A téma értékelése:
  • 0 szavazat - átlag 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
Rehabilitációs hozzájárulás
#76
Sziasztok!
Teljesen más téma, de itt látom legjobbnak megkérdezni.
A rehab. hozzájárulás számitásánál a 2009 vagy a 2010 évi létszámot kell alapul venni?
Mi van akkor ha egy cégnek 2009-ben még volt 45 alkalmazottja, de 2010-ben mivel bevétele gyakorlatilag alig várható már csak 5 főt foglalkoztat, ha neki még az előző évi létszám alapján kell fizetni akkor gyakorlatilag teljes anyagi csődbe kerül.
Válasz idézéssel
#77
Zsuzsa!
Köszönöm a segítséged.
Üdv
Liona
Válasz idézéssel
#78
Liila. Eleinte nekem is volt, hogy nem kaptam meg a választ, mikor újból kértem másik emil címre, akkor megírták, hogy már rég elküldték, de küldik mégegyszer. A SPAM szűrőm van állítólag túlbiztosítva, letiltja az APEH-ot is. Azóta az APEH kérdés feleletre nem az internetszolgáltatómtól kapott emil címet használom, hanem a freemaili, illetve citromailt. Mindenkérdésemre megérkezik a válasz.
Ha a puszik esõcseppek, egy tengert küldök, Ha az ölelés falevél, egy erdõt küldök Nektek.
Válasz idézéssel
#79
Szia Liona
Erre gondolsz? <!-- m --><a class="postlink" href="http://www.apeh.hu/adoinfo/egyebkot/rehab_hozzaj_megvalt.html">http://www.apeh.hu/adoinfo/egyebkot/reh ... gvalt.html</a><!-- m -->
Vagy erre: <!-- l --><a class="postlink-local" href="http://aktaforum.hu/forum/viewtopic.php?f=32&t=3548">viewtopic.php?f=32&t=3548</a><!-- l -->
Üdv.: Zsuzsa
Válasz idézéssel
#80
Mivel új vagyok , legyetek szívesek megmondani, hogy hol találom meg a dokumentumokat? Az APEH állásfoglalása érdekelne.
Köszönöm.
Liona
Válasz idézéssel
#81
Naná, hogy értem, csak meg akartalak vígasztalni, hogy egy kicsit se vedd magadra, amiért nem kaptál választ. Smile
Üdv.: Anita
"Örökké nem eshet"
Válasz idézéssel
#82
Én sem így gondoltam, csak egy kicsit rosszul fogalmaztam. Előfordul velem az ilyen mostanság. De azért érted, hogy mit akartam írni, s ez a lényeg!
Erika
Válasz idézéssel
#83
Tényleg nagyon jó, hogy végre van egy állásfoglalás. Erika, szerintem arról nem a te ügyességed vagy ügyetlenséged tehet, hogy nem válaszoltak, hanem az APEH ügyetlensége.
Üdv.: Anita
"Örökké nem eshet"
Válasz idézéssel
#84
Sziasztok!

Új belépő vagyok és üdvözlök mindenkit.
Segitsetek legyetek szivesek.
A rehabilitációs hozzájárulás csökkentéséhez be lehet számitani a
rokkant nyugdijban részesülőket?
Több fórumon irják, hogy az rokkant ny-ban, baleseti rokkant ny-ban levőkre
nem vehető figyelembe.
Válasz idézéssel
#85
Köszi Kávé!

Ez az állásfoglalás már nagyon kellett, most már minden kérdésre választ kaptunk. Tehát 1 tizedesre kell kerekíteni, ami erre az évre igazán nem lett volna mindegy. De azért te nagyon ügyes vagy, azt meg kell,hogy mondjam. 11-én beküldted és már választ is kaptál. Nekem van olyan levelem, amit már kétszer beküldtem és egy darab választ sem kaptam. Pedig visszaigazolásom jött, hogy a levél beérkezett hozzájuk.
Erika
Válasz idézéssel
#86
Sziasztok!
Kértem egy állásfoglalást az adóhatóságtól. A jogszabály szövegekben nem lehet arra vonatkozóan előírást találni,hogy a megváltozott munkaképességűnek tekinthető munkavállalót a létszám számításnál korlátozottan kell beszámítani abban az esetben, ha rokkant nyugdíjban vagy szoc.járadékban részesül, illetve ha nem napi 8 órában van foglalkoztatva, miközben van olyan honlap, ahol ezt olvashattuk.
Közben 2009. dec.15-től megváltozott az átlag stat.létszám számítás kerekítési szabálya is, "a folyamatban lévő számításoknál" figyelembe kell venni, mondja a jogszabály.

