálást.

Amennyiben a behatást foglalkozási megbetegedésként elismerik, úgy írásban, a lent hivatkozott NM. rendelet 6. számú melléklete szerinti nyomtatványon értesítik a táppénz folyósító szervet, amely szerv azt társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetté köteles nyilvánítani. 

Fontos hogy köteles, tehát a tb. szervnek (egészségbiztosító, munkahelyi TB kifizetőhely, Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Iroda stb.) nincs mérlegelési lehetősége.

Ezt követően lehet feltüntetni az orvosi igazolásokon 2-es betegségi kódot.
 
A dolgozót ilyen esetben betegszabadság nem illeti meg, azaz az első naptól jogosult táppénzre, illetve a munkáltatónak sem kell táppénz 1/3 hozzájárulást fizetni.
 
A táppénz mértéke pedig 100% lesz.
 
Foglalkozási megbetegedés esetén 100%-os táppénzre az előzetes biztosítási időtől függetlenül akár egy évig is jogosult lehet a biztosított.)
 
A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet rendelkezik.

Lásd még a MÁK honlapján elérhető OEP kifizetőhelyi tájékoztató 7.1.2. fejezetét (215-216 oldal).
 
"Kenderice Ákos is volt gyerek..."
Válasz idézéssel


Fórumra ugrás:


Jelenlevő felhasználók ebben a témában: 1 Vendég