2009-ben a stat.létszám számítás kerekítési szabályaira, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalóként figyelembe vehető munkavállaló létszám számítási szabályokra vonatkozóan az adóhatóságnak feltett kérdést és az adott választ felteszem a dokumentumok közé.
Zs.
Válasz idézéssel
#87
Szia Andrea !

Igen arról beszélünk. Az ilyen foglalkoztatottat nem lehet 1 főnek tekinteni.


Üdv.
Azért ne feljetsd el, hogy az Életben vannak csodálatos dolgok is !

Kicsi
Válasz idézéssel
#88
"A csökkent munkaképességű foglalkoztatottak létszámának számításakor a rokkantnyugdíjban illetve szociális járadékban részesülőket a teljes munkaidőhöz való foglalkoztatás arányában lehet csak figyelembe venni (pl. 4 órában foglalkoztatott rokkantnyugdíjas csak 0,5 főként vehető számításba)."

Átlagos statisztikai állományi létszám számolásról beszélünk?

Nem értem.......SEGÍTSÉG!
Válasz idézéssel
#89
"41/A.§ (4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában létszámon a tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni."
1991. évi IV. törvény
Nyugalom! A világmindenség azt sem tudja, hogy létezel.
Válasz idézéssel
#90
Csak azért lenne jó konkrétan tudni, mert a 2009-es évre még csak 53.000 Ft-nyi a különbség, ha nem 2-vel szorzok, hanem 1,7-el, de 2010-ben ez a különbség már majdnem 300.000 Ft. Ez már azért nagy összeg.
Én még nem olvastam a 2010-re vonatkozó törvényt, abban tényleg benne van, hogy 1 tizedesre kell kerekíteni? Akkor nem értem, hogy az Adónavigátorosok honnan vették az egész főt?
Erika
Válasz idézéssel
#91
Lilla!
Én is 2009-ben tértem át az 1 tizedes jegyre történő kerekítésre.

"A kerekítési szabályokat tekintve, már 2008. január 01-től hatályon kívül helyezték azokat a törvényeket, rendeleteket, amelyek alapján a rehabilitációs hozzájárulás számításánál mind a statisztikai átlaglétszámot, mind a kötelező foglalkoztatási szintet egy tizedesjegyre kellett kerekíteni." ???

A hivatkozott változásokat nem találtam meg és 2010-től a tv is tartalmazza az 1 tizedes kerekítést.
Ebből következően nem fogom újra átszámolni és egészre kerekíteni!
Vegyék érte a fejemet!
Nyugalom! A világmindenség azt sem tudja, hogy létezel.
Válasz idézéssel
#92
monik Írta:A kerekítésben volt valami változás?
Mert ezt nem értem:

"Az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt a munkaidő hosszától függetlenül, egy-egy egész főnek kell tekinteni.

A kötelező foglalkoztatási szint számításánál (az 5% megállapításánál) a kerekítéskor az általános szabályok az irányadók, a kerekítés 4-ig lefelé, 5-től felfelé történik (pl. 20,2 fő = 20 fő). A létszámadatokat tehát egész számban kell megadni.

Azaz mind a kötelező foglalkoztatási szintet, mind a statisztikai létszámot is egész számban kell megadni."

forrás: ADÓNAVIGÁTOR.HU

Most már teljesen megkeveredtem. Én eddig csináltam így, majd amikor ezt megbeszéltük, meg felhívtam az Apeh-ot, azt mondták, hogy 1 tizedesre kell kerekíteni a stat létszámot és a hiányzó létszámot is, ezt szépen át is számoltam 2009-ben, majd most azt mondjátok, hogy mégis egész főre kell számolni? Most akkor végül is melyik a jó módszer? Hogyan csináljátok?
Erika
Válasz idézéssel
#93
Sziasztok!


"Az átlagos statisztikai állományi létszám fogalmáról, tartalmáról, számításának módjáról az Útmutató a munkaügyi statisztikák kiöltéséhez c. KSH Útmutató I.5. pontja rendelkezik úgy, hogy ha eltérő utasítás nincs, az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt a munkaidő hosszától függetlenül, egy-egy egész főnek kell tekinteni.. (elérhető a KSH honlapján az Adatgyűjtésekhez közzétett letölthető útmutatók közt.)"

Tehát a létszámnál nálunk 36 főt veszek, mely 5%-a 1,8=2 fő...... és adott egy 8 órában dolgozó 100%-os megváltozott munkaképességű személy és egy 4 órás 50%-ban megváltozott munkaképességű személy, az akkor most 2 főnek számít? Vagy inkább 6 órában vegyük fel az illetőt, akkor bele számít és 2 fő lesz????

Nem értem! Köszi előre is!
Válasz idézéssel
#94
SZINTÉN IBOLY figyelmébe ajánlom:
Drasztikusan megnő 2010-évre a rehabilitációs hozzájárulás mértékeA 2009.07.08-án megjelent adótörvény módosítások között szerepel a rehabilitációs hozzájárulás mértékének módosítása is, mely szerint 2010.01.01-től drasztikusan megnövekszik a hozzájárulási kötelezettség mértéke, a jelenlegi 177.600,- Ft/fő/év-ről 964.500 Ft/fő/év-re.

A drasztikus emelésre tekintettel ajánlatos a 20 főtől több alkalmazottat foglalkoztató, illetve a közeljövőben foglalkoztatni szándékozó gazdálkodóknak a változásra való időben történő felkészülést oly módon, hogy a fizetési kötelezettséget minimalizálja, illetve elkerülje az alábbiak szerint:

A fizetési kötelezettség akkor merül fel, ha 20 fő munkavállaló között nincs legalább egy fő megváltozott munkaképességű (40%-os vagy attól nagyobb mértékben csökkent) munkavállaló. Ezt az úgynevezett 5%-os kötelező foglalkoztatási szint szabályozza.

A csökkent munkaképességű foglalkoztatottak létszámának számításakor a rokkantnyugdíjban illetve szociális járadékban részesülőket a teljes munkaidőhöz való foglalkoztatás arányában lehet csak figyelembe venni (pl. 4 órában foglalkoztatott rokkantnyugdíjas csak 0,5 főként vehető számításba).

Tapasztalataink szerint a munkáltatók sok esetben nem bírnak információval arról, hogy az általuk foglalkoztatott munkavállalónak van a csökkent munkaképességről orvosi igazolása (nem merik bevallani, félnek, hogy emiatt hátrányt szenvednek, stb.), ezért érdemes a munkavállalók közt felmérni, hogy nem rendelkezik-e valaki a csökkent munkaképességet igazoló dokumentumokkal.

Ezen túlmenően ajánlatos felmérni azokat a munkavállalókat is, akiknél a csökkent munkaképesség esetleg megállapítható, s kezdeményezni náluk – mint munkáltató – az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnél (ORSZI) történő vizsgálatukat.
Az esetleges újabb munkaerő felvételnél is indokolt e tényezőnek a vizsgálata.

Fontos!

Az alkalmi munkavállalói foglalkoztatás amennyiben havonta 1-5. napig tart, nem számít bele a statisztikai átlagos állományi létszámba, amennyiben azonban a foglalkoztatás havi szinten az 5 napot meghaladja, abban az esetben az alkalmi munkavállalói létszám is beletartozik az első naptól a statisztikai átlagos állományi létszámba.
Válasz idézéssel
#95
Az előző hozzászólásomat legfőképpen Iboly kérdésére válaszként gondoltam!
Válasz idézéssel
#96
Kedves Babuka!

Köszönjük, hogy ide tetted ezt az anyagot. ( Abevallás ideéig itt hagyom) DE! Mi a kérdésed a témával kapcsolatban?
Üdv: Klári

Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.
Válasz idézéssel
#97
Mit kell tudni a rehabilitációs hozzájárulásról?


Kinek kell fizetnie és mennyit?

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 41/A. § alapján, a munkaadó-a nemzetgazdaság valamennyi szektorában - a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint).

Fontos! Több mint 10 éve adott az a lehetőség, hogy megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával (kvóta teljesítése) ki lehet váltani a rehabilitációs hozzájárulást. A rehabilitációs hozzájárulás összege az 5 %-ból hiányzó létszámtól függ.

A rehabilitációs hozzájárulás összege 2009.december 31-ig megegyezik a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset 8 %-ával, a továbbiakban összegét az éves költségvetési törvény határozza meg.

Ennek összege:
2008-ban 164 400 Ft/fő/év (Munkaügyi Közlöny, 2007/9),
2009-ben 177 600 Ft/fő/év (Magyar Közlöny Hivatalos Értesítője, 37. szám).

Figyelem!
2010. január 1-től 964 500 Ft/év
(Beiktatta: 2009. évi LXXVII tv 129.§, továbbiakban: Flt 41/A § (5) bekezdés)

A munkaadó létszámának megállapítása során a közhasznú munkavégzés, a közcélú munkavégzés, valamint a közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalókat, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya tartozó munkavállalókat, és azokat a munkavállalókat, akiknek foglalkoztatása az Mt. 106. §-a szerinti kirendelés, az Mt. 150. §-ának (1) bekezdése alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés, továbbá az Mt. 193/C. §-ának a) pontjában meghatározott munkaerő-kölcsönzés keretében történik, figyelmen kívül kell hagyni.

Ki számít megváltozott munkaképességűnek a kvóta teljesítése szempontjából? Mi határozza meg?

A kötelezettség tartalmát (a hozzájárulás fizetés alól mentesítésre jogot adó személyi kört) az Flt. 58.§ (5) bek. m) pont szerint külön jogszabály határozza meg.

Ez a külön jogszabály 2007. június 30-ig a 8/1983. (VI. 27.) EüM.-PM együttes rendelet volt, a tartalom a 28. §-ban meghatározott, a dotációval támogatható megváltozott munkaképességű személyi körrel egyezett meg. Ez volt irányadó 2008. március 2-ig.
2008. március 3-tól a 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 2. § új (2) bekezdése szerint az akkreditáció során figyelembe vehető személyekkel megegyező személyi kör került figyelembe vételre.

2009. január 1-től a foglalkoztatási kötelezettség tartalma megegyezik azzal a személyi körrel, akinek a foglalkoztatását a 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdés e) pontja alapján egyéb feltételek fennállása esetén támogatásban is lehetne részesíteni (ej)-ek) pontok alapján meghatározott feltételek esetén maximum egyszer 3 évig)
Ugyanezen kormányrendelet 2. § (2) bekezdése rendelkezik úgy, hogy 2009. január 1-től az Flt. 58. § (5) bek. m) pont szerinti külön jogszabály: a 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet.

A foglalkoztatási kötelezettség szempontjából megváltozott munkaképességű munkavállaló: az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje a napi négy órát eléri, ha

ea) a munkaképesség-csökkenés - az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, illetőleg 2001. január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 50-66 százalékos mértékű, illetőleg az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 40-49 százalékos mértékű, vagy

eb) a munkaképesség-csökkenés - az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, illetőleg 2001. január l-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 67-100 százalékos mértékű, vagy

ec) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy

ed) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban az ORSZI szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, vagy

ee) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagy

ef) az Ftv. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül,

eg) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy

eh) siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri, vagy meghaladja, vagy

ei) a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, vagy


ej) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható, vagy

ek) az ea)-ej) pontokban meghatározott mértékű munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetőleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az OOSZI, vagy az ORSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább

Hogyan igazolható a foglalkoztatási kötelezettség teljesítése?

A foglalkoztatási kötelezettségbe történő beszámításra egyaránt addig van lehetőség, amíg adott egészségkárosodást igazoló szakvélemény érvényes.
A megváltozott munkaképességű munkavállaló egészségkárosodására vonatkozó adatokat is tartalmazó igazoló nyilvántartást a munkaadó az 1991.évi IV. törvény 57/A. § (10) bekezdésében meghatározottak szerint köteles vezetni.

Lehet-e a foglalkoztatási kötelezettséget támogatott munkavállaló foglalkoztatásával teljesíteni?

A 177/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet alapján költségvetési bértámogatás a munkáltató számára csak akkor nyújtható -egyéb feltételek fennállása esetén-, ha az Flt. 41/A. § (1)-(2) bekezdésében foglalt kötelező foglalkoztatási szintet (továbbiakban: rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettség) teljesíti.

A feltételt nemcsak a támogatás megállapításakor, hanem annak folyósítása során is figyelemmel kell kísérni. A 177/2005. kormányrendelet 4. §.(2) bekezdése értelmében a naptári negyedév első hónapjától kezdődően ugyanis fel kell függeszteni a támogatás folyósítását, ha a munkáltatónak a rehabilitációs hozzájárulás előző negyedévi elszámolása során befizetési kötelezettsége keletkezett.
A támogatás ismételten abban az esetben folyósítható, ha a munkáltató rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettségét egy naptári negyedéven keresztül ismét teljesíti.
(2010. januártól várhatóan a foglalkoztatási kötelezettségbe beszámított munkavállalók foglalkoztatásához a kvóta teljesítését meghaladó létszám foglalkoztatása esetén sem nyújtható a 177/2005. (IX.2.) Korm. rendelet alapján támogatás.)

Annak azonban nincs akadálya, hogy a foglalkoztatási kötelezettséget a munkáltató álláskereső, inaktív, a feltételeknek megfelelő megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával teljesítse, és beilleszkedésük elősegítésére az illető munkaerő-piaci helyzete függvényében az Flt., a 2004. évi CXXIII. törvény (a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról), illetve a 2005. évi CLXXX. törvény (a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről) alapján ehhez támogatásban, járulékkedvezményben részesüljön.



Hogyan kell megállapítani és megfizetni a rehabilitációs hozzájárulást? (Flt 42/A§)

A kvóta teljesítése, illetve a hiányzó létszám a munkavállalók és a foglalkoztatási kötelezettségben figyelembe vehető megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámának összevetéséből határozható meg. A statisztikai állományi létszám számítása során 1 tizedes jegyig kell kerekíteni (irányadó 2005/64. Adózási kérdés; 2009. december 15-től: Flt. 41/A. § (4) bek.)
Az átlagos statisztikai állományi létszám fogalmáról, tartalmáról, számításának módjáról az Útmutató a munkaügyi statisztikák kiöltéséhez c. KSH Útmutató I.5. pontja rendelkezik úgy, hogy ha eltérő utasítás nincs, az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt a munkaidő hosszától függetlenül, egy-egy egész főnek kell tekinteni.. (elérhető a KSH honlapján az Adatgyűjtésekhez közzétett letölthető útmutatók közt.)
A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára.
A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka.
Az adófizetésről az adózás rendjéről szóló 1993. évi XCII. törvény rendelkezik, határidejét 2. sz. melléklete tartalmazza.
Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, vallja be és fizeti be. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A rehabilitációs hozzájárulás Flt. által nem szabályozott kérdéseiben - pl. a befizetés határideje - az adózás rendjéről szóló törvény (2003. évi XCII. törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni.



FSZH Rehabilitációs Főosztály
Válasz idézéssel
#98
Sziasztok!

Olyan kérdésem lenne milyen feltételekkel lehetne elérni azt, hogy ne kelljen a cégnek rehabilitációs hozzájárulást.
Milyen lehetőség van? Hány %-os megváltozott munkaképességű munkavállalót kellene foglalkoztatni?
Mennyi a minimum óra amelyre foglalkoztatható? Ha valaki ilyen munkavállalót foglalkoztat akkor az ő számára juttatott ellátással mi lesz, meg kell szüntetni vagy van max. mennyit kereshet?

Nagyon fontos lenne!
Egyáltalán nem vagyok képbe ezzel a területtel.

Köszönöm a segítségeteket!!

Iboly
Válasz idézéssel
#99
Sziasztok!

Azt szeretném megkérdezni, hogy önkormányzatnál kell-e fizetni rehabot a közhasznú, közcélúak, munkaügy által támogatottak után?

(Információ jövőre az önkormányzatokat átvizsgálják, hogy fizetik-e a rehabot.)

Üdv: Erika
Válasz idézéssel
Szia Lysglimt!

Én is rokkantsági járadékos vagyok izomproblémás állapottal élek születésem óta. Jelenleg részmunkaidőben dolgozom, mint rehab. megbízott, a cégnek jár utánam támogatás (a legmagasabb mértékű).
A tanácsom még neked az lenne, hogy a rokkantsági járadék mellett igénybe vehetnéd a fogyatékossági támogatást. Igaz emiatt nem kaphatnád tovább a közlekedési támogatást, de míg a közl. tám évente 1-szer egyösszegű támogatás, addig a fogy.tám havi rendszerességű ellátás. A magasabb összegű családi pótlék szintén ütközik, tehát arról is le kell mondani, ha a FOT-ot választod. Az alapján amit leírtál meg is kapnád. Ha első körben elutasítanak ne ijedj meg, fellebbezzél és behívnak vizsgálatra, "szemre vételezésre". Azok után, hogy orvos látja, amit lát és le is írja , azt gondolom megkapod az ellátást. Én végig jártam ezt az utat, több hónapot vártam, de megérte.Amikor megjött végül a megállapító határozat kifizették visszamenőleg is teljesen az eljárás megkezdésének időpontjáig az ellátást.
Munkavállalás esetén is szerencsésebb ha FOT-ot kapsz, mert emellett nincs korlátozva a kereset összege, viszont a magasabb öszzegű csal. pótlék mellett úgy tudom korlátozva van , hogy mennyit kereshetsz.
Bátran próbálkozz a munkavállalással, hidd el van esélyed, Nekem is lett és a munkáltatónak is megéri!
Sok szerencsét!
Válasz idézéssel


Fórumra ugrás:


Jelenlevő felhasználók ebben a témában: 2 Vendég